Ki fizet a végén? A Versenytanács árgus szemekkel készül követni az energiaárak alakulását
Fotó: Jakab Mónika
A Versenytanács fokozott figyelmet fog fordítani arra, hogy amikor lejár az energiaárak befagyasztása, a szolgáltatók ne a lakossággal fizettessék meg vélt vagy valós veszteségeiket – ígéri Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság alelnöke szerint viszont hiába kúsztak csillagászati magasságokba az energiaárak, a szolgáltatók tényleg „nagy veszteségeket” könyvelnek el.
„Soha nem volt ennyire bonyolult a helyzet az energiapiacon, az áram ára a tízszeresére nőtt, a szolgáltatók pedig elképzelhetetlenül nagy veszteségeket könyveltek el” – jelentette ki egy szerdai energetikai konferencián Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke elmondta, szerinte senki nem számított arra, hogy az idei év második felében az áram ára megawattóránként 300 euróra, a földgáz ára 130 euróra nő a 2020-ban jegyzett 30–40, illetve 3–4 euróról.
Nagy-Bege Zoltán szerint az árak maximálásáról és a drágulások kompenzálásáról szóló törvény módosítása nélkül súlyosbodhat a helyzet az energiapiacon. Mint hangsúlyozta,
Emlékeztetett: az ANRE korábban jelezte a törvény tervezetével kapcsolatos kifogásait a döntéshozóknak, de nem szívlelték meg a hatóság véleményét.
A szakember kijelentette: elsősorban a szolgáltatókra kivetett többletadó és az ármaximálás hat kedvezőtlenül az energiapiacra. Utóbbi megszünteti az amúgy is törékeny piaci versenyt, és a helyzet nem normalizálódik a jövő év áprilisától, amikor megszűnik az árak korlátozása, ehhez legalább egy évre lesz szükség. „A szolgáltatók elképzelhetetlenül nagy veszteségeket könyvelnek el” – idézte Nagy-Bege Zoltán kijelentését az Agerpres hírügynökség. A szakember kitért egyúttal arra is, hogy Románia a termelési és elosztási kapacitásának növelésével, a fekete-tengeri földgáz kitermelésével, alternatív energiaforrásokba történő beruházásokkal léphet túl az energiaválságon.
Az elmúlt hónapokban foganatosított jelentős emelések után sorra értesítik a romániai energiaszolgáltatók a további, sok esetben 200 százalékos drágításról a fogyasztókat.
Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor egy nappal korábban szintén egy szakmai fórumon beszélt arról, hogy az energia árának maximálása megszüntette a piaci versenyt, aminek a következményei a Versenytanács látókörébe kerülhetnek. Felidézte:
„El kell azonban mondani, hogy az ármaximálás megszüntette a versenyt az áram és a földgáz piacán, legalábbis a kiskereskedelmi piacán. Ez még akkor is súlyos, ha az intézkedés csak öt hónapig lesz érvényben, mert ennél hosszabb távon befolyásolhatja az áram- és a földgázpiacot, és lehet, hogy a Versenytanács is elemezni fogja ezeket a következményeket” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán. Abbéli meggyőződésének adott ugyanakkor hangot, hogy az intézkedés következményei tükröződni fognak majd a Versenytanács tavaly elindított árfigyelő rendszerében is. „Szerintem hasznos lenne, ha az ANRE szakértőinek bevonásával tárgyalnánk erről a kérdésről” – jelentette ki.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy nem kellene meghosszabbítani a gigászi pluszadót. „Remélem, az áramtermelőkre kivetett pluszadót nem fogják meghosszabbítani, és ez csak öt hónapig lesz érvényben” – fogalmazta meg aggodalmait Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Kifejtette, Romániában ötéves kényszerszünet után éppen csak kezdtek megjelenni beruházások a megújuló energiatermelés terén, ezeket a terveket nem kellene befolyásolnia a pluszadónak.
– húzta alá a szakember. Meglátása szerint a befektetőknek egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy ez az adózás csak öt hónapra szól, és nem fogják meghosszabbítani.
Mint ismeretes, 2021. november 1. és 2022. március 31. közötti időszakban a termelőknek a 450 lej/MWh-nál drágábban eladott elektromosenergia-tranzakciók után a különbözetből származó nyereség után 80 százalékos adót kell fizetniük.
Nemzeti energiaszolgáltató alapítását szorgalmazza Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint ezáltal 3–5 év alatt el lehetne érni Románia energetikai függetlenségét.
„Az energiaárak rohamos növekedésére megoldást kellett találni, ezért döntöttek az árak átmeneti befagyasztása mellett” – mutatott rá lapunk megkeresésére Gyerkó László. A Versenytanács tagja kifejtette, ez szükséges rossz a piaci verseny szemszögéből, ám ez egy közösen meghozott döntés volt, előtte közös bizottság alakult, a Versenytanács szakemberei is rábólintottak.
A szabadpiaci versenyben ez egyértelműen akadályt jelent, korlátozza a szolgáltatókat, de ezúttal fontosabb volt a szociális vetület, az emberek támogatása. Az állam azért fagyasztotta be az árakat, hogy megvédje a polgárait a hónapról hónapra rohamosan emelkedő árak hatásaitól” – részletezte Gyerkó László. Meglátása szerint két változat lehetséges, ha lejár március végén a korlátozás: ezt meg lehet hosszabbítani újabb hat hónapra, vagy fel lehet oldani.
„A befagyasztás meghosszabbítása nem valószínű, hiszen tavasszal-nyáron csökken a lakossági fogyasztás, nem indokolt a védelem. Ebben az esetben folyamatosan monitorozni kell a szolgáltatókat, hogy az öt hónapos korlátozás alatt felhalmozott vélt vagy valós veszteségeiket ne akarják utólag behajtani a lakosságon, ezek nehogy öt hónap után megjelenjenek a számlákon. Figyelni kell, hogy március 31-e után korrekt és valós legyen az energiaár-megállapítás” – szögezte le Gyerkó László.
Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán, egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!