Sem az ár, sem a minőség szempontjából nem mindegy, melyik EU-tagállamban vásárolunk be
Fotó: Gábos Albin
Szerencsés körülménynek tartja a lapunknak nyilatkozó elemző, hogy Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, hiszen mivel a jövedelmek is ebben a térségben a legkisebbek, még a legszükségesebb termékeket és szolgáltatásokat sem tudnánk megvásárolni. Igaz, alacsonyabb árért a minőség is silányabb a régióban.
2020. június 24., 09:222020. június 24., 09:22
2020. június 24., 09:332020. június 24., 09:33
Tavaly is Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok, egy ilyen termékekből álló kosár nálunk az európai uniós átlag alig 66 százalékába került – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az ellenkező póluson a dánokat találjuk, akik az uniós átlag 129 százalékát kénytelenek lepengetni ugyanazért az élelmiszerekből és italokból álló kosárért. A romániai adatok amúgy megegyeznek az egy évvel korábban regisztrált értékekkel.
Ami a szeszes italok és dohányipari termékek árát illeti, a legolcsóbban a bolgárok jönnek ki az EU-s átlag 62 százalékával, majd 74 százalékkal Lengyelország, 75 százalékkal pedig Magyarország és Románia következik. A legdrágábban az írek élhetnek káros szenvedélyeiknek, ott ezeknek a termékeknek az ára eléri az uniós átlag 188 százalékát. Vendéglőbe és szállodába is Bulgáriában érdemes a leginkább menni, ott ugyanis az uniós szint 45 százalékáért ehetünk, aludhatunk. Romániában ez az arány 54 százalékos, Dániában viszont 156 százalékos.
A legkisebb különbséget az árak tekintetében a háztartási gépek esetében figyelhetjük meg, a legolcsóbbnak számító Lengyelországban ugyanis az EU-s árszint 91 százalékáért lehet beszerezni ezeket a termékeket, és a legdrágább Franciaországban is „csak” 111 százalék. Románia e tekintetben majdnem középen áll a maga 97 százalékával.
Mindez pedig azt jelenti, hogy az Európai Unión belül a különböző termékek és szolgáltatások ára a legdrágább országban háromszor nagyobb a legolcsóbbnak minősülő tagállamban.
Viszont szintén az Eurostat által a múlt héten kibocsátott adatsorból tudjuk azt is, hogy noha némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országai között. Ha pedig végigfutjuk a rangsort, akkor azt látjuk, hogy
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 263 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt.
Amúgy tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 59 százalékával. Egy évvel korábban 135, illetve 57 százalékon állt a két adat.
Fotó: Haáz Vince
„Az élelmiszer és nem alkoholos italok árának európai szintű összehasonlításakor figyelembe kell venni egy országban a keresetek mértékét, valamint a megvásárolt termék minőségét is” – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató. Mint a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, a vásárlóerő-paritás ebből a szempontból a jobb mutató, hiszen az éppen azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy bizonyos devizában egy másik valutához mérve, ezzel lehet összevetni a különböző országokban eltérő árakat.
– részletezte a szakértő. Kiemelte: az mutat valós képet, ha a fogyasztói kosár – amely tartalmazza egy átlagos család egyhavi átlagos fogyasztását – árát viszonyítják az átlagkeresethez. Az egyszerű árösszevetésnél további eltéréseket generál, hogy egy országban a megvásárolt élelmiszerből mennyit állítanak elő a helyi termelők, és mennyi származik importból. A közgazdász rámutatott, hogy a helyben készült termékek esetében országonként változik azok előállítási költsége. Felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt hatalmas felháborodást keltett a székelyföldi krumplitermesztők körében, hogy a multinacionális üzletláncok polcain olyan áron kínálták a törökországi krumplit, amennyiért nekik meg sem érte megtermelni.
– fogalmazta meg Szabó Árpád, aki szerint amikor az élelmiszerek árát vizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, mennyibe kerül helyben előállítani vagy behozni külföldről. Európai összehasonlításban, ha a romániai élelmiszerárakat átszámoljuk euróba vagy dollárba, akkor alacsonyabbak, mint Németországban, viszont ha a béreket is összevetjük, már nem ilyen egyértelmű a kép.
Ennek ellenére is vannak olyan termékek, melyek esetében nincs árkülönbség az országok között.
A másik vetület, hogy ahol gyengébb a vásárlóerő, sok nemzetközi cég kínálja olcsóbban a termékeit, de a kevesebb pénzért silányabb minőséget is ad. A szakértő felidézte, hogy egy németországi nagy kávégyártó és -forgalmazó cég marketingszakértője mondta el egy beszélgetés során, hogy
Nyugat-Európában egyre inkább terjed a tápláléktudatosság, hajlandók többet fizetni például a biotermékekért, miközben Romániában még mindig leginkább az ár határozza meg a keresletet. „Sok esetben az ár alapján döntünk, viszont az olcsó termék általában gyengébb minőségű, túlvegyszerezett” – irányította rá a figyelmet Szabó Árpád.
Meglátása szerint a bizalomhiány is hozzájárul a fogyasztási szokások alakulásához. „Romániában még mindig nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ha valamire ráírják, hogy bió, az valóban az is, és megéri kifizeti érte többszörös árat. Inkább választjuk a gyengébb minőségű, vegyszerezett, olcsó terméket, a különbözetet pedig elköltjük vitaminra és táplálékkiegészítőre” – összegezte Szabó Árpád, hangsúlyozva, hogy ez alól ő maga sem kivétel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!