A HVG magyarországi gazdasági és pénzügyi hetilap által idézett felmérés rámutat, az adófizetésben és az üzleti életben előforduló jogszerűtlen magatartás különösen komolynak tűnik, hiszen négyből három válaszadó tartja ezt súlyos problémának saját hazájában.
Elterjedt az üzleti és adócsalás?
A felmérés szerint minden második megkérdezett úgy véli, hogy a csalás mára szélesebb körben terjedt el, mint tíz évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy az üzleti életben is tapasztalható-e a jelenség, a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy manapság lényegesen többen kozmetikázzák az adatokat. Az egyes országok között természetesen vannak eltérések. Így például tízből hét török, magyar és görög válaszadó látja úgy, hogy napjainkban az üzleti és adócsalás gyakoribb, és hasonlóan sokakat aggaszt az adóelkerülési hajlam erősödése. Eközben Hollandiában csak 33 százalék gondolja úgy, hogy nőtt az adócsalások aránya.
„Ügyeskedés” sportban, iskolában
Tízből hat megkérdezett gondolja úgy, hogy a sport és játék terén is megjelent némi „ügyeskedés”. Néhány országban ennél élesebben fogalmaztak a válaszadók: Svédországban, Portugáliában, Görögországban és Franciaországban a válaszadók e téren is a csalási hajlam egyértelmű jeleit azonosították.
A munkatársakkal szembeni őszinteség hiánya volt az egyetlen terület, ahol a legkisebb mértékű változásokat tapasztalták a válaszadók a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy semmilyen változást nem lát az őszinteség mértékét illetően, és csak 35 százalék szerint romlott valamelyest a helyzet.
Megkérdőjelezett üzleti etika
Tízből hét válaszadó tartja az üzleti életben az ügyeskedést, valamint az adócsalást jelentős problémának. Különösen a törökök és az olaszok (92-92 százalék) bíznak kevéssé a saját hazájukban uralkodó üzleti etikában, őket a sorban Magyarország és Görögország lakosai követik. Az adókerüléssel kapcsolatban tízből kilenc török, olasz, magyar és görög válaszadó nevezte sajnálatosnak a helyzetet saját hazájában – tőlük ugyanakkor a portugálok sem sokkal maradtak le. A németek szerint a helyzet náluk a nyugat-európaihoz hasonló – itt négyből három megkérdezett véli úgy, hogy az adócsalás és jogszerűtlen üzleti gyakorlat súlyos gond.
Nem mindenki ítéli el
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan helyzet, amelyben a csalás elfogadható lehet, 66 százalék válaszolta azt, hogy „a csalás sohasem fogadható el”. Ezt a nézetet főként az amerikai, portugál, török és magyar megkérdezettek osztják. Ezekben az országokban tízből körülbelül nyolcan utasítják el a csalás minden formáját, Németországban, Görögországban, Hollandiában és Csehországban pedig a válaszadók háromnegyede. A válaszadók 12 százaléka azt mondta, hogy szemet huny a csalás fölött, ha az valami „múltban történt igazságtalanság számláját egyenlíti ki”. Az orosz megkérdezettek voltak a leginkább megengedőbbek e morális témával kapcsolatban: tízből csupán négyen utasították el a megtévesztő viselkedés minden formáját.
A megkérdezettek közül tízből hárman vallottak be korábban, az iskolában vagy az egyetemen elkövetett csalást. Sportban és játékban 13 százalék számolt be hasonlókról, és körülbelül ugyanennyien hazudtak már munkatársaiknak. Az összes válaszadó mindössze 7 százaléka jelezte, hogy csalt már az üzleti életben, vagy elkövetett adócsalást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok