
Fotó: Mediafax
2011. szeptember 22., 08:122011. szeptember 22., 08:12
„Románia semmiképp sem nettó befizető, annak ellenére, hogy a lehívások csökkentek a kohéziós politikát tekintve” – mutatott rá Orban. A bukaresti látogatáson tartózkodó Janusz Lewandowski európai költségvetési biztos elmondása szerint a pozitív mérleg nem a kohéziós alapok felhasználásának, hanem a gazdák számára kiutalt, valamint vidékfejlesztésre költött alapoknak köszönhető. Hozzátette: reményei szerint a következő években a mérleg nem csupán a mezőgazdasági, hanem a kohéziós alapokra is támaszkodik.
Leonard Orban azonban úgy látja: nem várható gyors előrehaladás a lehívási ráta javulásával kapcsolatban, a romániai illetékesek ugyanis – mint arról beszámoltunk – novemberig megszakították a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetéseket. „Változtatni szeretnénk a közbeszerzési rendszer működési mechanizmusán, emellett minden olyan projektet meg fogunk vizsgálni, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság számlát kapott. Ahol probléma merül fel, az adott pénzösszeget más programhoz utaljuk át” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: az eljárásnak köszönhetően a következő 3-4 hónapban a lehívási ráta minimális javulása várható.
Az új tárcavezető azt is elmondta: indítványozni fogja az Európai Bizottság előtt azon uniós alapok újraosztását, amelyek többletet jelentenek egyes intézmények számára. Hozzátette: még nem tudni, mely minisztériumok fognak az alapokból részesülni, ehhez részletes vizsgálat szükséges. „Mindenképpen döntést kell hoznunk 2-3 hónapon belül, ezt követően már nem tudjuk lebonyolítani az eljárást” – hangsúlyozta a politikus. Elena Udrea vidékfejlesztési miniszter úgy véli: tárcája a fel nem használt alapokból legalább egymilliárd euróra jogosult. Elmondása szerint az általa vezetett minisztérium már megkötötte a szerződéseket a kiutalt 4,3 milliárd eurós értékben, emellett további – 12 milliárd euró összértékű – projekteket nyújtott be.
Az európai alapok új miniszterének egyébként két év áll rendelkezésére a 16,6 milliárd eurós összeg lehívására uniós alapokból, míg a csatlakozás óta eltelt időszakban az EU-s pénzekből történt kifizetések összege nem haladja meg a 2,6 milliárd eurót. Az elmúlt időszakban Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is hangsúlyozta az európai alapok lehívásának szükségességét, mivel ez szerintük megoldást jelentene az infrastrukturális, a környezet- és vidékfejlesztési problémákra. A romániai strukturális alapok meghaladják a 19 milliárd eurót, ezekhez operatív programokon keresztül lehet hozzájutni.
A Strukturális Eszközöket Koordináló Hatóság (ACIS) augusztus végi adatai szerint a benyújtott több mint 30 ezer projekt összértéke eléri a 235 milliárd lejt, ebből közel 150 milliárd lej uniós hozzájárulás. Jelenleg több mint 5000 projekt kiértékelése folyik, 12 ezret pedig visszautasítottak. Augusztus 31-éig közel 9 ezer projektet hagytak jóvá, ezek összértéke 83,2 milliárd lej, az EU-s hozzájárulás pedig 50 milliárd lej. A strukturális alapokból támogatott operatív programokért fizetett összeg 11,7 milliárd lej volt. Az operatív programok kedvezményezettjeinek kifizetett összeg az Unió által 2007 és 2013 között kiutalt alapok értékének 13,5 százalékát teszi ki.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.