
2009. február 25., 09:172009. február 25., 09:17
A pénzügyminisztérium, a jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a szövetségi bankellenőrzési hatóságok szokatlanul éles hangú közös közleményben tudatták: a kormány közvetlen tulajdonhányadot követelhet magának a pénzintézeteknél azok tüzetes átvilágítása után, amely hamarosan elkezdődik. A kormány közölte: a nagy bankintézetek tőkeszükségletét a jelenleginél súlyosabb gazdasági feltételek alapján fogják felmérni. Amennyiben az eredmény indokolttá teszi, a kormány szavazati joggal rendelkező törzsrészvényhányadot követelhet magának.
A szövetségi ellenőrök hétfőn megerősítették a The Wall Street Journal előző napi hírét: tárgyalások folynak arról, hogy a kormány jelentős törzsrészvénypakettet szerezzen a harmadik legnagyobb amerikai bankban, a Citigroupban. A bankcsoport tavaly 45 milliárd dollár közvetlen tőkeinjekciót kapott az államtól, amiért cserébe a pénzügyminisztérium szavazati jog nélküli, garantált osztalékkal járó elsőbbségi részvényeket kapott. A tárgyalások most arról zajlanak, hogy a Citigroup az állam elsőbbségi részvénycsomagját átváltaná törzsrészvényekre, ami az államot akár 40 százalékos tulajdonrészhez juttatná. A kormány pedig megerősítette, hogy a tárgyalásokat a bankcsoport kezdeményezte.
A hétfői közlemény nem nevezte nevén, de a nagybankok részleges vagy teljes „államosításáról” van szó – jegyezte meg a The New York Times. Robert Gibbs elnöki szóvivő kijelentette, miután az újságírók ismét rákérdeztek, hogy az Obama-kormány a bankok államosítására készül-e: az adminisztráció abból az „erős feltevésből” indul ki, hogy „a bankoknak magánkézben kell maradniuk”. A szóvivő nem zárta ki a pénzintézetek államosítását.
A közlemény viszont tudatta, milyen körülmények között fordulhat elő, hogy a szövetségi kormány, ha szükségesnek érzi, jelentős, feltételezhetően ellenőrző pakettet szerezzen a legfontosabb bankokban, mint például a Citigroup és a Bank of America.
A kormány mától tesztelni fogja a 20 legnagyobb amerikai bankot annak megállapítására, hogy melyik pénzintézetnek van elegendő tőkéje, hogy életben maradjon akkor, ha a gazdasági helyzet az előrejelzéseknél is rosszabbra fordulna. A vizsgálati program – amelynek részleteit a pénzügyminisztérium szerdán terjeszti elő – várhatóan több hétig tart majd.
Ha egy bank gyengének bizonyul, a kormány először tőkeemelést követelhet. Ha a bank ezt nem képes elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi részvényeinek törzsrészvényekké való átváltását fogja követelni. A kormány az elsőbbségi részvényekhez akkor jutott hozzá, amikor a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag első feléből tavaly segítséget nyújtott az intézményeknek.
A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában; a pénzügyminisztérium ugyanakkor elveszítené osztalékelsőbbségi jogát.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.