
Futnak a pénzük után. A kisvállalkozóknak egyre nagyobb gondot jelent a kintlévőségek behajtása
Fotó: 123RF
A romániai kisvállalatoknak nehézséget okoz, hogy pozitívan tartsák a pénzügyi mérlegüket, hiszen egy kimutatás szerint az eladósodottsági szintjük elérte a 73 százalékot. A Krónika által megszólaltatott szakértő szerint a helyzet nem ennyire veszélyes, gyakran a cég a tulajdonosnak tartozik.
2019. december 18., 07:552019. december 18., 07:55
Az 500 ezer eurónál kevesebb forgalmat lebonyolító cégek eladósodottsága elérte a 73 százalékot, ezen belül a legkisebbek a leginkább érintettek, az évi 50 ezer eurós forgalmat megvalósító kisvállalkozások eladósodottsága 81 százalék körül mozog – derül ki az Instant Factoring digitális pénzügyi szolgáltató minap közzétett elemzéséből. A tanulmányban a 2018-as adatokat vették figyelembe, ebből pedig arra derült fény, hogy az 525 ezer romániai mikrovállalkozás 37 százalékánál negatív saját tőke jelent meg az éves mérlegben, tehát a cég saját tőkéje nem érte el a törvényi minimumként meghatározott jegyzett tőkét.
Ágazatok szerint a legtöbb kinnlevőség az építőiparban halmozódott fel, több mint 10 milliárd lej. A tanulmány készítői szerint pedig aggasztó jelenség, hogy a kinnlevőségek behajtása egyre inkább kitolódik, ami tovább görgeti az adósságokat, és közvetlenül befolyásolja a vállalkozások likviditását. Az 50 ezer eurónál kisebb forgalmat lebonyolító cégeknél a kinnlevőségek behajtása átlag 228 nap, míg az adósságok kifizetése átlag 538 nap alatt történik.
Hogy a fizetőképességet és a pénzzé tehetőség szintjét növeljék a cégek egy része kénytelen volt banki hitelhez folyamodni, így a hitelek aránya egy év alatt 4,8 százalékkal, hat év alatt 15,6 százalékkal növekedett. Az építőcégek maradtak el legnagyobb mértékben a beszállítóiknak történő és egyéb kifizetésekkel, ezek 2 milliárd lejjel tartoznak, ezt követi a nagybani kereskedelem 1,6 milliárd lejjel, majd a feldolgozó ipar 700 millióval. A romániai kisvállalatok tavaly 4,2 milliárd lej adót és illetéket fizettek be az államnak, ebből a legnagyobb arányban a közepes méretűek: az 50-250 ezer eurós forgalmú cégek 1,8 milliárd lejt adóztak.
„Nem kell eltúlozni a kisvállalatok eladósodottsági szintjét, hiszen ha ezek a számok valósak lennének, nagyon sok cég a csőd szélére sodródott volna” – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, amikor a digitális pénzügyi szolgáltató elemzéséről faggattuk. Mint rámutatott,
Ilyen esetben nem fenyeget a behajtás, a számlák zárolásának a veszélye, hiszen a tulajdonos nem követeli vissza a saját pénzét.
Ami a kamaraelnök meglátása szerint viszont valós gondot jelent a zavartalan működésben, a kiszámíthatóságban az, hogy a kisebb cégek késve tudják behajtani a kinnlevőségeiket. „A mikrovállalatok legtöbb kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak, nem tudnak nagy munkákat felvállalni, és nem elég erősek ahhoz, hogy diktálják a feltételeket. A nagy cégek mondják meg, mikor fizetnek, a kisebbek ki vannak szolgáltatva, ha a nagyoknak például késve fizet az állam, az legyűrűzik a mikrovállalatokhoz is, ám ez utóbbiaknak nincs annyi likviditásuk, hogy ezeken az időszakokon könnyedén átlépjenek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Édler András.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!