
Fotó: Edenred.ro
Támogatja Daniel Cadariu turisztikai miniszter azt a parlament előtt levő törvénytervezetet, amely a versenyszférában dolgozókra is kiterjesztené az üdülési csekkekre jogosultak körét – az 1450 lejes utalványokat az állami költségvetésből finanszíroznák, a 10 százalékos jövedelemadóból állnák.
2023. május 01., 13:422023. május 01., 13:42
„A tervezet jelenleg parlamenti vita tárgyát képezi, tehát lehet rajta változtatni (…) Az én szemszögemből ez egy támogatandó projekt, és ehhez tudok érveket hozni. Először is, az összeg továbbra is 1450 lej marad, célkeresztben pedig 4,2 millió munkavállaló, akiket arra ösztönözünk, hogy Romániában nyaraljanak, és hozzájáruljanak az idegenforgalom fejlődéséhez. Másrészt, honnan származik a finanszírozás? A jövedelemadóból, az alkalmazottak fizetéséből, abból a 10 százalékból.
– sorolta érveit a tárcavezető. Rámutatott:
Cadariu, aki amúgy a törvényjavaslat egyik beterjesztője, szakemberek tanulmányaira is hivatkozott, amelyek szerint minden lej, amit üdülési csekkre fordítanak, 1,12 lejt hoz az állami költségvetésbe, és 1,51 lejjel járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).
A turisztikai miniszter arra is ráirányította a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikák szerint 2019-ben a turizmus 2,9 százalékkal járult hozzá a román GDP-hez, miközben az európai átlag 10 százalék. Szerinte éppen ezért az államnak intézkedéseket kell hoznia a turizmus fejlesztése érdekében, az egyik ilyen intézkedés pedig az üdülési csekkekre jogosultak körének bővítése lehetne.
Mint ismeretes, a kormánykoalíció valamennyi pártja által támogatott tervezet szerint 2024. január 1-jétől a közintézmények mellett a versenyszférában tevékenykedő munkáltatók is alkalmazottanként 1450 lej értékű üdülési csekket adhatnak évente 2026. december 31-ig. Az utalványokat az állami költségvetésből, a munkavállalók bére után befizetett jövedelemadóból különíthetik el.

Gyakorlatilag az állami költségvetésből finanszíroznák meg a versenyszférában dolgozó mintegy 4,2 millió romániai munkavállaló nyaralását, ha átmegy a parlamenten a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái által beterjesztett törvénytervezet.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!