
Fotó: Gábos Albin
A minimálbért 3,1 százalékkal indexálja szerdai ülésén a bukaresti kormány, a nyugdíjak emeléséről később döntenek, de legalább az infláció mértékének megfelelő ütemben emelkedni fog az idei év folyamán – jelentette be kedd este Raluca Turcan munkaügyi miniszter.
2021. január 13., 08:082021. január 13., 08:08
„A minimálbért a holnapi (szerdai – szerk. megj.) kormányülésen indexáljuk. Kormányhatározatot fogadunk el. 3,1 százalékkal emeljük. Mint tudják, két különböző irány volt: a munkáltatóké és a szakszervezeteké. A munkáltatók moratóriumot akartak, vagyis azt, hogy fagyasszuk be a tavalyi szinten a minimálbért. A szakszervezetek azt szerették volna, ha 2230 lejről 2400 lejre emeljük. Találtunk egy variánst, ami kapcsolatban áll a valósággal, vagyis az inflációs rátával és a termelékenység növekedésével történő indexálás” – magyarázta a részleteket a Digi 24 hírtelevízió műsorában a munkaügyi tárca vezetője. Rámutatott:

Húsz százalékkal nő a gyermekpénz néven közismert gyermeknevelési támogatás január 1-jétől, a minimálbér pedig az inflációnak megfelelően emelkedik a következő évben – jelentette be csütörtökön Raluca Turcan munkaügyi miniszter, beharangozva a nyugdíjak újraszámolását is.
Részleteket későbbre ígért, elmondása szerint még zajlik a 2021-es évi állami költségvetés előkészítése.
A miniszter egyúttal arra is ráirányította a közvélemény figyelmét, hogy a nyugdíjemelések témájában jelenleg két törvény is létezik.
„Ott van a 263-as, régi törvény, amely szerint a nyugdíjpont értékét az inflációs ráta és a bruttó átlagbér 50 százaléka függvényében kell aktualizálni, és ennek alapján emeltük 14 százalékkal a nyugdíjpontot a tavalyi év végén. Normális esetben a nyugdíjakat az év elején indexálni kell az inflációs rátával,
Szeptember elsejétől kellett volna hatályba lépnie a 2019/127-es törvénynek, amelynek a költségvetésre gyakorolt hatása mindössze négy hónap alatt elérte volna a 48 milliárd lejt” – fejtette ki Turcan, utalva a jogszabályra, ami 40 százalékos nyugdíjemelést írt volna elő, és aminek alkotmányosságáról egyébként szerdai ülésén dönthet a taláros testület.

Túl sok optimizmusra nem ad okot a 2021-es esztendő a román gazdaságot és ezzel együtt saját mindennapjainkat illetően a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint. Úgy vélik, idén nem számíthatunk látványos gazdasági eredményekre, viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére és a lej gyengülésére mindenkép
Raluca Turcan egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány szeretné a különleges nyugdíjakat összhangba hozni a befizetett hozzájárulásokkal, a vonatkozó törvénytervezeten jelenleg dolgoznak. Elmondása szerint
miközben 900 000 nyugdíjasnak havi 800 lejből kell megélnie.

A hatalomra lépő koalíció által kidolgozott kormányprogram számos fejezetének van gazdasági, pénzügyi vonatkozása. A teljesség igénye nélkül szemezgettünk ezek közül.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!