Minden téren aggasztó a csalás

A HVG magyarországi gazdasági és pénzügyi hetilap által idézett felmérés rámutat, az adófizetésben és az üzleti életben előforduló jogszerűtlen magatartás különösen komolynak tűnik, hiszen négyből három válaszadó tartja ezt súlyos problémának saját hazájában.

Elterjedt az üzleti és adócsalás?
A felmérés szerint minden második megkérdezett úgy véli, hogy a csalás mára szélesebb körben terjedt el, mint tíz évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy az üzleti életben is tapasztalható-e a jelenség, a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy manapság lényegesen többen kozmetikázzák az adatokat. Az egyes országok között természetesen vannak eltérések. Így például tízből hét török, magyar és görög válaszadó látja úgy, hogy napjainkban az üzleti és adócsalás gyakoribb, és hasonlóan sokakat aggaszt az adóelkerülési hajlam erősödése. Eközben Hollandiában csak 33 százalék gondolja úgy, hogy nőtt az adócsalások aránya.

„Ügyeskedés” sportban, iskolában
Tízből hat megkérdezett gondolja úgy, hogy a sport és játék terén is megjelent némi „ügyeskedés”. Néhány országban ennél élesebben fogalmaztak a válaszadók: Svédországban, Portugáliában, Görögországban és Franciaországban a válaszadók e téren is a csalási hajlam egyértelmű jeleit azonosították.
A munkatársakkal szembeni őszinteség hiánya volt az egyetlen terület, ahol a legkisebb mértékű változásokat tapasztalták a válaszadók a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy semmilyen változást nem lát az őszinteség mértékét illetően, és csak 35 százalék szerint romlott valamelyest a helyzet.

Megkérdőjelezett üzleti etika
Tízből hét válaszadó tartja az üzleti életben az ügyeskedést, valamint az adócsalást jelentős problémának. Különösen a törökök és az olaszok (92-92 százalék) bíznak kevéssé a saját hazájukban uralkodó üzleti etikában, őket a sorban Magyarország és Görögország lakosai követik. Az adókerüléssel kapcsolatban tízből kilenc török, olasz, magyar és görög válaszadó nevezte sajnálatosnak a helyzetet saját hazájában – tőlük ugyanakkor a portugálok sem sokkal maradtak le. A németek szerint a helyzet náluk a nyugat-európaihoz hasonló – itt négyből három megkérdezett véli úgy, hogy az adócsalás és jogszerűtlen üzleti gyakorlat súlyos gond.

Nem mindenki ítéli el
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan helyzet, amelyben a csalás elfogadható lehet, 66 százalék válaszolta azt, hogy „a csalás sohasem fogadható el”. Ezt a nézetet főként az amerikai, portugál, török és magyar megkérdezettek osztják. Ezekben az országokban tízből körülbelül nyolcan utasítják el a csalás minden formáját, Németországban, Görögországban, Hollandiában és Csehországban pedig a válaszadók háromnegyede. A válaszadók 12 százaléka azt mondta, hogy szemet huny a csalás fölött, ha az valami „múltban történt igazságtalanság számláját egyenlíti ki”. Az orosz megkérdezettek voltak a leginkább megengedőbbek e morális témával kapcsolatban: tízből csupán négyen utasították el a megtévesztő viselkedés minden formáját.
A megkérdezettek közül tízből hárman vallottak be korábban, az iskolában vagy az egyetemen elkövetett csalást. Sportban és játékban 13 százalék számolt be hasonlókról, és körülbelül ugyanennyien hazudtak már munkatársaiknak. Az összes válaszadó mindössze 7 százaléka jelezte, hogy csalt már az üzleti életben, vagy elkövetett adócsalást.