Fotó: Jakab Mónika
A Romániában található 9,6 millió lakás mindössze 20 százaléka rendelkezik kötelező biztosítással. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint a termék nem vonzó, a számonkérés nem működik, ha mégis bekövetkezik a kár, az emberek a kormánytól várják a segítséget.
2022. november 14., 08:252022. november 14., 08:25
Újra előtérbe került a múlt heti földrengés kapcsán, hogy a romániai lakosság mennyire sebezhető egy ilyen természeti katasztrófa esetén, hiszen mindössze a lakások 20 százalékára kötöttek biztosítást. Több mint 80 százalék tudja ugyan, törvény kötelez arra, hogy természeti katasztrófák – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – ellen bebiztosítsuk a lakásunkat, ám szintén 80 százalék fittyet hány erre a kötelezettségre, és nem vásárolja meg a kötvényt.
Az UNSAR felméréséből kiderül, hogy a lakástulajdonosok többsége (31 százalék) motiváltabb lenne a biztosítás megkötésére, ha az adófizetésből leírhatná az értékének legalább egy részét, vagy visszatérítést kapna az éves adójából, 26 százalék akkor kötné meg a kötelező lakásbiztosítást, ha magasabb lenne a jövedelme, 12 százalék pedig akkor, ha több információval rendelkezne a termékről. Ugyanakkor a 20 százalékból, akik megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, csak 17 százalék vásárolt mellé fakultatív biztosítást is, amely más kockázatok – tűz, robbanás, vandalizmus, lopás, véletlen károk – ellen is védelmet nyújt.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítás ára az A típusú ingatlanok esetében 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést szavatolnak.
Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a kötelező lakásbiztosítás nem vonzó termék – szögezte le megkeresésünkre Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja. Bár próbálta meggyőzni a testületet, hogy az emberek ezért nem veszik, egyelőre nem tervezik a módosítását, a termék feljavítását. A többség azért sem vásárol kötelező lakásbiztosítást, mert az abban foglalt kockázatok – a földrengés, árvíz, földcsuszamlás – belátható időn belül nem fenyegeti őket. A törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük, hogy mindenki megkötötte-e a kötelező lakásbiztosítást, és ha nem, akkor nekik kellene kiróniuk a 100 és 500 lej közötti pénzbírságot. Azonban ezt egyetlen polgármesteri hivatal sem teszi meg, és a törvényben nincs szankció arra vonatkozóan, ha nem lépnek.
mutatott rá Birtalan József. Hozzátette, az elmúlt években többször előfordult, hogy a földcsuszamlások károsultjai nem rendelkeztek biztosítással, és a kormánytól várták a segítséget.
Egyáltalán nincs jó véleménnyel a kötelező lakásbiztosításról György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. A Krónika megkeresésére elmondta, ráerőltették a piacra, különösen azzal, hogy fakultatív lakásbiztosítást csak úgy lehet kötni, ha megvásárolják a kötelezőt. Ez úgy működik, hogy 20 ezer eurós értékig a három természeti katasztrófa esetén a kötelező alapján térítik meg a kárt, a felett a különbséget pedig a fakultatív alapján.
Ugyanis ha korábban valaki kötött egy 100 ezer euró értékre szóló lakás-felülbiztosítást, az tartalmazta a földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén keletkezett károk megtérítését is. Ugyanakkor a panelházlakások esetében nem áll fenn reális veszély: árvíz, földcsuszamlás nem fenyegeti az ott lakókat, sőt
„Számtalan más kockázat van, amiért érdemes lakásbiztosítást kötni, például csőtörés, az alsó szomszéd eláztatása, jégverés, vagyis a lakás-felülbiztosítás egy valóban hasznos termék a kötelezővel ellentétben” – szögezte le György Vidor. Rámutatott, a lakásbiztosítás sem túl népszerű, pedig nem is drága, 50 ezer euró értékű ingatlanvagyont egy évre 70 euróért teljes körűen be lehet biztosítani, ami nem egy nagy összeg ahhoz viszonyítva, hogy akár évi 200 eurót is elköltünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA).
Ugyanakkor például Hargita megyében jobb a lefedettség, mint az országos átlag, de ott is a lakások kevesebb mint fele van bebiztosítva.
Amúgy György Vidor tapasztalatai szerint ha egy faluban történik egy tűzkár, és a kárvallottnak volt biztosítása, akkor az ott lakók „kedvet kapnak”, és ők is megkötik, beindul egy hullám, de amikor egy év után lejár a kötvény, már kevesebben újítják meg, és a következő évben újra lemorzsolódnak. „Szerencsére a tűzkár viszonylag ritka, a leggyakrabban arra használják a lakásbiztosításokat, hogy a csőtörés esetén keletkezett károkat fedezze, vagy vihar, villámcsapás következtében kiégett háztartási gépeket kicseréljék” – mondta el a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás