A Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a román gazdaság fejlődését
Fotó: Orbán Orsolya
Románia fejlődésének fő akadályai a gyenge minőségű közigazgatás, a gyakran és kiszámíthatatlanul változó törvények (amelyek elriasztják a befektetőket), valamint az, hogy az emberek nem rendelkeznek a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákkal – derül ki a Világbank csütörtökön közzétett jelentéséből. A Hotnews.ro által ismertetett dokumentum szerint a román pénzügyi piacok alulfejlettsége is tovább ront a helyzeten, mivel ez az oka annak, hogy a pénz és a munkaerő nem jut el oda, ahol a legjobban hasznosíthatók lennének.
2026. augusztus 06., 21:402026. augusztus 06., 21:40
„A főbb korlátok közé tartozik a gyenge kormányzás és a szabályozás kiszámíthatatlansága, ami visszatartja a befektetéseket, a készséghiány és a fejletlen tőkepiacok, amelyek nem megfelelően osztják el a munkaerőt és a tőkét, valamint a vállalati szintű korlátozott innovációs képesség, amely gátolja az átállást a magasabb hozzáadott értékű növekedésre” – így fogalmaz a világbanki jelentés a Románia fejlődése útjában álló akadályok kapcsán.
A washingtoni székhelyű pénzintézet elemzése kitér a szegénység kérdésére is.
„A napi 8,3 amerikai dollár (vásárlóerő-paritáson) küszöbértéknél a szegénységet 2024-re 5,1 százalékra becsülik, ami gyakorlatilag változatlan a 2023-as értékhez képest”. (8,3 dollár a BNR árfolyama szerint körülbelül 37 lej naponta.)
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
A Hotnews csütörtöki gyorselemzése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a világbanki jelentés szerint
és ezek miatt a növekedés hatásait nem érzékeli mindenki egyformán.
„Annak ellenére, hogy az ország magas jövedelműnek minősül, és jelentős előrelépéseket tett a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése terén, ezek továbbra is az EU-n belül a legmagasabbak közé tartoznak, nagy különbségekkel a városi és vidéki területek, valamint a régiók között” – húzzák alá a dokumentum szerzői.
„A fiskális politika növelte az ikerhiányt (költségvetési és külkereskedelmi deficit), felerősítve a gazdaság gyengeségeit és növelve a makropénzügyi kockázatokat.
amelyet az uniós alapokból finanszírozott infrastrukturális beruházások ciklikus fellendülése támogat, miközben az ipar továbbra is zsugorodik, amit a villamosenergia-árak 2025. júliusi liberalizációja is súlyosbít, mivel megnövelte a költségeket és aláásta a versenyképességet” – áll a Világbank jelentésében.
A dokumentum becslése szerint a közel-keleti konfliktus legalább 2,2 százalékponttal fogja növelni a 2026-os inflációt, elsősorban az energiaárakra nehezedő nyomás miatt.
„A sokk 0,4 százalékponttal csökkenti a 2026-os GDP-növekedést. A kormány elsősorban a kereskedelmi árrések felső határának bevezetésével és az üzemanyag-export korlátozásával reagált. Az árakra nehezedő nyomás növeli a szegénység kockázatát, mivel az energiaárak közvetett hatásai teszik ki a jóléti veszteségek legnagyobb részét, bár a nemrég jóváhagyott szolidaritási csomag részben enyhítheti ezeket a hatásokat a kiszolgáltatott csoportok számára” – fogalmazták meg a washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői.
A dokumentum szerzői szerint ugyanakkor a szegénységi mutatók középtávon csak fokozatosan fognak javulni, ezért
Az egy éve életbe lépett megszorítások hatásáról, a bóvliba vágás elkerüléséről, a román gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, kihívásairól Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagjával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
A benzin ára a volt magyarországi védett ár alá csökkent – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A dízel ára 30 forinttal a régió, és 80 forinttal a román árszint alatt van.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus alakulása egyaránt arra utal, hogy gyengült a belföldi kereslet Romániában. Az első félévben visszaesett a bolti forgalom, és a szálláshelyek is kevesebb vendéget fogadtak, mint 2025 azonos időszakában.
Augusztus 31-ig 19:00 és 23:00 között csökkentsék villamosenergia-fogyasztást – áll az energiaügyi minisztérium csütörtöki felhívásában, amelyet a háztartási fogyasztókhoz, a cégekhez és az állami intézményekhez intézett.
Közel ezer önkormányzat veszíthet el kormánypénzeket, ha augusztus 25-éig nem csatlakozik a Ghișeul.ro rendszerhez.
Megközelítette a nyári rekordszintet az áramfogyasztás szerda este, vagyis a lakosság egyelőre nemigen alkalmazkodott a kormány kéréséhez, hogy a válsághelyzet miatt csökkentse a fogyasztást – derül ki az adatokból.
Előbb megemelték a gázolaj árát, hogy aztán eladják nekünk az „árcsökkentést” – fakadt ki Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerdai elemzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!