A jövedelmek nem tartják a lépést a háztartások kiadásainak a növekedésével
Fotó: Orbán Orsolya
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme. És meghaladja a 45 százalékot azok köre, akiknek az egy évvel korábbi szinten maradt ugyan a bevétele – bár ez önmagában nem mindig jelent rossz hírt, de a romániai infláció mellett lényegesen kevesebbet ér a pénzük, mint egy évvel korábban.
2026. június 24., 14:372026. június 24., 14:37
Tavaly 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ez 14,7 százalékos növekedést, illetve 2,6 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Az átlagban 6438 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 68,5 százalékát jelentették. Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1878 lejes jövedelem (20 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Lakóhely szerinti bontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 10 732 lej volt a múlt évben, 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4489 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
A szociális juttatásokból származó összegek részesedése a teljes jövedelemben 2,6 százalékponttal nőtt. A természetbeni jövedelem az összbevétel 9,9 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,8-szor volt nagyobb a városon jegyzettnél.
A városi lakosság jövedelme 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké
Fotó: Orbán Orsolya
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a háztartások kiadásainak 60,1 százalékát (4833 lej) a fogyasztási kiadások tették ki tavaly, 33,6 százalékát (2699 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,9 százalékát (150 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).
Épp szerdán látott napvilágot a Newmoney.ro – INSCOP gazdasági hangulatindex: Románia a bizonytalanság és a remény között című jelentés, amiben szintén a lakosság jövedelmét vették górcső alá.
– áll a News.ro hírügynökség által ismertetett közvélemény-kutatásban, ami pártszimpátia szerinti bontásban is megmutatja az adatokat.
Kiderült: az átlagnál nagyobb arányban jelentenek jövedelemnövekedést az USR szavazói, a 18 és 44 év közötti személyek, valamint a magánszektorban dolgozók.
A többi válaszadóhoz képest magasabb arányban állítják, hogy jövedelmük változatlan maradt a PNL és az USR szavazói, a 45 és 59 év közötti személyek, valamint a közszféra alkalmazottai.
Az átlagosnál nagyobb arányban jelzik, hogy jövedelmük csökkent a PSD szavazói, a 60 év felettiek, valamint a bukaresti lakosok.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
A felmérés résztvevőinek 11,5 százaléka úgy véli, hogy a családja jövedelme a következő hat hónapban növekedni fog. 41,6% szerint az összeg változatlan marad,
9,2% nem tudja vagy nem válaszol.
A megkérdezettek 84,5 százaléka eközben azt gondolja, hogy az árak az elkövetkező hat hónapban tovább emelkednek. Mindössze 8,5% azok aránya, akik szerint az árak stagnálni fognak, és egy elenyésző 3,8% véli úgy, hogy csökkenni fognak. A nem válaszolók aránya 3,1%.
Az AUR szavazói, a 30 és 44 év közötti személyek, valamint a közszférában dolgozók a többi lakosnál nagyobb mértékű áremelkedésre számítanak.
Az átlagnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy az árak stabilak maradnak a PNL szavazói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a bukaresti lakosok.
A PSD szavazói az átlagot meghaladó arányban számítanak az árak csökkenésére.
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!