Nincs ok aggodalomra. Egyetlen fogyasztó sem marad gáz nélkül, ha csődbe megy a szolgáltatója
Fotó: Veres Nándor
Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán, egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket, inkább arra összpontosítanak, hogy a meglévőket kiszolgálják. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a végső szolgáltatói státus és annak intézménye szavatolja, hogy egyetlen fogyasztó esetében sem lesznek fennakadások az ellátásban, és egy tervezett módosítással is a fogyasztók érdekeit próbálják védelmezni.
2021. november 23., 08:192021. november 23., 08:19
2021. november 23., 08:222021. november 23., 08:22
Viszonylag rövid idő, az elmúlt két hónap leforgása alatt romániai viszonylatban 31 ezer ügyfél maradt földgázszolgáltató nélkül. A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint az árak befagyasztásáról szóló törvény vezetett oda, hogy a kisebb szolgáltatók kivonulnak a piacról, ám Romániában még így is jobb a helyzet, ellenállóbbak a kereskedők, mint például Nagy-Britanniában, ahol tömegesen mennek csődbe a szolgáltatók a nagybani földgázpiacon tapasztalható árrobbanás következtében. Bár most egyre több kérés fut be a hatósághoz az engedély visszavonásáért, az év első felében a 80 kiadott földgáz-forgalmazói engedélyből tízet kellett visszavonni, a szintén 80 elektromosenergia-forgalmazói engedélyből pedig négyet.
Aggodalomra – mint ismeretes – nincs okuk ezeknek a fogyasztóknak, hiszen a földgázpiac árliberalizációjáról rendelkező jogszabály értelmében
mivel azonnal átveszi a végső szolgáltatói státussal rendelkező nagy cég.
A fogyasztó szempontjából ezeknek a piaci mozgásoknak az egyetlen kellemetlen része az árak alakulása, ám jövő év áprilisáig ennek sem érzik meg a hátrányát, hiszen az árakat befagyasztották,
Függetlenül attól, hogy a szolgáltató nélkül maradt fogyasztókat melyik céghez osztják vissza, az árbefagyasztást esetükben is alkalmazzák, a kompenzáció is jár nekik, ha beletartoznak a törvény által előírt fogyasztástartományba. Ugyanakkor ezek az ügyfelek a végső szolgáltatói áron kapják a földgázt, ami a kompenzáció és az árbefagyasztás lejárta után, tehát jövő áprilistól jelent veszélyt. „Számukra ugyanis a szolgáltató a rövid távú piacokról kénytelen beszerezni a földgázt, jelenleg a magas kereslet miatt ezeken a piacokon a legmagasabbak az árak, ezt tükrözi a végső szolgáltatói ár” – magyarázta a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
Aláhúzta: egyértelműen nem tesz jót a fogyasztó szempontjából, hogy egyre több kereskedő adja vissza a működési engedélyt, kevesebb szereplő marad, a verseny csökken, a piac koncentrációja nő.
– mutatott rá a hatóság alelnöke. Emlékeztetett egyúttal, hogy a szabályzat értelmében, akitől visszavonták a licencet, a következő öt évben nem kérhet újabbat, de lehet más cégek számára is vonzó ez a lehetőség, ha stabilizálódik a piac.
Fotó: Pixabay
„Várható volt, hogy a piaci árnövekedés után elsősorban a kisebb szolgáltatók pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, ezért van az, hogy egyre több kereskedő vonul ki a piacról, nem hajlandó tovább szolgáltatni, megtartani az ügyfeleit” – hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán. Elmondása szerint
Ilyen körülmények között a központosított platformokról, egyre magasabb áron tudták beszerezni a földgázt, ami egyre nagyobb veszteséget generált.
Az ilyen esetekre van kitalálva a végső szolgáltatói státus és annak az intézménye, ami biztosítja, hogy senki ne maradjon földgáz vagy villamos energia nélkül, mutatott rá a hatóság alelnöke. Jelen pillanatban hat cég rendelkezik a végső szolgáltatói státussal, ám közülük is három már kérte ennek a visszavonását. „A végső szolgáltató státus önkéntes kellene hogy legyen, vagyis nem volna szabad ráerőltetni arra, aki ezt nem akarja, ám a hatóság arra az esetre is fel van készülve, ha senki nem akarja majd ezt a szerepet” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a piac alakulását figyelembe véve egyre valószínűbb, hogy egy kereskedő sem kíván magának egyik napról a másikra több ezer új ügyfelet, amikor egyre bonyolultabb a földgáz beszerzése a nagybani piacon. A szolgáltatók most arra összpontosítanak, hogy a meglevő ügyfeleiket kiszolgálják.
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Jelenleg a szabályzat azt írja elő, hogy ha nincs legalább három végső szolgáltató, akkor a hatóság a piaci részesedés függvényében olyan cégeknek is visszaoszthatja a szerződés nélkül maradt ügyfeleket, amelyek nem rendelkeznek ezzel a státussal. Az ANRE a múlt héten kezdeményezte a szabályzatmódosítást, hogy ezt a számot emeljék fel ötre, tehát ha már december folyamán több ezer, vagy több tízezer fogyasztó marad szolgáltató nélkül, tudják visszaosztani olyan cégeknek, amelyek képesek rá, hogy egy ekkora ügyfélbázist átvegyenek. „Bízom benne, hogy a szabályzat egy-két héten belül módosul, és a fogyasztók egyáltalán nem érzik meg a piaci mozgások hatását” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt vannak gondok a távhő rendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!