
A Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a román gazdaság fejlődését
Fotó: Orbán Orsolya
Románia fejlődésének fő akadályai a gyenge minőségű közigazgatás, a gyakran és kiszámíthatatlanul változó törvények (amelyek elriasztják a befektetőket), valamint az, hogy az emberek nem rendelkeznek a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákkal – derül ki a Világbank csütörtökön közzétett jelentéséből. A Hotnews.ro által ismertetett dokumentum szerint a román pénzügyi piacok alulfejlettsége is tovább ront a helyzeten, mivel ez az oka annak, hogy a pénz és a munkaerő nem jut el oda, ahol a legjobban hasznosíthatók lennének.
2026. augusztus 06., 21:402026. augusztus 06., 21:40
„A főbb korlátok közé tartozik a gyenge kormányzás és a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami visszatartja a befektetéseket, a készséghiány és a fejletlen tőkepiacok, amelyek nem megfelelően osztják el a munkaerőt és a tőkét, valamint a vállalati szintű korlátozott innovációs képesség, amely gátolja az átállást a magasabb hozzáadott értékű növekedésre” – így fogalmaz a világbanki jelentés a Románia fejlődése útjában álló akadályok kapcsán.
A washingtoni székhelyű pénzintézet elemzése kitér a szegénység kérdésére is.
„A napi 8,3 amerikai dollár (vásárlóerő-paritáson) küszöbértéknél a szegénységet 2024-re 5,1 százalékra becsülik, ami gyakorlatilag változatlan a 2023-as értékhez képest”. (8,3 dollár a BNR árfolyama szerint körülbelül 37 lej naponta.)

A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
A Hotnews csütörtöki gyorselemzése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a világbanki jelentés szerint
és ezek miatt a növekedés hatásait nem érzékeli mindenki egyformán.
„Annak ellenére, hogy az ország magas jövedelműnek minősül, és jelentős előrelépéseket tett a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, ezek továbbra is az EU-n belül a legmagasabbak közé tartoznak, nagy különbségekkel a városi és vidéki területek, valamint a régiók között” – húzzák alá a dokumentum szerzői.
„A fiskális politika növelte az ikerhiányt (költségvetési és külkereskedelmi deficit), felerősítve a gazdaság gyengeségeit és növelve a makropénzügyi kockázatokat.
amelyet az uniós alapokból finanszírozott infrastrukturális beruházások ciklikus fellendülése támogat, miközben az ipar továbbra is zsugorodik, amit a villamosenergia-árak 2025. júliusi liberalizációja is súlyosbít, mivel megnövelte a költségeket és aláásta a versenyképességet” – áll a Világbank jelentésében.
A dokumentum becslése szerint a közel-keleti konfliktus legalább 2,2 százalékponttal fogja növelni a 2026-os inflációt, elsősorban az energiaárakra nehezedő nyomás miatt.
„A sokk 0,4 százalékponttal csökkenti a 2026-os GDP-növekedést. A kormány elsősorban a kereskedelmi árrések felső határának bevezetésével és az üzemanyag-export korlátozásával reagált. Az árakra nehezedő nyomás növeli a szegénység kockázatát, mivel az energiaárak közvetett hatásai teszik ki a jóléti veszteségek legnagyobb részét, bár a nemrég jóváhagyott szolidaritási csomag részben enyhítheti ezeket a hatásokat a kiszolgáltatott csoportok számára” – fogalmazták meg a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői.
A dokumentum szerzői szerint ugyanakkor a szegénységi mutatók középtávon csak fokozatosan fognak javulni, ezért

Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.
A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
szóljon hozzá!