
Fotó: Mediafax
2011. szeptember 22., 08:122011. szeptember 22., 08:12
„Románia semmiképp sem nettó befizető, annak ellenére, hogy a lehívások csökkentek a kohéziós politikát tekintve” – mutatott rá Orban. A bukaresti látogatáson tartózkodó Janusz Lewandowski európai költségvetési biztos elmondása szerint a pozitív mérleg nem a kohéziós alapok felhasználásának, hanem a gazdák számára kiutalt, valamint vidékfejlesztésre költött alapoknak köszönhető. Hozzátette: reményei szerint a következő években a mérleg nem csupán a mezőgazdasági, hanem a kohéziós alapokra is támaszkodik.
Leonard Orban azonban úgy látja: nem várható gyors előrehaladás a lehívási ráta javulásával kapcsolatban, a romániai illetékesek ugyanis – mint arról beszámoltunk – novemberig megszakították a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetéseket. „Változtatni szeretnénk a közbeszerzési rendszer működési mechanizmusán, emellett minden olyan projektet meg fogunk vizsgálni, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság számlát kapott. Ahol probléma merül fel, az adott pénzösszeget más programhoz utaljuk át” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: az eljárásnak köszönhetően a következő 3-4 hónapban a lehívási ráta minimális javulása várható.
Az új tárcavezető azt is elmondta: indítványozni fogja az Európai Bizottság előtt azon uniós alapok újraosztását, amelyek többletet jelentenek egyes intézmények számára. Hozzátette: még nem tudni, mely minisztériumok fognak az alapokból részesülni, ehhez részletes vizsgálat szükséges. „Mindenképpen döntést kell hoznunk 2-3 hónapon belül, ezt követően már nem tudjuk lebonyolítani az eljárást” – hangsúlyozta a politikus. Elena Udrea vidékfejlesztési miniszter úgy véli: tárcája a fel nem használt alapokból legalább egymilliárd euróra jogosult. Elmondása szerint az általa vezetett minisztérium már megkötötte a szerződéseket a kiutalt 4,3 milliárd eurós értékben, emellett további – 12 milliárd euró összértékű – projekteket nyújtott be.
Az európai alapok új miniszterének egyébként két év áll rendelkezésére a 16,6 milliárd eurós összeg lehívására uniós alapokból, míg a csatlakozás óta eltelt időszakban az EU-s pénzekből történt kifizetések összege nem haladja meg a 2,6 milliárd eurót. Az elmúlt időszakban Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is hangsúlyozta az európai alapok lehívásának szükségességét, mivel ez szerintük megoldást jelentene az infrastrukturális, a környezet- és vidékfejlesztési problémákra. A romániai strukturális alapok meghaladják a 19 milliárd eurót, ezekhez operatív programokon keresztül lehet hozzájutni.
A Strukturális Eszközöket Koordináló Hatóság (ACIS) augusztus végi adatai szerint a benyújtott több mint 30 ezer projekt összértéke eléri a 235 milliárd lejt, ebből közel 150 milliárd lej uniós hozzájárulás. Jelenleg több mint 5000 projekt kiértékelése folyik, 12 ezret pedig visszautasítottak. Augusztus 31-éig közel 9 ezer projektet hagytak jóvá, ezek összértéke 83,2 milliárd lej, az EU-s hozzájárulás pedig 50 milliárd lej. A strukturális alapokból támogatott operatív programokért fizetett összeg 11,7 milliárd lej volt. Az operatív programok kedvezményezettjeinek kifizetett összeg az Unió által 2007 és 2013 között kiutalt alapok értékének 13,5 százalékát teszi ki.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.