Állami támogatással, üdülési csekkekkel állítaná talpra a kormány a turizmust
Fotó: Haáz Vince
A hatalomra lépő koalíció által kidolgozott kormányprogram számos fejezetének van gazdasági, pénzügyi vonatkozása. A teljesség igénye nélkül szemezgettünk ezek közül.
2020. december 25., 09:252020. december 25., 09:25
Folytatni kívánja a nyugdíjpont emelését a Florin Cîţu vezette kormány, ennek összegét minden évben kiigazítják az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér növekedési ütemének legkevesebb 58,5 százalékával – derül ki egyebek mellett a szerdán közzétett kormányprogramból. A dokumentum azt is előírja, hogy a koalíciós partnerek kidolgoznak egy mechanizmust, amelynek célja a nyugdíjpont emelésének kiszámíthatósága.
A gyerekpénzként emlegetett családi pótlék összege az idén elfogadott menetrend szerint nő tovább, 2021. július elsejétől újabb 20 százalékos emelés várható. Az új kormány emellett adókedvezményeket ígér a többgyermekes családoknak. Jó hír sokak számára az is, hogy a jelenlegi 3,75 százalékról 2024-ig 4,75 százalékra nő a nyugdíjrendszer második pilléréhez, vagyis kötelező magánnyugdíjalaphoz történő hozzájárulás értéke.
Húsz százalékkal nő a gyermekpénz néven közismert gyermeknevelési támogatás január 1-jétől, a minimálbér pedig az inflációnak megfelelően emelkedik a következő évben – jelentette be csütörtökön Raluca Turcan munkaügyi miniszter, beharangozva a nyugdíjak újraszámolását is.
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések okozta válságot igencsak megsínylő idegenforgalom számára állami támogatást ígér a kormányprogram, arról azonban nincs egyelőre szó, milyen mértékű segítségről van szó. Ugyanakkor azok az utazási irodák, amelyek olyan turistákat hoznak be az országba, akik több mint öt éjszakát töltenek Romániában, külön támogatást kapnak.
Szintén a turizmus fellendülését segíti a nyugdíjasok felkarolása mellett az a terv is, ami szerint
A diákok is kapnak utalványokat, amelyeket az iskolán kívüli tevékenységekre használhatnának fel, mint például múzeumok, természetvédelmi övezetek, régészeti leletek meglátogatására, különböző eseményeken való részvételre, sporttevékenységekre, vagy éppen turisztikai szolgáltatásokra, beleértve a szállást is.
A koalíció ugyanakkor azt ígéri, hogy „bár európai uniós összevetésben Romániában igen alacsony az adók és illetékek aránya a bruttó hazai termékben (GDP)”, nem vetnek ki új adókat és illetékeket, hanem arra összpontosítanak, hogy javítsanak a begyűjtés hatékonyságán. Az Országos Adóhatóság (ANAF) átfogó reformja is szerepel a dokumentumban.
Újabb állami pénzintézet, egy fejlesztési bank létrehozása is szerepel a kormány programjában, ezt az entitást már meglévő állami intézmények – többek között az Eximbank és a kkv-k garancialapja – összevonásával tervezik tető alá hozni.
Fontos szerepet kap a kormányprogramban a régiók egymással összhangban történő fejlesztése, a kevésbé fejlett megyék felzárkóztatása a fejlettebb régiókhoz, a közszolgáltatások minőségének javítása. Víz- és csatornahálózatokra például 8 milliárd lejt, vízellátó rendszerek, emésztőgödrök és szennyvíztisztító berendezések beüzemelésére 250 millió lejt készül költeni az új kormány.
A közúti infrastruktúra fejlesztésének is fontos szerepet szánnak,
Az autópálya-építési terveket nézve azt láthatjuk, hogy összesen 1000 kilométer sztráda és gyorsforgalmi út megépítését ígérik az elkövetkező négy évben. Érdekesség, hogy leporolták az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszának a terveit, és erdélyi viszonylatban szintén fontos beruházás lehet a Sepsiszentgyörgyöt Gyergyóditróval, illetve a Szovátát Csíkszeredával összekötő gyorsforgalmi út.
Fotó: Rab Zoltán
A dokumentum ugyanakkor számos más sztrádát és gyorsforgalmi utat is tételesen felsorol. A tervek között szerepel többek között a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as Marosvásárhely–Târgu Neamţ–Jászvásár–Ungheni-autópálya (36 milliárd lejes kivitelezési irányárral), a 421 kilométeres A7-es Ploieşti–Buzău–Focşani–Bákó–Paşcani–Suceava–Siret-sztráda (8,2 milliárd lejes költségvetéssel), az A13-as sztráda 8,8 milliárd lejes költségvetésű, 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között. Meg kívánják építeni a 125 kilométeres szakaszt Szeben és Brassó között (7,1 milliárd lej), a Craiova–Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakaszát (1,3 milliárd lejes költségvetés), illetve a dobrudzsai gyorsforgalmi utakat, melyeknek a megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt.
melyeknek költségvetését mintegy 5,5 milliárd lejre becsülik a kormányprogram kidolgozói. Szerepel többek között a bukaresti körgyűrű kiterjesztése, Temesvár déli körgyűrűje, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Galac, Târgu Jiu körgyűrűje. Új projektnek számít ugyanakkor Kolozsvár metropoliszövezetének körgyűrűje, Temesvár nyugati körgyűrűje, Segesvár, Vaslui, Râmnicu Vâlcea terelőútja. A Prahova-völgyi zsúfolt forgalom ügyét is meg szeretné oldani a kormány az elkövetkező négy évben.
Ezer kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tűzte ki célul az új kormány a következő négy éves időszakban – derül ki a Florin Cîţu kormányfőjelölt által a parlamentben szerdán benyújtott kormányprogram-tervezetből.
A vasúti infrastruktúra is komoly korszerűsítésen megy át, ha megvalósulnak a kormányprogramba foglaltak, a tervek szerint 2020–2024. között 1001 kilométeren újulna meg a vasútvonal, aminek köszönhetően lényegesen nőne a vonatok közlekedési sebessége. Többek között a Bukarest és Brassó, valamint a Temesvár és Arad között futó sínpárok felújítása van tervben. Emellett a brassói, nagyszebeni, nagyváradi, temesvári, kolozsvári és konstancai nemzetközi repülőtérig is kiépítenék a vasutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás