Ki fizet a végén? A Versenytanács árgus szemekkel készül követni az energiaárak alakulását
Fotó: Jakab Mónika
A Versenytanács fokozott figyelmet fog fordítani arra, hogy amikor lejár az energiaárak befagyasztása, a szolgáltatók ne a lakossággal fizettessék meg vélt vagy valós veszteségeiket – ígéri Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság alelnöke szerint viszont hiába kúsztak csillagászati magasságokba az energiaárak, a szolgáltatók tényleg „nagy veszteségeket” könyvelnek el.
„Soha nem volt ennyire bonyolult a helyzet az energiapiacon, az áram ára a tízszeresére nőtt, a szolgáltatók pedig elképzelhetetlenül nagy veszteségeket könyveltek el” – jelentette ki egy szerdai energetikai konferencián Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke elmondta, szerinte senki nem számított arra, hogy az idei év második felében az áram ára megawattóránként 300 euróra, a földgáz ára 130 euróra nő a 2020-ban jegyzett 30–40, illetve 3–4 euróról.
Nagy-Bege Zoltán szerint az árak maximálásáról és a drágulások kompenzálásáról szóló törvény módosítása nélkül súlyosbodhat a helyzet az energiapiacon. Mint hangsúlyozta,
Emlékeztetett: az ANRE korábban jelezte a törvény tervezetével kapcsolatos kifogásait a döntéshozóknak, de nem szívlelték meg a hatóság véleményét.
A szakember kijelentette: elsősorban a szolgáltatókra kivetett többletadó és az ármaximálás hat kedvezőtlenül az energiapiacra. Utóbbi megszünteti az amúgy is törékeny piaci versenyt, és a helyzet nem normalizálódik a jövő év áprilisától, amikor megszűnik az árak korlátozása, ehhez legalább egy évre lesz szükség. „A szolgáltatók elképzelhetetlenül nagy veszteségeket könyvelnek el” – idézte Nagy-Bege Zoltán kijelentését az Agerpres hírügynökség. A szakember kitért egyúttal arra is, hogy Románia a termelési és elosztási kapacitásának növelésével, a fekete-tengeri földgáz kitermelésével, alternatív energiaforrásokba történő beruházásokkal léphet túl az energiaválságon.
Az elmúlt hónapokban foganatosított jelentős emelések után sorra értesítik a romániai energiaszolgáltatók a további, sok esetben 200 százalékos drágításról a fogyasztókat.
Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor egy nappal korábban szintén egy szakmai fórumon beszélt arról, hogy az energia árának maximálása megszüntette a piaci versenyt, aminek a következményei a Versenytanács látókörébe kerülhetnek. Felidézte:
„El kell azonban mondani, hogy az ármaximálás megszüntette a versenyt az áram és a földgáz piacán, legalábbis a kiskereskedelmi piacán. Ez még akkor is súlyos, ha az intézkedés csak öt hónapig lesz érvényben, mert ennél hosszabb távon befolyásolhatja az áram- és a földgázpiacot, és lehet, hogy a Versenytanács is elemezni fogja ezeket a következményeket” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán. Abbéli meggyőződésének adott ugyanakkor hangot, hogy az intézkedés következményei tükröződni fognak majd a Versenytanács tavaly elindított árfigyelő rendszerében is. „Szerintem hasznos lenne, ha az ANRE szakértőinek bevonásával tárgyalnánk erről a kérdésről” – jelentette ki.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy nem kellene meghosszabbítani a gigászi pluszadót. „Remélem, az áramtermelőkre kivetett pluszadót nem fogják meghosszabbítani, és ez csak öt hónapig lesz érvényben” – fogalmazta meg aggodalmait Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Kifejtette, Romániában ötéves kényszerszünet után éppen csak kezdtek megjelenni beruházások a megújuló energiatermelés terén, ezeket a terveket nem kellene befolyásolnia a pluszadónak.
– húzta alá a szakember. Meglátása szerint a befektetőknek egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy ez az adózás csak öt hónapra szól, és nem fogják meghosszabbítani.
Mint ismeretes, 2021. november 1. és 2022. március 31. közötti időszakban a termelőknek a 450 lej/MWh-nál drágábban eladott elektromosenergia-tranzakciók után a különbözetből származó nyereség után 80 százalékos adót kell fizetniük.
Nemzeti energiaszolgáltató alapítását szorgalmazza Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint ezáltal 3–5 év alatt el lehetne érni Románia energetikai függetlenségét.
„Az energiaárak rohamos növekedésére megoldást kellett találni, ezért döntöttek az árak átmeneti befagyasztása mellett” – mutatott rá lapunk megkeresésére Gyerkó László. A Versenytanács tagja kifejtette, ez szükséges rossz a piaci verseny szemszögéből, ám ez egy közösen meghozott döntés volt, előtte közös bizottság alakult, a Versenytanács szakemberei is rábólintottak.
A szabadpiaci versenyben ez egyértelműen akadályt jelent, korlátozza a szolgáltatókat, de ezúttal fontosabb volt a szociális vetület, az emberek támogatása. Az állam azért fagyasztotta be az árakat, hogy megvédje a polgárait a hónapról hónapra rohamosan emelkedő árak hatásaitól” – részletezte Gyerkó László. Meglátása szerint két változat lehetséges, ha lejár március végén a korlátozás: ezt meg lehet hosszabbítani újabb hat hónapra, vagy fel lehet oldani.
„A befagyasztás meghosszabbítása nem valószínű, hiszen tavasszal-nyáron csökken a lakossági fogyasztás, nem indokolt a védelem. Ebben az esetben folyamatosan monitorozni kell a szolgáltatókat, hogy az öt hónapos korlátozás alatt felhalmozott vélt vagy valós veszteségeiket ne akarják utólag behajtani a lakosságon, ezek nehogy öt hónap után megjelenjenek a számlákon. Figyelni kell, hogy március 31-e után korrekt és valós legyen az energiaár-megállapítás” – szögezte le Gyerkó László.
Példátlan helyzet alakult ki a földgázszolgáltatók piacán, egyre több kisebb kereskedő mond le az engedélyéről, a fogyasztóknak védőhálót jelentő végső szolgáltatói státus is inog, a nagyok sem akarnak újabb ügyfeleket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!