Nem gáncsolja az ugrásszerűen megnőtt kamatláb az ingatlanpiacot

Kolozsvárról minden lepereg

A kolozsvári ingatlanpiac nem érzi a ROBOR alakulását, sőt az árak felfele ívelnek – összegezte tapasztalatait lapunk megkeresésére Bónis Endre, a Reform ingatlanügynökség vezetője. A szakértő azt mondja, érezhető egy kis megtorpanás, de azt semmiképp sem kamatok alakulásának rovására írná, hanem inkább azon elemzői nyilatkozatokéra, amelyek szerint lehet, hogy csúcsra hág a piac, és a 2007–2008-ashoz hasonló válság jöhet. Bónis azonban

És egyelőre nem úgy tűnik, hogy elapadna a fizetőképes vásárlóközönség. Évek óta tartó trend, hogy nemcsak a kolozsváriak veszik az újonnan épülő vagy eladásra kínált régi lakásokat, hanem létezik egy „mágneseffektus”, vagyis a környező megyékből nagyon sokan kincses városi ingatlanokba fektetik a pénzüket, a tulajdon bérbeadásából pedig legtöbbször tekintélyes hozammal megtérül a befektetett összeg.

Ez a folyamat viszont Bónis szerint nem okoz feltétlenül logikus változásokat a piacon, a máshonnan érkezők ugyanis nem tesznek különbséget a jobb és rosszabb környékek között, mindenütt megadják a kért összeget, ez pedig bizony „viszi az árakat”. A lakások ára nagyban múlik azon, hogy a város melyik részén találhatók, a központ és a központhoz közeli a nyerő, így ott az árak is nagyobbak, de ha átlagot kellene számolni, akkor a szakértő szerint egy garzon nagyjából 40 ezer euró, a 3 szobás lakás ára pedig 80–90 ezer euró körül alakul.

A ROBOR-ra visszatérve Bónis elmondta, a jelenlegi ütemű növekedés nem fog hirtelen változást okozni, meglátása szerint ugyanakkor jó befolyással is lehet a piacra, az emberek ugyanis érzékelhetik, hogy ingoványos talajra lépnek a jelzáloghitellel, s ha nemrég még az albérletnek megfelelő összegből törleszteni tudtak, ma már nem biztos. De a szakértő szerint egy 20 százalékos emelkedés sem okoz nagy drámát, mivel a fizetések is jó ütemben nőnek, így egyensúly van.

A váradi piacra sem hat a ROBOR

Nem érezte meg a ROBOR szárnyalását a nagyváradi ingatlanpiac sem, az emberek továbbra is vásárolnak maguknak hitelből lakást – szögezte le a Krónika érdeklődésére Giuffrida Antonino Mirko, a Gaminvest ingatlanügynökség menedzsere. Meglátása szerint ebben a tekintetben nem is várható változás, ugyanis akik nagyon szeretnének saját lakásban élni, ám erre csak jelzáloghitel igénylésével nyílik lehetőségük, azok ezután is meg fogják ezt tenni.

Kérdésünkre a szakember beszélt arról is, hogy

Kereslet pedig házak, társasházi lakások, telkek iránt egyaránt van, természetesen továbbra is a kétszobás lakás a legkelendőbb, a központ és a központ környéki területek iránt van a legnagyobb érdeklődés, de mindenki a lehetőségei szerint választ. Amikor arról faggattuk, hogy mégis mi az, ami nehezen eladható, Giuffrida Antonino Mirko a 200 ezer eurósnál drágább ingatlanokat jelölte meg.

Az ingatlanközvetítő rámutatott, a székelyföldi városokban még mindig sokkal nagyobb a kereslet a lakások iránt, mint a kínálat, és egyértelműen ez határozza meg az árakat. Jelenleg sokkal többen vásárolnának városi társasházban lakást, mint magánházat, vagy telket, ez pedig „aberrált árakhoz” vezetett. „Nem normális, hogy jelenleg 60–70 ezer eurót kérnek egy három-négy szobás panellakásért, vagy hogy a kétszobás ingatlan 40 ezer euróért cserél gazdát.

–  szögezte le Nemes Zoltán. Úgy véli, ez most is meg fog változni, ám nem számít látványos összeomlásra, legfeljebb annyi történik, hogy a tulajdonos 50 ezer eurót kér egy lakásért, de már nem kapja meg.

A valós piaci értéknél jelenleg 25–30 százalékkal nagyobbak az ingatlanárak Háromszéken – értett egyet kollégájával Kész János, a sepsiszentgyörgyi SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője. Érdeklődésünkre elmondta, ez hosszú távon nem tartható, ő is arra számít, hogy előbb-utóbb visszaesnek az árak. Bárhogy alakul a ROBOR, további drágítást már nem bír el a piac, egyszerűen elérték már azt a legmagasabb értéket, amit a helyi vásárlóerő elbír. Kész János is úgy véli, ugyanazok az előjelek, mint a 2007–2008-as válság előtt. Meglátása szerint

Ha bankhitelből vásárolnak ingatlant, az szigorúan szabályozott, míg ha készpénzzel fizetnek, nagyobb a vevő mozgástere. Kész János elmondta, Sepsiszentgyörgyön jelenleg 26 ezer euróba kerül egy kétszobás kislakás, de a jobb minőségű, nagyobb felületű szintén kétszobásért akár 40 ezer eurót is elkérnek.

Marosvásárhelyen kihatott a kamat az eladásokra

Eltérőan alakult viszont a marosvásárhelyi ingatlanpiac. Berszán Vilmos, az egyik helyi ingatlanügynökség vezetője érdeklődésünkre csütörtökön arról beszélt, hogy

Mint részletezte, az eladók még akkor is próbálják tartani a tavalyi árakat, ha a kereslet lényegesen megcsappant. „A tavalyi év szinte hasonló volt a 2006-os, 2007-es ingatlanbumhoz, Marosvásárhelyen szinte nem maradt eladatlan panellakás a piacon. Olyan eset is előfordult, hogy az orvosi egyetemmel átellenben fekvő társasházban egy lakásra két jelentkezőnk is akadt, ötszáz eurós léptékben licitáltak!” – próbálja érzékeltetni a 2017-es helyzetet Berszán. A szakember azonban nemcsak a ROBOR látványos megemelkedésével magyarázza a visszaesést.

Az ingatlanügynökség vezetője úgy érzi, míg 2017 elején a lakosság hitt a PSD-s fizetésnövelési ígéreteknek, és különböző bankhitelek felvételére szánta el magát, 2018-ra rádöbbent, hogy nettó jövedelme szinte semmi nem változott. Szerencsés kivételt képeznek az orvosok, pedagógusok és politikusok. „Senki nem akar kockáztatni, ennek ellenére a lakásárak nem csökkentek” – állítja Berszán Vilmos. Az egyetem közelsége miatt Marosvásárhely legkeresettebb lakóövezete továbbra is a Párkány (Kornisa) sétány és a November 7. A valamikor külvárosinak számító új Tudor is kezd drágább lenni, mint például a belvárosi Budai Nagy Antal lakótelep.