2011. szeptember 09., 10:442011. szeptember 09., 10:44
A Ki fizeti vissza adósságunkat? című beszélgetésen a szakember úgy fogalmazott: „ha megnézzük a kapitalizmus történetét, akkor az látszik, hogy rendkívül nagy gyakorisággal alakulnak ki válságok, ezek bele vannak építve a rendszerbe”. A kérdés nem az, hogy miként lehetne ezeket elkerülni, hanem az, hogy hogyan lehet olyan mechanizmusokat kidolgozni, amelyek csökkentik a krízisek méretét, vagy amelyekkel jobban lehet őket előre jelezni – tette hozzá. Allen bevezető beszédében elmondta, hogy a válság alapvetően az eladósodottság növekedése és az eszközök értékének felfúvódása miatt alakult ki. „Most az a kérdés, hogy miként alakítjuk át ezeket a papírokat valódi termékekké és szolgáltatásokká” – mondta a közgazdász, hangsúlyozva, hogy a probléma az adósokat és a hitelezőket egyaránt érinti.
Az IMF képviselője idézte Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart nagyhatású elemzését a modern kori válságokról, amelyben megállapítják, hogy a pénzpiaci válságok után átlagosan 86 százalékkal nőtt az államadósság. Ez nem a kormányzatok túlköltekezése miatt van, hanem leginkább a kieső bevételek miatt, illetve a mentőintézkedések miatt – emelte ki Allen. A közgazdász szerint alapvetően két módja van az adósságproblémák megoldására: a visszafizetés vagy az államcsőd, és a tényleges politikai döntések ezen két lehetőség összetételén alapulnak. A csőd pszichológiai értelemben rengeteg kárral jár, a viszszafizetés pedig mind költségvetési szempontból, mind pszichológiailag, mind politikailag kihívásokat jelent. A szakember szerint azoknak az államoknak, amelyek alacsony hitelfeltételekkel rendelkeznek a piacokon, rövid távon a növekedésre kell összpontosítaniuk, középtávon pedig reformokat kell végrehajtaniuk a gazdasági és költségvetési pálya fenntarthatóságának kialakítása érdekében. Azok az államok, amelyek nem képesek piaci feltételekkel forráshoz jutni, kénytelenek külső segítséget igénybe venni– vélekedett, és hozzátette, hogy határozott és markáns lépéseket kell tenniük a pénzügyi szektor helyreállítására. Allen elmondta, hogy várhatóan még további gondok lesznek a világgazdaságban és annál többen fognak finanszírozási nehézségekkel szembesülni, minél később indul be a növekedés. „Minél hamarabb hozzuk meg a fájdalmas döntéseket, annál gyorsabb lesz a kilábalás” – fogalmazott a szakember.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.