Fotó: Gov.ro
A 2020-as költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,59 százalékos államháztartási hiánnyal és 3,1 százalékos átlagos inflációs rátával számol – derül ki a jövő évre vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
2019. december 17., 12:092019. december 17., 12:09
2019. december 17., 12:142019. december 17., 12:14
A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a hazai össztermék (GDP) 31,89 százaléka, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48 százalékára becsülik. A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59 százalék (40,545 milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58 százalékára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99 százalékára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe.
A piaci áron számított hazai összterméket 1 129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra az erre az évre bejelentett 1 040,8 milliárd lejhez képest. „A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5 százalékát fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben” – szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentésben.
Az országos bruttó átlagjövedelem 5 429 lej, a nettó pedig 3 324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3 százalék lesz, szemben a 2019-es 3,2 százalékkal, a munkanélküliek számát pedig 275 ezerre becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9 százalékkal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3 százalékra csökken. 2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1 százalékra csökken, az év végén pedig 3 százalék lesz. A dokumentum a jelenlegi szinten fagyasztja be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6 240 lej marad), és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását.
2020-ban is a GDP 2 százalékát fordítja védelemi kiadásokra a bukaresti kormány. A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség. „A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz” – részletezi a dokumentum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!