
Méltányosságot kérnek. Cătălin Urtoi számos megmozdulást szervezett az A8-as autópályáért
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Belülről szabotálták az A8-as, Moldvát Erdéllyel összekötő autópályaprojektet – jelentette ki a Krónikának Cătălin Urtoi, a közlekedésügyi miniszter frissen kinevezett tiszteletbeli tanácsosa. A jászvásári szakember hozzátette: nem az erdélyieken múlott, hogy a sztrádaterv évek óta egy helyben topog. Az idén sem kell csodákra várni: mindössze az előtanulmány áttanulmányozására futja, azt is csak egy 200 kilométeres szakaszon.
2020. január 31., 19:202020. január 31., 19:20
Az érdekek eddig úgy kívánták, hogy az Egyesülésnek is nevezett, Ungheni-t Jászvásáron és Németvásáron (Târgu Neamţ) keresztül Marosvásárhellyel összekötő autópálya ügye teljesen megrekedjen. A projektet belülről bojkottálták, innen, Moldvából – állítja Cătălin Urtoi.
A lapunknak nyilatkozó közlekedési miniszteri tanácsos egyelőre nem szeretne személyeket vagy érdekcsoportokat megnevezni, kérdésünkre mindössze annyit mondott, hogy kollégáival közel járnak a korrupciógyanús ügy felgöngyölítéséhez. Aztán amint megbizonyosodnak arról, hogy kik tettek keresztbe a tervnek, a nyilvánosság elé tárják. Szerinte már abból is le lehet szűrni bizonyos következtetéseket, hogy kiknek volt érdeke a különböző más tervekkel Moldva lakosságát megosztani.
Újabban meg a bukovinaiak és észak-moldvaiak inkább a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Szucsáva gyorsforgalmi út projektjét karolnák fel. A civilben mérnökként dolgozó és az Împreună pentru A8 nevű egyesületet irányító Urtoi szerint az aktatologatással, hazudozással és gáncsoskodással tíz esztendőt és rengeteg pénzt veszített el az ország, de mindenekelőtt annak legszegényebb régiója, Moldva.
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Kérdésünkre, hogy a Németvásár–Jászvásár, magánszféra bevonását célzó PPP-típusú szerződés felbontása nem veti-e vissza még inkább a folyamatot, Lucian Bode tárcavezető tanácsosa nemmel válaszolt. „Miután betűről betűre áttanulmányoztam azt a változatot is, ki merem jelenteni, hogy mind az országra, mind Moldvára nézve, a magántőke bevonása hátrányos lett volna. A szociáldemokrata kormány által elképzelt PPP-konstrukció egy újabb Bechtel-ügyhöz vezetett volna” – szögezte le Cătălin Urtoi. Mint emlékezetes, miután a szociáldemokrata kormány lemondott az A8-as sztráda megépítéséről, és az ország két történelmi régióját egy egészen más útvonalon, Bákó és Brassó között futó sztrádával szerette volna összekötni,
A PSD-s politikus azt is tudni vélte, hogy a három nagyobb szakaszra osztott, és a Székelyföldet nyugatról kelet irányába átszelő pályát a végéből, azaz a Prut mellőli moldáv határtól kezdik építeni. A pártvezér a tavaly májusban még rendkívül derűlátó volt; azt nyilatkozta, hogy 2020-ban elkezdődhetnek a munkálatok.
Urtoi szerint a legésszerűbb az uniós alapok lehívása volna, csakhogy mindaddig, amíg a minisztérium nem rendelkezik egy tiszta, átlátható tervvel, hiába is próbálkozna pályázni.
– sérelmezte az eddig civil aktivistaként tevékenykedő mérnök. Meglátása nemcsak az A8-asra érvényes, hanem az összes térképre rajzolt nyomvonalra. Állítását Lucian Bode miniszter is megerősítette azzal a kijelentéssel, miszerint a dokumentációval csak 2021-re készülnek el. „Jelen pillanatban mi sem tudjuk, mi mennyibe kerül” – ismerte el a tárcavezető a hét elején.
Fotó: Krónika
Az előtanulmányok újrakészítésébe a közlekedési minisztérium bevonná a környezetvédőket is. A tárca illetékesei már felvették a kapcsolatot a Transgreen kutatást végző marosvásárhelyi Milvus Egyesülettel, amely az állatok mozgását tanulmányozta a Marosvásárhely–Gyergyóditró-nyomvonal mentén. A szakemberek főként a nagyvadak élőhelyére, a Bucsinra fókuszáltak, ahol tíz kilométerenként, főként a majdani utat keresztező völgyekbe helyeztek el kamerákat.
„Ugyanúgy, mint Nyugaton, Romániában is zöldátkelőket kell építeni, hogy az élelmet kereső állatokat ne szorítsuk ki a természetes életterükből. Érdekes módon a nagyobb gondok nem is hegyvidéken vannak, hanem a dombokon és mezőkön. A Bucsinon több völgyhídon haladna át a pálya, ami azt jelenti, hogy az állatok az út alatt mennének át annak egyik vagy másik oldalára. Lapályon viszont szükségszerű a zöldhidak megépítése” – mutatott rá Vízi Júlia, a civil szervezet szóvivője.
Több polgármester a zöldaktivistáktól szerzett tudomást arról, hogy településük területét a sztráda úgy vágja ketté, hogy a gazdáknak vagy erdőtulajdonosoknak akár húsz vagy harminc kilométert is kell kerülniük ahhoz, hogy területeiket bejárhassák. Egyébként a már meglévő romániai autópályákra jellemző, hogy költségmegtakarítás miatt sem lehajtókból, sem átkelőkből nem készült elég.
Fotó: Facebook/Catalin Urtoi
Kérdésünkre, hogy milyen garanciát lát arra, hogy a Ludovic Orban vezette kormány jobban odafigyel Moldvára, mint tette azt a PSD-s vezetés, a jászvásári szakember beismerte, hogy semmi.
– fogalmazott. A politikai akarat és az adott szó első tesztje a PPP-konstrukció visszamondása volt. A kormány állta az ígéretét, kedden este meghozta az Urtoi és társai által javasolt döntést. A magántőke bevonásáról szólva, Ionel Dancă kancelláriafőnök kifejtette, a szociáldemokrata kormány csak időt szeretett volna nyerni, és ezzel lényegében „eltemette” az A8-as autópálya projektjét. Ezzel szemben a jászvásári útügyi igazgatóság leváltott vezetője, a helyi szociáldemokraták egyik alapembere, Mugurel Laicu a kormány lépését egyenesen nemzetárulásnak minősítette.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
1 hozzászólás