Nagybanki főrészvényes lehet az Obama-kormány

A pénzügyminisztérium, a jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a szövetségi bankellenőrzési hatóságok szokatlanul éles hangú közös közleményben tudatták: a kormány közvetlen tulajdonhányadot követelhet magának a pénzintézeteknél azok tüzetes átvilágítása után, amely hamarosan elkezdődik. A kormány közölte: a nagy bankintézetek tőkeszükségletét a jelenleginél súlyosabb gazdasági feltételek alapján fogják felmérni. Amennyiben az eredmény indokolttá teszi, a kormány szavazati joggal rendelkező törzsrészvényhányadot követelhet magának.

A szövetségi ellenőrök hétfőn megerősítették a The Wall Street Journal előző napi hírét: tárgyalások folynak arról, hogy a kormány jelentős törzsrészvénypakettet szerezzen a harmadik legnagyobb amerikai bankban, a Citigroupban. A bankcsoport tavaly 45 milliárd dollár közvetlen tőkeinjekciót kapott az államtól, amiért cserébe a pénzügyminisztérium szavazati jog nélküli, garantált osztalékkal járó elsőbbségi részvényeket kapott. A tárgyalások most arról zajlanak, hogy a Citigroup az állam elsőbbségi részvénycsomagját átváltaná törzsrészvényekre, ami az államot akár 40 százalékos tulajdonrészhez juttatná. A kormány pedig megerősítette, hogy a tárgyalásokat a bankcsoport kezdeményezte.

A hétfői közlemény nem nevezte nevén, de a nagybankok részleges vagy teljes „államosításáról” van szó – jegyezte meg a The New York Times. Robert Gibbs elnöki szóvivő kijelentette, miután az újságírók ismét rákérdeztek, hogy az Obama-kormány a bankok államosítására készül-e: az adminisztráció abból az „erős feltevésből” indul ki, hogy „a bankoknak magánkézben kell maradniuk”. A szóvivő nem zárta ki a pénzintézetek államosítását.

A közlemény viszont tudatta, milyen körülmények között fordulhat elő, hogy a szövetségi kormány, ha szükségesnek érzi, jelentős, feltételezhetően ellenőrző pakettet szerezzen a legfontosabb bankokban, mint például a Citigroup és a Bank of America.

A kormány mától tesztelni fogja a 20 legnagyobb amerikai bankot annak megállapítására, hogy melyik pénzintézetnek van elegendő tőkéje, hogy életben maradjon akkor, ha a gazdasági helyzet az előrejelzéseknél is rosszabbra fordulna. A vizsgálati program – amelynek részleteit a pénzügyminisztérium szerdán terjeszti elő – várhatóan több hétig tart majd.

Ha egy bank gyengének bizonyul, a kormány először tőkeemelést követelhet. Ha a bank ezt nem képes elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi részvényeinek törzsrészvényekké való átváltását fogja követelni. A kormány az elsőbbségi részvényekhez akkor jutott hozzá, amikor a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag első feléből tavaly segítséget nyújtott az intézményeknek.

A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában; a pénzügyminisztérium ugyanakkor elveszítené osztalékelsőbbségi jogát.