
Méltányosságot kérnek. Cătălin Urtoi számos megmozdulást szervezett az A8-as autópályáért
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Belülről szabotálták az A8-as, Moldvát Erdéllyel összekötő autópályaprojektet – jelentette ki a Krónikának Cătălin Urtoi, a közlekedésügyi miniszter frissen kinevezett tiszteletbeli tanácsosa. A jászvásári szakember hozzátette: nem az erdélyieken múlott, hogy a sztrádaterv évek óta egy helyben topog. Az idén sem kell csodákra várni: mindössze az előtanulmány áttanulmányozására futja, azt is csak egy 200 kilométeres szakaszon.
2020. január 31., 19:202020. január 31., 19:20
Az érdekek eddig úgy kívánták, hogy az Egyesülésnek is nevezett, Ungheni-t Jászvásáron és Németvásáron (Târgu Neamţ) keresztül Marosvásárhellyel összekötő autópálya ügye teljesen megrekedjen. A projektet belülről bojkottálták, innen, Moldvából – állítja Cătălin Urtoi.
A lapunknak nyilatkozó közlekedési miniszteri tanácsos egyelőre nem szeretne személyeket vagy érdekcsoportokat megnevezni, kérdésünkre mindössze annyit mondott, hogy kollégáival közel járnak a korrupciógyanús ügy felgöngyölítéséhez. Aztán amint megbizonyosodnak arról, hogy kik tettek keresztbe a tervnek, a nyilvánosság elé tárják. Szerinte már abból is le lehet szűrni bizonyos következtetéseket, hogy kiknek volt érdeke a különböző más tervekkel Moldva lakosságát megosztani.
Újabban meg a bukovinaiak és észak-moldvaiak inkább a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Szucsáva gyorsforgalmi út projektjét karolnák fel. A civilben mérnökként dolgozó és az Împreună pentru A8 nevű egyesületet irányító Urtoi szerint az aktatologatással, hazudozással és gáncsoskodással tíz esztendőt és rengeteg pénzt veszített el az ország, de mindenekelőtt annak legszegényebb régiója, Moldva.
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Kérdésünkre, hogy a Németvásár–Jászvásár, magánszféra bevonását célzó PPP-típusú szerződés felbontása nem veti-e vissza még inkább a folyamatot, Lucian Bode tárcavezető tanácsosa nemmel válaszolt. „Miután betűről betűre áttanulmányoztam azt a változatot is, ki merem jelenteni, hogy mind az országra, mind Moldvára nézve, a magántőke bevonása hátrányos lett volna. A szociáldemokrata kormány által elképzelt PPP-konstrukció egy újabb Bechtel-ügyhöz vezetett volna” – szögezte le Cătălin Urtoi. Mint emlékezetes, miután a szociáldemokrata kormány lemondott az A8-as sztráda megépítéséről, és az ország két történelmi régióját egy egészen más útvonalon, Bákó és Brassó között futó sztrádával szerette volna összekötni,
A PSD-s politikus azt is tudni vélte, hogy a három nagyobb szakaszra osztott, és a Székelyföldet nyugatról kelet irányába átszelő pályát a végéből, azaz a Prut mellőli moldáv határtól kezdik építeni. A pártvezér a tavaly májusban még rendkívül derűlátó volt; azt nyilatkozta, hogy 2020-ban elkezdődhetnek a munkálatok.
Urtoi szerint a legésszerűbb az uniós alapok lehívása volna, csakhogy mindaddig, amíg a minisztérium nem rendelkezik egy tiszta, átlátható tervvel, hiába is próbálkozna pályázni.
– sérelmezte az eddig civil aktivistaként tevékenykedő mérnök. Meglátása nemcsak az A8-asra érvényes, hanem az összes térképre rajzolt nyomvonalra. Állítását Lucian Bode miniszter is megerősítette azzal a kijelentéssel, miszerint a dokumentációval csak 2021-re készülnek el. „Jelen pillanatban mi sem tudjuk, mi mennyibe kerül” – ismerte el a tárcavezető a hét elején.
Fotó: Krónika
Az előtanulmányok újrakészítésébe a közlekedési minisztérium bevonná a környezetvédőket is. A tárca illetékesei már felvették a kapcsolatot a Transgreen kutatást végző marosvásárhelyi Milvus Egyesülettel, amely az állatok mozgását tanulmányozta a Marosvásárhely–Gyergyóditró-nyomvonal mentén. A szakemberek főként a nagyvadak élőhelyére, a Bucsinra fókuszáltak, ahol tíz kilométerenként, főként a majdani utat keresztező völgyekbe helyeztek el kamerákat.
„Ugyanúgy, mint Nyugaton, Romániában is zöldátkelőket kell építeni, hogy az élelmet kereső állatokat ne szorítsuk ki a természetes életterükből. Érdekes módon a nagyobb gondok nem is hegyvidéken vannak, hanem a dombokon és mezőkön. A Bucsinon több völgyhídon haladna át a pálya, ami azt jelenti, hogy az állatok az út alatt mennének át annak egyik vagy másik oldalára. Lapályon viszont szükségszerű a zöldhidak megépítése” – mutatott rá Vízi Júlia, a civil szervezet szóvivője.
Több polgármester a zöldaktivistáktól szerzett tudomást arról, hogy településük területét a sztráda úgy vágja ketté, hogy a gazdáknak vagy erdőtulajdonosoknak akár húsz vagy harminc kilométert is kell kerülniük ahhoz, hogy területeiket bejárhassák. Egyébként a már meglévő romániai autópályákra jellemző, hogy költségmegtakarítás miatt sem lehajtókból, sem átkelőkből nem készült elég.
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Kérdésünkre, hogy milyen garanciát lát arra, hogy a Ludovic Orban vezette kormány jobban odafigyel Moldvára, mint tette azt a PSD-s vezetés, a jászvásári szakember beismerte, hogy semmi.
– fogalmazott. A politikai akarat és az adott szó első tesztje a PPP-konstrukció visszamondása volt. A kormány állta az ígéretét, kedden este meghozta az Urtoi és társai által javasolt döntést. A magántőke bevonásáról szólva, Ionel Dancă kancelláriafőnök kifejtette, a szociáldemokrata kormány csak időt szeretett volna nyerni, és ezzel lényegében „eltemette” az A8-as autópálya projektjét. Ezzel szemben a jászvásári útügyi igazgatóság leváltott vezetője, a helyi szociáldemokraták egyik alapembere, Mugurel Laicu a kormány lépését egyenesen nemzetárulásnak minősítette.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
1 hozzászólás