
Fotó: Pixabay.com
Az aktív romániai lakosság csaknem ötöde külföldön vállal munkát. Az EU munkaképes polgárainak 3,8 százaléka élt külföldön a tavaly.
2018. május 28., 17:292018. május 28., 17:29
A munkaképes, vagyis 20–64 éves romániai lakosság több mint 19 százaléka 2017-ben már európai uniós tagállamban élt és dolgozott – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből.
Tíz évvel ezelőtt ez az arány még 2,5 százalékos volt. A helyzet nagyban eltér az EU különböző tagállamai között: míg Németország munkaképes lakosságának alig 1 százaléka él és dolgozik külföldön, addig
Eközben a litvánok a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. Horvátország (14 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) következett, Magyarország pedig 5,2 százalékkal a 13. helyen állt tavaly.
A legkisebb mértékben Németország állampolgárai települtek át másik uniós tagállamba: 2012-ben és 2017-ben is 1,0 százalékon, 2007-ben pedig 0,9 százalékon állt az arányuk. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaország és Svédország esetében, 1,3-1,3 százalékkal. Általában véve
Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5 százaléka volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6 százalékával, míg Németországban 54,5 százalékos, illetve 26,7 százalékos volt ez az arány Hat uniós tagállam - a balti köztársaságok, Bulgária, Horvátország és Portugália - esetében fordított volt ez az arány: azaz az otthon élők között magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a kivándorlók között.
A foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el 2017-ben.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!