
A digitális euró bevezetése nagy fordulatot hozhat
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Parlament nemrég két kulcsfontosságú módosítást fogadott el, amelyek erős politikai támogatást jeleznek a digitális euró bevezetése mellett.
2026. február 17., 21:302026. február 17., 21:30
Az európai parlamenti képviselők egyértelműen kiálltak a digitális euró létrehozása mellett, amelyet alapvetőnek tartanak „az EU monetáris szuverenitásának megerősítése, a kiskereskedelmi fizetések széttagoltságának csökkentése, valamint az egységes piac integritásának és ellenálló képességének támogatása” szempontjából – olvasható a Hotnews.ro cikkében.
Az Európai Parlament hallgatólagosan elutasította az alternatív javaslatokat is, például azt, amelyet a rendelet jelentéstevője, Ferdinando Navarrete terjesztett elő, és amely egy magánkézben lévő, pán-európai fizetési hálózat létrehozását helyezte volna előtérbe – írja a Corriere della Sera.
A digitális euró a készpénz digitális formája lenne, amelyet közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) bocsátana ki, akárcsak a fizikai bankjegyeket és érméket. Törvényes fizetőeszköznek számítana – vagyis elfogadása kötelező lenne –, online és offline egyaránt működne, és magánszemélyek között is átutalható lenne, illetve alkalmazáson keresztül boltokban és webáruházakban is elkölthető.
Az EKB által vizsgált projektet már jóváhagyta az Európai Bizottság és az Európai Tanács is. A kibocsátáshoz szükséges rendeletet most az Európai Parlamentnek kell elfogadnia.
Minden állampolgár jogosult lesz digitális eurószámlát nyitni egy banknál vagy más fizetési közvetítőnél.
A számlát hagyományos banki átutalással vagy készpénzes befizetéssel lehet majd feltölteni. Ezután kártyával, a digitális euró alkalmazásán keresztül, vagy a közvetítő bank applikációjával lehet fizetni.
A felső határt még nem határozták meg, a becslések néhány száz és háromezer euró között mozognak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a limitnél drágább termékeket ne lehetne digitális euróval megvásárolni: a limit feletti összeget automatikusan a fogyasztó hagyományos folyószámlájáról egészítenék ki.
A cél az, hogy a digitális euró bevezetése ne ürítse ki a banki betéteket, és így ne akassza meg a családok és vállalkozások hitelezését. A digitális eurószámla nem válhat a hagyományos bankszámlák alternatívájává, és nem helyettesítheti az európai bankokat, amelyek egyébként sem képviselnek egységes álláspontot a projekttel kapcsolatban.
Az olasz bankok támogatják a kezdeményezést, feltéve hogy az infrastruktúra fejlesztésére fordított befektetéseiket megfelelő kompenzációs mechanizmusokkal megtérítik. A francia és a német bankok viszont jóval kritikusabban viszonyulnak a tervhez.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!