Nincs ok aggodalomra. Egyetlen fogyasztó sem marad gáz nélkül, ha csődbe megy a szolgáltatója
Fotó: Veres Nándor
Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán, egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket, inkább arra összpontosítanak, hogy a meglévőket kiszolgálják. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a végső szolgáltatói státus és annak intézménye szavatolja, hogy egyetlen fogyasztó esetében sem lesznek fennakadások az ellátásban, és egy tervezett módosítással is a fogyasztók érdekeit próbálják védelmezni.
2021. november 23., 08:192021. november 23., 08:19
2021. november 23., 08:222021. november 23., 08:22
Viszonylag rövid idő, az elmúlt két hónap leforgása alatt romániai viszonylatban 31 ezer ügyfél maradt földgázszolgáltató nélkül. A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint az árak befagyasztásáról szóló törvény vezetett oda, hogy a kisebb szolgáltatók kivonulnak a piacról, ám Romániában még így is jobb a helyzet, ellenállóbbak a kereskedők, mint például Nagy-Britanniában, ahol tömegesen mennek csődbe a szolgáltatók a nagybani földgázpiacon tapasztalható árrobbanás következtében. Bár most egyre több kérés fut be a hatósághoz az engedély visszavonásáért, az év első felében a 80 kiadott földgáz-forgalmazói engedélyből tízet kellett visszavonni, a szintén 80 elektromosenergia-forgalmazói engedélyből pedig négyet.
Aggodalomra – mint ismeretes – nincs okuk ezeknek a fogyasztóknak, hiszen a földgázpiac árliberalizációjáról rendelkező jogszabály értelmében
mivel azonnal átveszi a végső szolgáltatói státussal rendelkező nagy cég.
A fogyasztó szempontjából ezeknek a piaci mozgásoknak az egyetlen kellemetlen része az árak alakulása, ám jövő év áprilisáig ennek sem érzik meg a hátrányát, hiszen az árakat befagyasztották,
Függetlenül attól, hogy a szolgáltató nélkül maradt fogyasztókat melyik céghez osztják vissza, az árbefagyasztást esetükben is alkalmazzák, a kompenzáció is jár nekik, ha beletartoznak a törvény által előírt fogyasztástartományba. Ugyanakkor ezek az ügyfelek a végső szolgáltatói áron kapják a földgázt, ami a kompenzáció és az árbefagyasztás lejárta után, tehát jövő áprilistól jelent veszélyt. „Számukra ugyanis a szolgáltató a rövid távú piacokról kénytelen beszerezni a földgázt, jelenleg a magas kereslet miatt ezeken a piacokon a legmagasabbak az árak, ezt tükrözi a végső szolgáltatói ár” – magyarázta a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
Aláhúzta: egyértelműen nem tesz jót a fogyasztó szempontjából, hogy egyre több kereskedő adja vissza a működési engedélyt, kevesebb szereplő marad, a verseny csökken, a piac koncentrációja nő.
– mutatott rá a hatóság alelnöke. Emlékeztetett egyúttal, hogy a szabályzat értelmében, akitől visszavonták a licencet, a következő öt évben nem kérhet újabbat, de lehet más cégek számára is vonzó ez a lehetőség, ha stabilizálódik a piac.
Fotó: Pixabay
„Várható volt, hogy a piaci árnövekedés után elsősorban a kisebb szolgáltatók pénzügyi nehézségekkel szembesülnek, ezért van az, hogy egyre több kereskedő vonul ki a piacról, nem hajlandó tovább szolgáltatni, megtartani az ügyfeleit” – hangsúlyozta Nagy-Bege Zoltán. Elmondása szerint
Ilyen körülmények között a központosított platformokról, egyre magasabb áron tudták beszerezni a földgázt, ami egyre nagyobb veszteséget generált.
Az ilyen esetekre van kitalálva a végső szolgáltatói státus és annak az intézménye, ami biztosítja, hogy senki ne maradjon földgáz vagy villamos energia nélkül, mutatott rá a hatóság alelnöke. Jelen pillanatban hat cég rendelkezik a végső szolgáltatói státussal, ám közülük is három már kérte ennek a visszavonását. „A végső szolgáltató státus önkéntes kellene hogy legyen, vagyis nem volna szabad ráerőltetni arra, aki ezt nem akarja, ám a hatóság arra az esetre is fel van készülve, ha senki nem akarja majd ezt a szerepet” – részletezte Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a piac alakulását figyelembe véve egyre valószínűbb, hogy egy kereskedő sem kíván magának egyik napról a másikra több ezer új ügyfelet, amikor egyre bonyolultabb a földgáz beszerzése a nagybani piacon. A szolgáltatók most arra összpontosítanak, hogy a meglevő ügyfeleiket kiszolgálják.
A szeptemberi 6,3 százalékról 7,9 százalékra nőtt az éves infláció októberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Jelenleg a szabályzat azt írja elő, hogy ha nincs legalább három végső szolgáltató, akkor a hatóság a piaci részesedés függvényében olyan cégeknek is visszaoszthatja a szerződés nélkül maradt ügyfeleket, amelyek nem rendelkeznek ezzel a státussal. Az ANRE a múlt héten kezdeményezte a szabályzatmódosítást, hogy ezt a számot emeljék fel ötre, tehát ha már december folyamán több ezer, vagy több tízezer fogyasztó marad szolgáltató nélkül, tudják visszaosztani olyan cégeknek, amelyek képesek rá, hogy egy ekkora ügyfélbázist átvegyenek. „Bízom benne, hogy a szabályzat egy-két héten belül módosul, és a fogyasztók egyáltalán nem érzik meg a piaci mozgások hatását” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt vannak gondok a távhő rendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!