Fotó: Pixabay
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
2024. június 26., 16:262024. június 26., 16:26
Az EB szerdai közleményében hangsúlyozzák, a jelentés arra a hat euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek az országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A dokumentum emlékeztet, hogy az euróövezeti csatlakozás szabályokon alapuló nyílt folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergenciakritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének első bekezdése rögzít. A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált tagállamok vegyes eredményeket mutatnak fel a nominális konvergencia tekintetében. A tagállamok egyike sem teljesíti jelenleg az euróövezeti csatlakozás valamennyi kritériumát. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével valamennyi kritériumot teljesíti, és amelynek a nemzeti jogszabályai összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
A jelentés következtetései szerint Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot; Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Csehország pedig a június 19-i, 126. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja azt.
Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot, Bulgária pedig teljesíti az árfolyam-kritériumot. A többi tagállam egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban – állapítja meg az Agerpres által idézett jelentés.
Eurobarométer: Romániában és Magyarországon különösen nagy az euró támogatottsága
Az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt azokra a tagállamokra, amelyek már azt használják – idézi az Európai Bizottság szerdai közleménye egy friss Eurobarométer felmérés eredményeit. E szerint a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országában bevezessék az eurót. Az euró támogatottsága különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), amelyet Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) követ. Különösen Csehországban erősödött az euró kedvező megítélése, tavalyhoz képest 6 százalékponttal.
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országukra és személyükre nézve is (56 százalék). A bolgár állampolgárok jelentős hányada (71 százaléka) úgy véli, hogy öt éven belül bevezetik az országban az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése növelni fogja az árakat, 44 százalékuk szerint az euró bevezetése pozitív következményekkel járna országukra nézve.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!