Fotó: Edenred.ro
Támogatja Daniel Cadariu turisztikai miniszter azt a parlament előtt levő törvénytervezetet, amely a versenyszférában dolgozókra is kiterjesztené az üdülési csekkekre jogosultak körét – az 1450 lejes utalványokat az állami költségvetésből finanszíroznák, a 10 százalékos jövedelemadóból állnák.
2023. május 01., 13:422023. május 01., 13:42
„A tervezet jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi, tehát lehet rajta változtatni (…) Az én szemszögemből ez egy támogatandó projekt, és ehhez tudok érveket hozni. Először is, az összeg továbbra is 1450 lej marad, célkeresztben pedig 4,2 millió munkavállaló, akiket arra ösztönözünk, hogy Romániában nyaraljanak, és hozzájáruljanak az idegenforgalom fejlődéséhez. Másrészt, honnan származik a finanszírozás? A jövedelemadóból, az alkalmazottak fizetéséből, abból a 10 százalékból.
– sorolta érveit a tárcavezető. Rámutatott:
Cadariu, aki amúgy a törvényjavaslat egyik beterjesztője, szakemberek tanulmányaira is hivatkozott, amelyek szerint minden lej, amit üdülési csekkre fordítanak, 1,12 lejt hoz az állami költségvetésbe, és 1,51 lejjel járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).
A turisztikai miniszter arra is ráirányította a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint 2019-ben a turizmus 2,9 százalékkal járult hozzá a román GDP-hez, miközben az európai átlag 10 százalék. Szerinte éppen ezért az államnak intézkedéseket kell hoznia a turizmus fejlesztése érdekében, az egyik ilyen intézkedés pedig az üdülési csekkekre jogosultak körének bővítése lehetne.
Mint ismeretes, a kormánykoalíció valamennyi pártja által támogatott tervezet szerint 2024. január 1-jétől a közintézmények mellett a versenyszférában tevékenykedő munkáltatók is alkalmazottanként 1450 lej értékű üdülési csekket adhatnak évente 2026. december 31-ig. Az utalványokat az állami költségvetésből, a munkavállalók bére után befizetett jövedelemadóból különíthetik el.
Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!