
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
A tavasszal becsült 2,2 százalékról 4,8 százalékra módosította kedden közölt jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2022. október 11., 17:452022. október 11., 17:45
Az IMF ugyanakkor jövőre a tavasszal előrejelzett 3,4 százalék helyett a bruttó hazai termék mérsékeltebb, 3,1 százalékos növekedésére számít.
Az IMF új adatai optimistábbak a Világbank előrejelzésénél. Utóbbi pénzintézet október elején úgy becsülte, hogy a román gazdaság idén 4,6 százalékkal bővül. A jövő évre vonatkozóan azonban a Világbank derűlátóbb az IMF-nél, és 3,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.
A legkedvezőbb az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi előrejelzése, amely szerint a román gazdaság idén 5,4 százalékkal nő.
Keddi jelentésében az IMF a korábban becsült 9,3 százalékról 13,3 százalékosra módosította az idei, és 4 százalékról 11 százalékra a jövő évi éves romániai inflációra vonatkozó előrejelzését. A nemzetközi pénzintézet szerint 2022 végén 14,7 százalékos, 2023 végén pedig 7,7 százalékos lesz az infláció.
Az IMF a globális hazai termék (GDP) 3,2 százalékos növekedését jelzi 2022-re a prognózisában, amit jövőre lassuló, 2,7 százalékos bővülés követ majd. Előző prognózisához képest nem változtatott az idei globális növekedési várakozásán, a jövő évit azonban 0,2 százalékponttal rontotta. A globális GDP tavaly 6 százalékkal nőtt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását a kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentésében.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!