Nem bizonyult túl rugalmasnak a munkaerő – hiába adott az állam 900 lejt albérletre, kevesen költöztek el egy állás kedvéért

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2019. április 24., 18:46

Első albérlet néven hirdetett tavaly programot a kormány, de még a 900 lejes albérlet-támogatás sem bizonyult elég vonzónak ahhoz, hogy a munkanélküliek legkevesebb 50 kilométerre otthonuktól vállaljanak munkát. Persze akadnak olyanok is, akik trükközni próbáltak.

Nem pakolnak. Hiába a 900 lejt is elérő támogatás, kevés munkanélküli költözött el egy új állásért

Alig 742 munkanélküli döntött úgy a tavalyi év folyamán, hogy legkevesebb 50 kilométerre otthonától vállal munkát, és ezáltal a haszonélvezője lesz az egy évvel korábban útjára indított, Első albérlet elnevezésű programnak. Ennek keretében az állam állja a választott településen fizetendő albérlet 75 százalékát, de azért 900 lejben korlátozza az összeget, hogy a munkavállaló ne kacsalábon forgó villában akarjon élni az állam pénzén.

A 742 költöző kedvű munkavállaló is csaknem kétszerese amúgy a program meghirdetésének évében regisztrált 421 után.

2018-ban az állam összesen 5,46 millió lejt fordított a munkavállalás céljával minimum 50 kilométerre elköltözők albérletére.

Kik költöztek munkáért?

A lehetőséggel élők átlagéletkora az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) által az Economica.net gazdasági hírportál rendelkezésére bocsátott adatok szerint 35–36 év, és a legtöbben közülük szakképzetlen mezőgazdasági munkások (35 személy), orvosi asszisztensek (27 személy), építőipari munkát vállaló szakképzetlen munkások (26 személy), jogtanácsosok (25), lakatosok (23), fogorvosok (22), tervezők (18), valamint állatorvosok vagy IT-szakemberek (17–17 személy). De tíz feletti létszámmal találunk még közgazdászokat, biztonsági ügynököket, könyvelőket, értékesítési ügynököket, pékeket, gazdasági tanácsadókat, mérnököket, autószerelőket is. Földrajzi bontásban a legtöbben Máramaros (42), Botoşani (37), Gorj (35), Prahova (30 ), Bihar (29), Vâlcea és Neamţ (28–28) megyeiek.

Melyek a játékszabályok?

Nem elég ugyanakkor annyi, hogy valaki minimum 50 kilométerre otthonától vállaljon munkát ahhoz, hogy az Első albérlet haszonélvezője legyen.

Első és legfontosabb szabály, hogy a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél nyilvántartott állástalannak kell lennie,

teljes munkaidőben kell alkalmazásba állnia a legalább félszáz kilométerre fekvő településen, arra a településre vagy a közvetlenül mellette találhatóba kell költöznie. Emellett az új munkahelyén kapott fizetése nem haladhatja meg a havi nettó 5000 lejt. Szabály továbbá, hogy a támogatott nem rendelkezhet lakással a munkavállalási településen vagy valamely azzal határos helységben.
Ha viszont valaki minden feltételnek megfelel, úgy 36 hónapig kaphatja a lakbérfinanszírozást.

Helyben is van munka

Nem hatékonyak a munkavállalók mobilitását ösztönző támogatások – szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerőelhelyező-ügynökség igazgatója.  Mint rámutatott,

jelenleg már országszerte égető munkaerőhiány van, ezért mindenki talál képzettségének, elvárásainak megfelelő munkahelyet a lakóhelye közelében, nem kell elköltöznie.

Ugyanakkor az országon belül is megoszlik a mobilitás, vannak megyék, ahova nem is költöznek, de onnan sem mennek el a munkavállalók. Kovászna megye is ezek közé tartozik. „Hozzánk nem jönnek a munkavállalók, de nem is költöznek el innen, így ritkán kérik a mobilitást ösztönző támogatásokat” – mondta az igazgató.

Mint részletezte, vannak megyék, ahol nagyobb a mozgás, így a moldvai régiókból inkább elvándorolnak, míg a nyugati határ mentén, Arad és Temes megyékbe beköltöznek a munkavállalók, valószínű ott többen kérik ezt a támogatást. Kelemen Tibor kifejtette, sokszor apró buktatók akadályozzák a szubvenció lehívását, például érvényes lakhatási szerződés szükséges, sokan nem bajlódnak ezekkel a formaságokkal, inkább veszni hagyják az állam által felajánlott pénzt. Annak a munkanélkülinek, aki 50 kilométernél távolabb költözik az új munkahely kedvéért, a lakhatási költségei 75 százalékát, legtöbb

havi 900 lejt fizet az állam, de ez csak akkor érvényes, ha hivatalos szerződése van az albérletről.

Trükközők a bíróság előtt

Az is előfordul, hogy trükközni próbálnak, hogy mégis megkapják a segélyt. Az elmúlt egy évben például Kovászna megyében egyetlen ilyen jellegű kérés érkezett az ügynökséghez, ám azt sem hagyták jóvá. Így az igénylő a bírósághoz fordult, ahol neki adtak igazat, és megítélték a szubvenciót. Kelemen kifejtette, ilyen esetekben össze kell hangolni a megyei ügynökségek, különböző hivatalok munkáját, hogy egyértelműen kiderüljön az igazság. A bíróságra jutott ügyben például az igénylő Brassóban volt óraadó egyetemi tanár, az állandó lakhelye Besztercén volt, ahol munkanélküli-segélyért folyamodott, és meg is kapta, majd végül Sepsiszentgyörgy mellett egy fafeldolgozó cégnél kapott állást, azt munkanélküliként töltötte be, és így kérte a mobilitást ösztönző támogatást.

2019-ben is folytatódik az Első albérlet

Az Első albérlet program 2019-ben is folytatódik – közölte az Economica.net gazdasági hírportál érdeklődésére az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM). A szabályok ugyanazok, mint tavaly voltak. Az ügynökség ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy azok a személyek nem részesülhetnek a legtöbb 900 lejes albérlet-támogatásban, akik az elmúlt két évben dolgoztak már annál a cégnél, ahol idén munkát kívánnak vállalni. Nem lehetnek orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészeti egyetemek végzettjei, akik a támogatás igénylésének időpontjáig már felvételt nyertek rezidensi posztra. Más olyan egyetemek végzettjei sem lehetnek, ahol az oktatási intézménynek törvényi kötelezettsége hallgatói elhelyezése.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat