Nem pakolnak. Hiába a 900 lejt is elérő támogatás, kevés munkanélküli költözött el egy új állásért
Első albérlet néven hirdetett tavaly programot a kormány, de még a 900 lejes albérlet-támogatás sem bizonyult elég vonzónak ahhoz, hogy a munkanélküliek legkevesebb 50 kilométerre otthonuktól vállaljanak munkát. Persze akadnak olyanok is, akik trükközni próbáltak.
Alig 742 munkanélküli döntött úgy a tavalyi év folyamán, hogy legkevesebb 50 kilométerre otthonától vállal munkát, és ezáltal a haszonélvezője lesz az egy évvel korábban útjára indított, Első albérlet elnevezésű programnak. Ennek keretében az állam állja a választott településen fizetendő albérlet 75 százalékát, de azért 900 lejben korlátozza az összeget, hogy a munkavállaló ne kacsalábon forgó villában akarjon élni az állam pénzén.
A 742 költöző kedvű munkavállaló is csaknem kétszerese amúgy a program meghirdetésének évében regisztrált 421 után.
A lehetőséggel élők átlagéletkora az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) által az Economica.net gazdasági hírportál rendelkezésére bocsátott adatok szerint 35–36 év, és a legtöbben közülük szakképzetlen mezőgazdasági munkások (35 személy), orvosi asszisztensek (27 személy), építőipari munkát vállaló szakképzetlen munkások (26 személy), jogtanácsosok (25), lakatosok (23), fogorvosok (22), tervezők (18), valamint állatorvosok vagy IT-szakemberek (17–17 személy). De tíz feletti létszámmal találunk még közgazdászokat, biztonsági ügynököket, könyvelőket, értékesítési ügynököket, pékeket, gazdasági tanácsadókat, mérnököket, autószerelőket is. Földrajzi bontásban a legtöbben Máramaros (42), Botoşani (37), Gorj (35), Prahova (30 ), Bihar (29), Vâlcea és Neamţ (28–28) megyeiek.
Nem elég ugyanakkor annyi, hogy valaki minimum 50 kilométerre otthonától vállaljon munkát ahhoz, hogy az Első albérlet haszonélvezője legyen.
teljes munkaidőben kell alkalmazásba állnia a legalább félszáz kilométerre fekvő településen, arra a településre vagy a közvetlenül mellette találhatóba kell költöznie. Emellett az új munkahelyén kapott fizetése nem haladhatja meg a havi nettó 5000 lejt. Szabály továbbá, hogy a támogatott nem rendelkezhet lakással a munkavállalási településen vagy valamely azzal határos helységben.
Ha viszont valaki minden feltételnek megfelel, úgy 36 hónapig kaphatja a lakbérfinanszírozást.
Nem hatékonyak a munkavállalók mobilitását ösztönző támogatások – szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerőelhelyező-ügynökség igazgatója. Mint rámutatott,
Ugyanakkor az országon belül is megoszlik a mobilitás, vannak megyék, ahova nem is költöznek, de onnan sem mennek el a munkavállalók. Kovászna megye is ezek közé tartozik. „Hozzánk nem jönnek a munkavállalók, de nem is költöznek el innen, így ritkán kérik a mobilitást ösztönző támogatásokat” – mondta az igazgató.
Mint részletezte, vannak megyék, ahol nagyobb a mozgás, így a moldvai régiókból inkább elvándorolnak, míg a nyugati határ mentén, Arad és Temes megyékbe beköltöznek a munkavállalók, valószínű ott többen kérik ezt a támogatást. Kelemen Tibor kifejtette, sokszor apró buktatók akadályozzák a szubvenció lehívását, például érvényes lakhatási szerződés szükséges, sokan nem bajlódnak ezekkel a formaságokkal, inkább veszni hagyják az állam által felajánlott pénzt. Annak a munkanélkülinek, aki 50 kilométernél távolabb költözik az új munkahely kedvéért, a lakhatási költségei 75 százalékát, legtöbb
Az is előfordul, hogy trükközni próbálnak, hogy mégis megkapják a segélyt. Az elmúlt egy évben például Kovászna megyében egyetlen ilyen jellegű kérés érkezett az ügynökséghez, ám azt sem hagyták jóvá. Így az igénylő a bírósághoz fordult, ahol neki adtak igazat, és megítélték a szubvenciót. Kelemen kifejtette, ilyen esetekben össze kell hangolni a megyei ügynökségek, különböző hivatalok munkáját, hogy egyértelműen kiderüljön az igazság. A bíróságra jutott ügyben például az igénylő Brassóban volt óraadó egyetemi tanár, az állandó lakhelye Besztercén volt, ahol munkanélküli-segélyért folyamodott, és meg is kapta, majd végül Sepsiszentgyörgy mellett egy fafeldolgozó cégnél kapott állást, azt munkanélküliként töltötte be, és így kérte a mobilitást ösztönző támogatást.
2019-ben is folytatódik az Első albérlet
Az Első albérlet program 2019-ben is folytatódik – közölte az Economica.net gazdasági hírportál érdeklődésére az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM). A szabályok ugyanazok, mint tavaly voltak. Az ügynökség ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy azok a személyek nem részesülhetnek a legtöbb 900 lejes albérlet-támogatásban, akik az elmúlt két évben dolgoztak már annál a cégnél, ahol idén munkát kívánnak vállalni. Nem lehetnek orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészeti egyetemek végzettjei, akik a támogatás igénylésének időpontjáig már felvételt nyertek rezidensi posztra. Más olyan egyetemek végzettjei sem lehetnek, ahol az oktatási intézménynek törvényi kötelezettsége hallgatói elhelyezése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!