Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
2020. szeptember 04., 14:352020. szeptember 04., 14:35
2020. szeptember 04., 21:282020. szeptember 04., 21:28
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Lucian Bode román közlekedésügyi miniszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter a pénteki átadón
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
2020. szeptember 04., 14:352020. szeptember 04., 14:35
2020. szeptember 04., 21:282020. szeptember 04., 21:28
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Lucian Bode román közlekedésügyi miniszter és Bogdan Aurescu román külügyminiszter a pénteki átadón
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhely a magyarországi M4-es autópályát köti össze a romániai A3-as autópálya ötkilométeres szakaszával.
„Erre a bizalomra és kölcsönös tiszteletre alapozva még a nehéz kérdések is megoldhatók és lezárhatók lesznek” – jelentette ki a miniszter.
Azt is megjegyezte: „egy ország nem tudja megváltoztatni a házszámát”, Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. Úgy vélte: a szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik. Míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként, Közép-Európában csak 35-40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek – hívta fel a figyelmet.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen; a magyar-román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, melynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot.
A tárcavezető megemlítette: a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. Hozzátette: a tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Románia Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, negyedik exportpiaca és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa – tette hozzá. A külgazdasági és külügyminiszter a két ország közötti energetikai összegköttetés fejlesztését is megemlítette. Kijelentette: a következő évben létrejön a modern, megnövelt kapacitású gázvezeték-összeköttetés, és szintén jövőben a magas felszültségű villanyhálózatokat is összekötik.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Lucian Bode, Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere kijelentette: a román kormány kiemelt feladatként kezeli az infrastruktúra fejlesztését; augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti–Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez. A román tárcavezető is 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Már festik az útburkolati jelzéseket és szerelik a biztonsági korlátokat az A3-as autópálya új, 18 kilométeres, Radnót–Maroskece-szakaszán – jelentette be pénteken a brassói regionális útügyi vállalat.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter úgy vélte: szükség van a hasonló pozitív eseményekre a két ország kapcsolatában. Megemlítette: a Szijjártó Péterrel május 26-án Bukarestben folytatott megbeszélésen közös kereskedelmi kamara megnyitásáról és a gazdasági vegyesbizottság őszi üléséről egyeztek meg. Hozzátette:
Bogdan Aurescu elismerését fejezte ki azért, mert a magyar fél a járványhelyzet ellenére lehetővé teszi a román állampolgárok átutazását, és a határon át ingázók közlekedését.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A határátkelőhelyhez magyar oldalon 26,5 kilométeres most átadott pályaszakasz vezet, melyen 20 új hidat, Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópontot, pihenőt, tengelysúlymérő állomást, közel 2,5 kilométer madárvédő falat, 540 méter zajvédő falat is építettek. A kivitelezés nettó 83 milliárd forintba került. Román oldalon egyelőre 5,3 kilométer autópálya épült meg, amely a Nagyvárad–Szatmárnémeti-országútba csatlakozik be Bihar település mellett.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Amint arról beszámoltunk, a román útügyi hatóság képviselője augusztus közepén még azt nyilatkozta, az átkelőt a két ország miniszterelnöke jelenlétében fogják felavatni, ez azonban nem valósult meg.
Várhatóan szeptember 4-én Magyarország és Románia miniszterelnökének jelenlétében avatják fel a határhoz vezető, Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt – nyilatkozta a Digi24 televíziónak Ovidiu Barbier, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese.&
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!