2009. augusztus 20., 10:042009. augusztus 20., 10:04
Az Európai Bizottság által megbírságolt kartellek legalább 7,6 milliárd euró kárt okoztak az Unió gazdaságának 2005 és 2007 között – olvasható az uniós versenypolitikáról tegnap Brüsszelben közzétett jelentésben. A dokumentum megfogalmazása szerint „2008 termékeny év volt a versenypolitikában, mind a trösztellenes ügyek, mind az állami támogatások és az összefonódások ellenőrzése területén”. A kartellek elleni küzdelemben a bizottság új mechanizmust vezetett be, amelynek lényege, hogy a kartellügyeket az érintett felek hozzájárulásával, egyszerűsített eljárás révén rendezik. A jelentés szerint 2008-ban a bizottság 34 vállalkozásra szabott ki bírságot hét kartellügyi határozatában. A banánkartell és más hasonló kartellek esetében a fogyasztók közvetlenül látták kárát a magasabb áraknak mindaddig, amíg a bizottság fel nem oszlatta az árrögzítő kartelleket.
A piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelemben a bizottság 2008-ban két fontos határozatot fogadott el az energiaügy, illetve az informatika területén. Az energiaágazatban végzett bizottsági versenypolitikai tanulmányok és a bizottság által lefolytatott vizsgálatok nyomán az E.ON német energetikai vállalkozás önként felajánlotta, hogy a vizsgálat során felvetett aggályok eloszlatása érdekében üzleti érdekeltségeinek jelentős részét értékesíti. Így a jövőben újabb versenytársak léphetnek be a német energiapiacra, és a németországi fogyasztók nagyobb kínálatból választhatnak. Az átviteli infrastruktúra leválasztása szintén javítani fogja Brüsszel szerint az európai energiapiac működését, hiszen a jövőben valamennyi szereplő egyenlő feltételekkel férhet hozzá az infrastruktúrához.
A bizottság 2008-ban 899 millió euró bírságot rótt ki a Microsoft szoftver-óriásvállalatra, amiért az nem tett eleget annak a 2004. évi brüsszeli határozatnak, miszerint a Microsoftnak versenytársaival ésszerű feltételek mellett meg kell osztania a lényegi interoperabilitási információkat.
A gazdasági válság tavaly októberi kezdetétől az év végéig a bizottság mintegy 40 határozatot hozott a bankok és a reálgazdaság támogatásáról, és három iránymutató dokumentumot adott ki arról, hogyan szolgálhatják válság idején az állami támogatási szabályok a pénzügyi szektor és a gazdaság támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok