
2009. augusztus 20., 10:042009. augusztus 20., 10:04
Az Európai Bizottság által megbírságolt kartellek legalább 7,6 milliárd euró kárt okoztak az Unió gazdaságának 2005 és 2007 között – olvasható az uniós versenypolitikáról tegnap Brüsszelben közzétett jelentésben. A dokumentum megfogalmazása szerint „2008 termékeny év volt a versenypolitikában, mind a trösztellenes ügyek, mind az állami támogatások és az összefonódások ellenőrzése területén”. A kartellek elleni küzdelemben a bizottság új mechanizmust vezetett be, amelynek lényege, hogy a kartellügyeket az érintett felek hozzájárulásával, egyszerűsített eljárás révén rendezik. A jelentés szerint 2008-ban a bizottság 34 vállalkozásra szabott ki bírságot hét kartellügyi határozatában. A banánkartell és más hasonló kartellek esetében a fogyasztók közvetlenül látták kárát a magasabb áraknak mindaddig, amíg a bizottság fel nem oszlatta az árrögzítő kartelleket.
A piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelemben a bizottság 2008-ban két fontos határozatot fogadott el az energiaügy, illetve az informatika területén. Az energiaágazatban végzett bizottsági versenypolitikai tanulmányok és a bizottság által lefolytatott vizsgálatok nyomán az E.ON német energetikai vállalkozás önként felajánlotta, hogy a vizsgálat során felvetett aggályok eloszlatása érdekében üzleti érdekeltségeinek jelentős részét értékesíti. Így a jövőben újabb versenytársak léphetnek be a német energiapiacra, és a németországi fogyasztók nagyobb kínálatból választhatnak. Az átviteli infrastruktúra leválasztása szintén javítani fogja Brüsszel szerint az európai energiapiac működését, hiszen a jövőben valamennyi szereplő egyenlő feltételekkel férhet hozzá az infrastruktúrához.
A bizottság 2008-ban 899 millió euró bírságot rótt ki a Microsoft szoftver-óriásvállalatra, amiért az nem tett eleget annak a 2004. évi brüsszeli határozatnak, miszerint a Microsoftnak versenytársaival ésszerű feltételek mellett meg kell osztania a lényegi interoperabilitási információkat.
A gazdasági válság tavaly októberi kezdetétől az év végéig a bizottság mintegy 40 határozatot hozott a bankok és a reálgazdaság támogatásáról, és három iránymutató dokumentumot adott ki arról, hogyan szolgálhatják válság idején az állami támogatási szabályok a pénzügyi szektor és a gazdaság támogatását.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.