Fotó: Gov.ro
A 2020-as költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol – derül ki a jövő évre vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
2019. december 17., 12:092019. december 17., 12:09
2019. december 17., 12:142019. december 17., 12:14
A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a hazai össztermék (GDP) 31,89 százaléka, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48 százalékára becsülik. A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59 százalék (40,545 milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58 százalékára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99 százalékára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe.
A piaci áron számított hazai összterméket 1 129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra az erre az évre bejelentett 1 040,8 milliárd lejhez képest. „A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5 százalékát fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentésben.
Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3 százalékra csökken. 2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1 százalékra csökken, az év végén pedig 3 százalék lesz. A dokumentum a jelenlegi szinten fagyasztja be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6 240 lej marad), és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
2020-ban is a GDP 2 százalékát fordítja védelemi kiadásokra a bukaresti kormány. A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség. „A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz” – részletezi a dokumentum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!