Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
2020. szeptember 04., 14:352020. szeptember 04., 14:35
2020. szeptember 04., 21:282020. szeptember 04., 21:28
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Lucian Bode román közlekedésügyi miniszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter a pénteki átadón
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
2020. szeptember 04., 14:352020. szeptember 04., 14:35
2020. szeptember 04., 21:282020. szeptember 04., 21:28
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Lucian Bode román közlekedésügyi miniszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter a pénteki átadón
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhely a magyarországi M4-es autópályát köti össze a romániai A3-as autópálya ötkilométeres szakaszával.
„Erre a bizalomra és kölcsönös tiszteletre alapozva még a nehéz kérdések is megoldhatók és lezárhatók lesznek” – jelentette ki a miniszter.
Azt is megjegyezte: „egy ország nem tudja megváltoztatni a házszámát”, Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. Úgy vélte: a szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik. Míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként, Közép-Európában csak 35-40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek – hívta fel a figyelmet.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen; a magyar-román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, melynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot.
A tárcavezető megemlítette: a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. Hozzátette: a tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Románia Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, negyedik exportpiaca és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa – tette hozzá. A külgazdasági és külügyminiszter a két ország közötti energetikai összegköttetés fejlesztését is megemlítette. Kijelentette: a következő évben létrejön a modern, megnövelt kapacitású gázvezeték-összeköttetés, és szintén jövőben a magas felszültségű villanyhálózatokat is összekötik.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Lucian Bode, Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere kijelentette: a román kormány kiemelt feladatként kezeli az infrastruktúra fejlesztését; augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti–Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez. A román tárcavezető is 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Már festik az útburkolati jelzéseket és szerelik a biztonsági korlátokat az A3-as autópálya új, 18 kilométeres, Radnót–Maroskece-szakaszán – jelentette be pénteken a brassói regionális útügyi vállalat.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter úgy vélte: szükség van a hasonló pozitív eseményekre a két ország kapcsolatában. Megemlítette: a Szijjártó Péterrel május 26-án Bukarestben folytatott megbeszélésen közös kereskedelmi kamara megnyitásáról és a gazdasági vegyesbizottság őszi üléséről egyeztek meg. Hozzátette:
Bogdan Aurescu elismerését fejezte ki azért, mert a magyar fél a járványhelyzet ellenére lehetővé teszi a román állampolgárok átutazását, és a határon át ingázók közlekedését.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A határátkelőhelyhez magyar oldalon 26,5 kilométeres most átadott pályaszakasz vezet, melyen 20 új hidat, Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópontot, pihenőt, tengelysúlymérő állomást, közel 2,5 kilométer madárvédő falat, 540 méter zajvédő falat is építettek. A kivitelezés nettó 83 milliárd forintba került. Román oldalon egyelőre 5,3 kilométer autópálya épült meg, amely a Nagyvárad–Szatmárnémeti-országútba csatlakozik be Bihar település mellett.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Amint arról beszámoltunk, a román útügyi hatóság képviselője augusztus közepén még azt nyilatkozta, az átkelőt a két ország miniszterelnöke jelenlétében fogják felavatni, ez azonban nem valósult meg.
Várhatóan szeptember 4-én Magyarország és Románia miniszterelnökének jelenlétében avatják fel a határhoz vezető, Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt – nyilatkozta a Digi24 televíziónak Ovidiu Barbier, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese.&
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!