A jövedelmek nem tartják a lépést a háztartások kiadásainak a növekedésével
Fotó: Orbán Orsolya
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme. És meghaladja a 45 százalékot azok köre, akiknek az egy évvel korábbi szinten maradt ugyan a bevétele – bár ez önmagában nem mindig jelent rossz hírt, de a romániai infláció mellett lényegesen kevesebbet ér a pénzük, mint egy évvel korábban.
2026. június 24., 14:372026. június 24., 14:37
Tavaly 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ez 14,7 százalékos növekedést, illetve 2,6 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Az átlagban 6438 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 68,5 százalékát jelentették. Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1878 lejes jövedelem (20 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Lakóhely szerinti bontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 10 732 lej volt a múlt évben, 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4489 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
A szociális juttatásokból származó összegek részesedése a teljes jövedelemben 2,6 százalékponttal nőtt. A természetbeni jövedelem az összbevétel 9,9 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,8-szor volt nagyobb a városon jegyzettnél.
A városi lakosság jövedelme 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké
Fotó: Orbán Orsolya
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint a háztartások kiadásainak 60,1 százalékát (4833 lej) a fogyasztási kiadások tették ki tavaly, 33,6 százalékát (2699 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,9 százalékát (150 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások).
Épp szerdán látott napvilágot a Newmoney.ro – INSCOP gazdasági hangulatindex: Románia a bizonytalanság és a remény között című jelentés, amiben szintén a lakosság jövedelmét vették górcső alá.
– áll a News.ro hírügynökség által ismertetett közvélemény-kutatásban, ami pártszimpátia szerinti bontásban is megmutatja az adatokat.
Kiderült: az átlagnál nagyobb arányban jelentenek jövedelemnövekedést az USR szavazói, a 18 és 44 év közötti személyek, valamint a magánszektorban dolgozók.
A többi válaszadóhoz képest magasabb arányban állítják, hogy jövedelmük változatlan maradt a PNL és az USR szavazói, a 45 és 59 év közötti személyek, valamint a közszféra alkalmazottai.
Az átlagosnál nagyobb arányban jelzik, hogy jövedelmük csökkent a PSD szavazói, a 60 év felettiek, valamint a bukaresti lakosok.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
A felmérés résztvevőinek 11,5 százaléka úgy véli, hogy a családja jövedelme a következő hat hónapban növekedni fog. 41,6% szerint az összeg változatlan marad,
9,2% nem tudja vagy nem válaszol.
A megkérdezettek 84,5 százaléka eközben azt gondolja, hogy az árak az elkövetkező hat hónapban tovább emelkednek. Mindössze 8,5% azok aránya, akik szerint az árak stagnálni fognak, és egy elenyésző 3,8% véli úgy, hogy csökkenni fognak. A nem válaszolók aránya 3,1%.
Az AUR szavazói, a 30 és 44 év közötti személyek, valamint a közszférában dolgozók a többi lakosnál nagyobb mértékű áremelkedésre számítanak.
Az átlagnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy az árak stabilak maradnak a PNL szavazói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a bukaresti lakosok.
A PSD szavazói az átlagot meghaladó arányban számítanak az árak csökkenésére.
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!