
Fotó: Pixabay
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
2024. június 26., 16:262024. június 26., 16:26
Az EB szerdai közleményében hangsúlyozzák, a jelentés arra a hat euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek az országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A dokumentum emlékeztet, hogy az euróövezeti csatlakozás szabályokon alapuló nyílt folyamat. A jelentés a maastrichti kritériumok néven is ismert konvergenciakritériumokon alapul, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének első bekezdése rögzít. A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a rendezett államháztartás, az átváltási árfolyam stabilitása és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája.
A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált tagállamok vegyes eredményeket mutatnak fel a nominális konvergencia tekintetében. A tagállamok egyike sem teljesíti jelenleg az euróövezeti csatlakozás valamennyi kritériumát. Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével valamennyi kritériumot teljesíti, és amelynek a nemzeti jogszabályai összeegyeztethetőek a gazdasági és monetáris unió szabályaival.
A jelentés következtetései szerint Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot; Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Csehország pedig a június 19-i, 126. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja azt.
Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot, Bulgária pedig teljesíti az árfolyam-kritériumot. A többi tagállam egyike sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban – állapítja meg az Agerpres által idézett jelentés.
Eurobarométer: Romániában és Magyarországon különösen nagy az euró támogatottsága
Az euróövezeten kívüli tagállamok polgárainak többsége (59 százaléka) úgy véli, hogy a közös valuta pozitív hatást gyakorolt azokra a tagállamokra, amelyek már azt használják – idézi az Európai Bizottság szerdai közleménye egy friss Eurobarométer felmérés eredményeit. E szerint a válaszadók 58 százaléka támogatja, hogy országában bevezessék az eurót. Az euró támogatottsága különösen nagy Romániában (77 százalék) és Magyarországon (76 százalék), amelyet Svédország (55 százalék), Csehország (49 százalék), Bulgária (49 százalék) és Lengyelország (47 százalék) követ. Különösen Csehországban erősödött az euró kedvező megítélése, tavalyhoz képest 6 százalékponttal.
A megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna saját országukra és személyükre nézve is (56 százalék). A bolgár állampolgárok jelentős hányada (71 százaléka) úgy véli, hogy öt éven belül bevezetik az országban az eurót. Míg a bolgárok 64 százaléka szerint az euró bevezetése növelni fogja az árakat, 44 százalékuk szerint az euró bevezetése pozitív következményekkel járna országukra nézve.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!