
Fotó: Pinti Attila
Mintegy 3,6 millió lej volt a legnagyobb különbség a bevallott és az Országos Adóhatóság (ANAF) által becsült jövedelem között, amit az adóellenőrök a magánszemélyek szeptemberi ellenőrzése során felfedeztek. A különbözet után több mint félmillió lej adót kell befizetnie az érintett személynek – közölte kedden az ANAF elnöke.
2022. október 11., 16:282022. október 11., 16:28
Lucian Ovidiu Heiuş egy sajtóbeszélgetésen elmondta, az ANAF magánszemélyek körében folytatott szeptemberi ellenőrzései során összesen 8,015 millió lejnyi különbséget észleltek az érintettek által hivatalosan bevallott és az ANAF által becsült jövedelem között. Erre a különbözetre összesen 2,081 millió lej adót vetettek ki, ennyit kell befizetniük az érintetteknek – írja az Agerpres.
Egy Ilfov megyei személynél 1,481 millió lejes különbséget észleltek a bevallott és az ANAF által becsült jövedelem között, neki 237 063 lejt kell adóként kifizetnie, egy Vâlcea megyei magánszemélynél pedig 1,212 millió lejes különbségre derült fény, neki 194 037 lejt kell befizetnie.
Az ANAF elnöke azt is közölte, hogy ellenőrzésekbe kezdtek 128 influenszernél is. Eddig összesen 6,5 millió lejes különbséget észleltek a bevallott és a becsült jövedelmük között, és 58 adókivetési határozatot adtak ki.
Lucian Ovidiu Heiuş júniusban jelentette be, hogy az ANAF júliustól nagyszabású ellenőrzésekbe kezd a magánszemélyek körében; főleg azokat az eseteket vizsgálják meg, amikor túl nagy az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.
„Országszerte vannak szélhámosok, akik jól látható bőségben és luxusban élnek, számolatlanul költik a pénzt, dacolva az egyszerű emberekkel, és közben egyetlen lej adót sem fizettek be életükben, papíron szinte nincs is jövedelmük” – fogalmazott akkor. Hozzátette, a helyzet „tarthatatlan”, ezek a „mechanizmusok” nemcsak az államnak okoznak kárt, hanem társadalmi frusztrációhoz is vezetnek.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!