Fotó: Rostás Szabolcs
Egy friss felmérés szerint Romániában emésztik fel a jövedelem legnagyobb részét az élelmiszerek, az emberek havonta 1000 lejből átlagosan 250 lejt költenek erre. A számok mögött több ok is állhat, gazdasági tényezőktől kezdve mentalitásbeli sajátosságokig. Jánossy Alíz gasztronómiai szakírót faggattuk, hogy szerinte mivel magyarázhatók a statisztika eredményei.
2023. február 25., 17:442023. február 25., 17:44
Románia első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra a 2021-es adatok alapján. A felmérést értékelő szakértők szerint az ok egyrészt az alacsony jövedelmekben, másrészt pedig a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlásban keresendő.
Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró megkeresésünkre elmondta, hogy az egykori keleti blokk országaiban a mai napig érezteti hatását az a bizonyos negyven év, melynek főleg az utolsó évtizedében jellemző volt a nélkülözés, az emberekben komoly nyomot, akár traumákat hagyott, hogy csak bizonyos élelmiszereket lehetett venni, enni, és azokat is csak korlátozott mennyiségben, ételjegyekre adták. Meglátása szerint ez nagy különbség a nyugat-európai, amerikai hozzáálláshoz, az egykori vasfüggöny másik oldalán felnőttek élelemhez való viszonyulásához képest.
Nem csak 5 szelet felvágottat és egy zsemlét vesznek, hanem húsz szeletet és egy egész kenyeret, illetve sokan a mai napig követik „nagyanyáik” tanácsait, hogy mindig legyen otthon tartalék az alapélelmiszerekből – liszt, cukor, olaj.
Bár a rendszerváltás előtti tapasztalatok elsősorban a negyven év felettiek szokásaiban köszönnek vissza, de sok fiatalba is „belenevelték” valamilyen formában a szüleik a „tartalékolást”.
Romániában 1000 lejből közel 250 lejt költenek élelmiszerre egy hónapban az emberek, ezzel az ország első az Európai Unióban abban a tekintetben, hogy az emberek a jövedelmük mekkora hányadát fordítják élelmiszer-vásárlásra.
Másfelől, bár nem ez a legfontosabb befolyásoló tényező, de az sem elhanyagolható dolog, hogy a kelet-európai kultúrákban kiemelten fontos az étel, például az ünnepek egyik kulcsfontosságú eleme. Karácsonykor, szilveszterkor, lagzikban egymást (vagy saját, előző évi magunkat) túllicitálva tálalunk fel akár 5-6 fogást – pedig 2-3 is bővel jól lakhatnánk.
Fotó: Pixabay.com
Jánossy Alíz szerint a statisztikából az is visszaköszön, Romániában nincs kultúrája annak, hogy az emberek a munkahelyükön, iskolában, óvodában étkezzenek, pedig tőlünk nyugatabbra az egy nagyon elterjedt dolog. A nyugati országokban sok felnőtt és gyerek eszi délben, a sok esetben bérletre megvásárolt ebédjét, sőt néha reggelijét, akár vacsoráját is ilyen helyen fogyasztja. Eközben nálunk jellemzően sok-sok megvásárolt alapanyagokból – amit lehet, hogy akkor nem is használunk fel – készül el az ebéd, illetve még külön a reggeli és a vacsora.
„Nyugaton ez olajozottan működik. Amikor a gyerek elmegy óvodába vagy bölcsödébe, majd iskolába, az a világ legtermészetesebb dolga, hogy ott étkezik. Nálunk nem, így itt egyértelmű, hogy az emberek vásárolnak. És az tény, hogy többet vásárolnak, mint amire éppen szükségük van, mert működnek a régi tartalékolási reflexek” – fejtette ki.
A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen az sok egyéb ok és magyarázat mellett talán a legfontosabb az a tény, hogy nálunk lényegesebben kisebbek a bérek, mint Nyugaton, míg az élelmiszerárak nagyon hasonlóak, sőt egyes esetekben akár magasabbak is.
Jánossy Alíz azt is elmondta, hogy bár az élelmiszerpazarlás egy nálunk is létező probléma, ezt még sem említené a kérdés kapcsán az okok között, mivel szerinte, amit „pluszban” vásárolnak az emberek, azt nem elpazarolják, nem kidobják, hanem fagyasztóba, pincébe, kamrába teszik el „nehezebb napokra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás