
2009. február 25., 09:172009. február 25., 09:17
A pénzügyminisztérium, a jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a szövetségi bankellenőrzési hatóságok szokatlanul éles hangú közös közleményben tudatták: a kormány közvetlen tulajdonhányadot követelhet magának a pénzintézeteknél azok tüzetes átvilágítása után, amely hamarosan elkezdődik. A kormány közölte: a nagy bankintézetek tőkeszükségletét a jelenleginél súlyosabb gazdasági feltételek alapján fogják felmérni. Amennyiben az eredmény indokolttá teszi, a kormány szavazati joggal rendelkező törzsrészvényhányadot követelhet magának.
A szövetségi ellenőrök hétfőn megerősítették a The Wall Street Journal előző napi hírét: tárgyalások folynak arról, hogy a kormány jelentős törzsrészvénypakettet szerezzen a harmadik legnagyobb amerikai bankban, a Citigroupban. A bankcsoport tavaly 45 milliárd dollár közvetlen tőkeinjekciót kapott az államtól, amiért cserébe a pénzügyminisztérium szavazati jog nélküli, garantált osztalékkal járó elsőbbségi részvényeket kapott. A tárgyalások most arról zajlanak, hogy a Citigroup az állam elsőbbségi részvénycsomagját átváltaná törzsrészvényekre, ami az államot akár 40 százalékos tulajdonrészhez juttatná. A kormány pedig megerősítette, hogy a tárgyalásokat a bankcsoport kezdeményezte.
A hétfői közlemény nem nevezte nevén, de a nagybankok részleges vagy teljes „államosításáról” van szó – jegyezte meg a The New York Times. Robert Gibbs elnöki szóvivő kijelentette, miután az újságírók ismét rákérdeztek, hogy az Obama-kormány a bankok államosítására készül-e: az adminisztráció abból az „erős feltevésből” indul ki, hogy „a bankoknak magánkézben kell maradniuk”. A szóvivő nem zárta ki a pénzintézetek államosítását.
A közlemény viszont tudatta, milyen körülmények között fordulhat elő, hogy a szövetségi kormány, ha szükségesnek érzi, jelentős, feltételezhetően ellenőrző pakettet szerezzen a legfontosabb bankokban, mint például a Citigroup és a Bank of America.
A kormány mától tesztelni fogja a 20 legnagyobb amerikai bankot annak megállapítására, hogy melyik pénzintézetnek van elegendő tőkéje, hogy életben maradjon akkor, ha a gazdasági helyzet az előrejelzéseknél is rosszabbra fordulna. A vizsgálati program – amelynek részleteit a pénzügyminisztérium szerdán terjeszti elő – várhatóan több hétig tart majd.
Ha egy bank gyengének bizonyul, a kormány először tőkeemelést követelhet. Ha a bank ezt nem képes elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi részvényeinek törzsrészvényekké való átváltását fogja követelni. A kormány az elsőbbségi részvényekhez akkor jutott hozzá, amikor a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag első feléből tavaly segítséget nyújtott az intézményeknek.
A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában; a pénzügyminisztérium ugyanakkor elveszítené osztalékelsőbbségi jogát.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.