Bechtel-híd a mesterséges tó fölött Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Nagykereki–Bors II autópálya-határátkelőhely múlt pénteki megnyitása csak a határ mellett fekvő Nagyváradot teszi elérhetővé gyorsforgalmi úton a romániai nagyvárosok közül. Legalább öt évet kell még várni, míg Várad és Marosvásárhely között is megépül az autópálya, a Marosvásárhely–Brassó-szakasz megépítése pedig egyelőre nem szerepel a tervekben – olvasható az MTI háttéranyagában.
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
2020. szeptember 08., 19:052020. szeptember 08., 19:05
A pénteki határnyitáskor Lucian Bode román közlekedési miniszter felidézte: a román és a magyar kormány képviselői 2011. július 5-én írták alá a megállapodást a magyarországi M4-es és a romániai A3-as észak-erdélyi autópálya összekapcsolásáról. A miniszter hozzátette: a román fél időben teljesítette kötelezettségeit.
A rövid szakasz Bihar település mellett csatlakozik a Nagyvárad–Szatmárnémeti-országútba. A csomóponthoz érkező, Kolozsvár felé tartó autósok több lehetőség közül választhatnak. A legrövidebb és leggyorsabb változat, hogy délnek kanyarodjanak, és Nagyváradon át az eddig is használt és rendkívül forgalmas E60-as európai úton haladjanak tovább a Királyhágó és Bánffyhunyad érintésével. Ha a majdani autópálya nyomvonalával párhuzamos Zilah felé vivő, 35 kilométerrel hosszabb utat választják, kisebb forgalomra, de lassúbb haladásra számíthatnak a rossz állapotban levő útburkolat miatt.
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével.
2013-ig – amikor a román állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét. Az aláírás pillanatában a teljes pálya értékét 2,2 milliárd euróra tervezték, ám a román államnak a tervezett munkálatok csupán 15 százalékáért 1,4 milliárd eurót kellett kifizetnie.
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát és ezekre keresett tervezőt és kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt. A Bechtel által részben megépített 55 kilométeres Bihar–Berettyószéplak-szakasz befejezésére 2015-ben megkötött szerződés nyertese, egy spanyol–román konzorcium neki sem látott a munkának, és egy év múlva a szerződés felbontását kérte.
A Bechtel által legyártott hídösszekötő elemek Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Marosvásárhely melletti szakasz és bekötőút építési pályázatát 2015-ben elnyerő cégcsoport azt követően bontott szerződést, hogy a román hatóságok több mint egy évig nem adták át neki a munkaterületet. Azóta újabb versenytárgyalások, a kihirdetett eredmények elleni óvások és ötévi pereskedések nyomán csak 2020 májusában sikerült aláírni a szerződést egy olyan társasággal, amelyik azóta el is kezdte a munkát. A román állam időközben elérte, hogy az észak-erdélyi pálya megépítését is az EU forrásaiból finanszírozhassa.
A román közlekedési miniszter júliusban kijelentette: a 2020-as év az észak-erdélyi autópálya éve lesz. A miniszter hozzátette: eltökélt szándéka, hogy valamennyi szakaszon elhárítsa a bürokratikus akadályokat és kizökkentse a holtpontból a pályaépítés elakadt menetét. Lucian Bode az őszi hónapokra ígérte a Kolozsvár mellett elhaladó és Marosvásárhelyhez közelítő pályaszakaszok közötti hézagot lecsökkentő 17 kilométeres Maroskece–Radnót-szakasz átadását.
Napok kérdése és átadják Radnótnál az országút és a vasút feletti felüljárót, és szeptember végéig az erdélyi autópálya Radnót–Marokece közötti szakaszát is. Kérdéses, hogy mikor lesz meg a Maroskece–Aranyosgyéres közötti szakasz.
Amint a romániai sajtóban közölt légi felvételeken látszik, az említett szakaszon már az útburkolat festésén dolgozik a kivitelező. Emellett a 15,69 kilométeres Aranyosgyéres–Maroskece-szakaszon és a bekötőutakkal együtt 9,2 kilométeres Nyárádtő–Marosvásárhely-útvonalon folyik az útépítés.
A radnóti felüljáró hamarosan elkészül
Fotó: Haáz Vince
A romániai infrastruktúrafejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura szakmai egyesület azonban augusztus közepén arra figyelmeztetett, hogy
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság honlapján elérhető interaktív térkép adatai szerint az államhatár és Kolozsvár között csupán három rövidebb pályaszakasz megépítésére kötötték meg a szerződést.
A 28,55 kilométeres Bihar–Bisztraterebes-szakaszt román–szlovák konzorcium, a 13,55 kilométeres Berettyószéplak–Szilágynagyfalu-, valamint a 12,24 kilométeres Vaskapu–Magyarzsombor-szakaszt török cég építheti. A közbeeső 26,35 kilométeres Bisztraterebes–Berettyószéplak-szakaszon októberig várják a pályázatokat, a 41 kilométeres Szilágynagyfalu–Vaskapu-szakaszon (mely a Meszes hegység alatti alagutat is tartalmazza) a pályáztatás előkészítése zajlik, a 30,06 kilométeres Magyarzsombor–Magyarnádas-szakaszon pedig szeptember második felére ígérik a győztes pályázó megnevezését. Ha minden a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság forgatókönyve szerint halad, akkor 2025-ben lehet autópályán eljutni a Nagykereki–Bors II határátkelőhelytől Marosvásárhelyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás