Bechtel-híd a mesterséges tó fölött Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Nagykereki–Bors II autópálya-határátkelőhely múlt pénteki megnyitása csak a határ mellett fekvő Nagyváradot teszi elérhetővé gyorsforgalmi úton a romániai nagyvárosok közül. Legalább öt évet kell még várni, míg Várad és Marosvásárhely között is megépül az autópálya, a Marosvásárhely–Brassó-szakasz megépítése pedig egyelőre nem szerepel a tervekben – olvasható az MTI háttéranyagában.
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
2020. szeptember 08., 19:052020. szeptember 08., 19:05
A pénteki határnyitáskor Lucian Bode román közlekedési miniszter felidézte: a román és a magyar kormány képviselői 2011. július 5-én írták alá a megállapodást a magyarországi M4-es és a romániai A3-as észak-erdélyi autópálya összekapcsolásáról. A miniszter hozzátette: a román fél időben teljesítette kötelezettségeit.
A rövid szakasz Bihar település mellett csatlakozik a Nagyvárad–Szatmárnémeti-országútba. A csomóponthoz érkező, Kolozsvár felé tartó autósok több lehetőség közül választhatnak. A legrövidebb és leggyorsabb változat, hogy délnek kanyarodjanak, és Nagyváradon át az eddig is használt és rendkívül forgalmas E60-as európai úton haladjanak tovább a Királyhágó és Bánffyhunyad érintésével. Ha a majdani autópálya nyomvonalával párhuzamos Zilah felé vivő, 35 kilométerrel hosszabb utat választják, kisebb forgalomra, de lassúbb haladásra számíthatnak a rossz állapotban levő útburkolat miatt.
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével.
2013-ig – amikor a román állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét. Az aláírás pillanatában a teljes pálya értékét 2,2 milliárd euróra tervezték, ám a román államnak a tervezett munkálatok csupán 15 százalékáért 1,4 milliárd eurót kellett kifizetnie.
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát és ezekre keresett tervezőt és kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt. A Bechtel által részben megépített 55 kilométeres Bihar–Berettyószéplak-szakasz befejezésére 2015-ben megkötött szerződés nyertese, egy spanyol–román konzorcium neki sem látott a munkának, és egy év múlva a szerződés felbontását kérte.
A Bechtel által legyártott hídösszekötő elemek Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Marosvásárhely melletti szakasz és bekötőút építési pályázatát 2015-ben elnyerő cégcsoport azt követően bontott szerződést, hogy a román hatóságok több mint egy évig nem adták át neki a munkaterületet. Azóta újabb versenytárgyalások, a kihirdetett eredmények elleni óvások és ötévi pereskedések nyomán csak 2020 májusában sikerült aláírni a szerződést egy olyan társasággal, amelyik azóta el is kezdte a munkát. A román állam időközben elérte, hogy az észak-erdélyi pálya megépítését is az EU forrásaiból finanszírozhassa.
A román közlekedési miniszter júliusban kijelentette: a 2020-as év az észak-erdélyi autópálya éve lesz. A miniszter hozzátette: eltökélt szándéka, hogy valamennyi szakaszon elhárítsa a bürokratikus akadályokat és kizökkentse a holtpontból a pályaépítés elakadt menetét. Lucian Bode az őszi hónapokra ígérte a Kolozsvár mellett elhaladó és Marosvásárhelyhez közelítő pályaszakaszok közötti hézagot lecsökkentő 17 kilométeres Maroskece–Radnót-szakasz átadását.
Napok kérdése és átadják Radnótnál az országút és a vasút feletti felüljárót, és szeptember végéig az erdélyi autópálya Radnót–Marokece közötti szakaszát is. Kérdéses, hogy mikor lesz meg a Maroskece–Aranyosgyéres közötti szakasz.
Amint a romániai sajtóban közölt légi felvételeken látszik, az említett szakaszon már az útburkolat festésén dolgozik a kivitelező. Emellett a 15,69 kilométeres Aranyosgyéres–Maroskece-szakaszon és a bekötőutakkal együtt 9,2 kilométeres Nyárádtő–Marosvásárhely-útvonalon folyik az útépítés.
A radnóti felüljáró hamarosan elkészül
Fotó: Haáz Vince
A romániai infrastruktúrafejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura szakmai egyesület azonban augusztus közepén arra figyelmeztetett, hogy
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság honlapján elérhető interaktív térkép adatai szerint az államhatár és Kolozsvár között csupán három rövidebb pályaszakasz megépítésére kötötték meg a szerződést.
A 28,55 kilométeres Bihar–Bisztraterebes-szakaszt román–szlovák konzorcium, a 13,55 kilométeres Berettyószéplak–Szilágynagyfalu-, valamint a 12,24 kilométeres Vaskapu–Magyarzsombor-szakaszt török cég építheti. A közbeeső 26,35 kilométeres Bisztraterebes–Berettyószéplak-szakaszon októberig várják a pályázatokat, a 41 kilométeres Szilágynagyfalu–Vaskapu-szakaszon (mely a Meszes hegység alatti alagutat is tartalmazza) a pályáztatás előkészítése zajlik, a 30,06 kilométeres Magyarzsombor–Magyarnádas-szakaszon pedig szeptember második felére ígérik a győztes pályázó megnevezését. Ha minden a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság forgatókönyve szerint halad, akkor 2025-ben lehet autópályán eljutni a Nagykereki–Bors II határátkelőhelytől Marosvásárhelyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás