Meleget biomasszával

Idõközben a wolnzachi Demmel GmbH egy költségcsökkentõ és környezetkímélõ alternatívát ajánlott fel. A németországi cég vezetõi bajorországi tapasztalatcserére hívtak tíz erdélyi szakembert, bemutatván miként lehet aránylag olcsón, biomasszából hõenergiát termelni.
Az erdélyi küldöttségnek bemutatott wolnzachi kazánház a környékbeli lakópark huszonkét családi házát fûti. A befektetés 150 ezer euróra rúg, amihez még hozzáadódik az elosztórendszer és a vezetékek költsége. Tény, hogy a csendes kis háznegyed lakói elégedettek a beruházással.

„Németországban ritkán vannak nagy hidegek, de amikor mégis nagyon lecsúszik a hõmérõ higanyszála, rásegítünk a klasszikus kazánnal” – magyarázza Sixtus Demmel, a cég tulajdonosa és vezetõje. A tízezer lelket számláló bajorországi kisváros nem az egyetlen német település, amelynek lakói rájöttek, hogy még a szemetet is meg kell becsülni. Az ország számos településén használják fûtésre a biomasszát. Az ebbõl elõállított energia ára igencsak eltérõ. Berlintõl Münchenig 70 eurótól 120 euróig váltakozhat a megawatt/óra díja.
Az 1986-ban alakult Demmel Bioenergie GmbH az elsõ években különbözõ zöldövezeti munkálatokra vállalkozott. A komposztálást 1990-ben kezdték el, míg a zöld energia elõállítására alig négy évvel ezelõtt tértek át. Azóta a közel 35 alkalmazottat foglalkoztató cég mintegy ezer – lakosságnak, valamint ipari egységeknek szánt – kazánházat helyezett üzembe. Általában 1800 és 3600 kilowattos teljesítményt kifejtõ modulok felszerelését vállalják. Ezért a cég szakemberei leginkább a lakónegyedeknek, tan- és közintézményeknek ajánlják fûtésrendszerüket. Németországban vannak viszont olyan települések, ahol egy-egy teljes városrészt biomaszszával fûtenek.

Az általunk meglátogatott Wolnzach egyik csendes, kis lakóparkjába a biomasszát zárt kamionokkal szállítják a kazánház melletti silóba. Tárolása annyira hermetikus, hogy aki nem tudja, mit rejtenek az épület falai, még csak nem is sejti, hogy mi van mögöttük. Sem szag, sem zaj nem szûrõdik ki a kis épületbõl, mely leginkább a hazai, lakónegyedi transzformátorállomásokra hasonlít. Közvetlen szomszédságában kis játszótér terül el, ahol a gyerekek vígan hintázgatnak, míg nagyszüleik az elmúlt nap eseményeit tárgyalhatják. „Ebben van a jövõ – szögezte le Peter Hans, a cég marketingese, miután betessékelt a nem túl tágas silóba, melyet egy fal választ el a kazánháztól. – Németország vállalta, hogy 2020-ig negyven százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátások arányát. Ez azt feltételezi, hogy az elhasznált energia 25 százaléka zöld energia lesz.” A légszennyezés csökkentését célzó vállalás nem jelenti feltétlenül a régi fûtõházak lebontását. A legtöbb német szakcég, mely biomasszát használ a hõenergia elõállítására, nemcsak felszereli és üzemelteti az új kazánházakat, de a régiek átalakítását is vállalja. A Demmel GmbH ezzel az ajánlattal fordult a marosvásárhelyi hõszolgáltató vállalathoz is.

A biomassza elõállításához komposztot, szerves hulladékot, mezõgazdasági termékeket, fakérget, ágakat vagy akár fatelepekrõl és asztalosmûhelyekbõl származó hulladékokat is felhasználnak. A vállalkozó nemcsak a fûtés tekintetében könnyít a lakosságon: Demmelék azt a nagyobb mennyiségû háztartási hulladékot is átveszik, melynek elszállításáért egyébként jelentõs összeget kellene fizetnie a lakónak.

Más alternatívákkal próbálkoznak

Bár a német ajánlat egyelõre visszhangtalan maradt, a marosvásárhelyi hõenergia-szolgáltató szóvivõje, Bota Edit azt állítja, az Energomur szakembereit minden alternatív megoldás érdekli. „Ha van rá gyakorlati esély, a biomasszás ajánlattal is fogunk foglalkozni. Egyelõre azon dolgozunk, hogy a maroskeresztúri szemétteleprõl a biogáz kitermelésébõl a Kövesdomb fûtését biztosítsuk” – közölte lapunkkal a vállalat szóvivõje. Az Energomur terve elõrehaladott állapotban van, állítják a cég vezetõi. Jelenleg a kitermelést és a gáz összetételét ellenõrzik. Bota Edit szerint ha a kísérlet a megfelelõ ütemben halad, a kövesdombi kazánházakban a metángázt akár egy éven belül biogázzal lehet majd pótolni.

A hõszolgáltatót a napenergia hasznosítása is foglalkoztatja. Ezelõtt több mint két évtizeddel Marosvásárhelyen már volt kísérlet a napenergia tárolására. A nyolcvanas évek elején épülõ Tudor, illetve Egyesülés negyed négyemeletes tömbházaira hatalmas napelemeket szereltek fel, amelyeknek a meleg víz elõállítását kellett volna elõsegíteniük. A beruházás nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, ezért a napelemeket a rendszerváltás után leszerelték, széthordták. „Nemcsak az efféle alternatívák foglalkoztatnak, hanem az is, hogy felújított fûtõházainkban ne csak hõenergiát állítsunk elõ. A Tudorban például már egy éve gázból villanyenergiát is termelünk, amit aztán értékesítünk” – mondta az Energomur szóvivõje, aki hozzátette: a jövõben a bajorországiak ajánlatával is foglalkoznak.

„A jövõ mindenképpen arról szól, hogy függetlenítsük magunkat a gáz-, illetve az olaj pillanatnyi árától. Tovább menve, mindezt nemcsak anyagi, hanem sokkal inkább környezetvédelmi meggondolásból kell megfontolni. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a mi társadalmunkban is tudatosuljon: léteznek, sõt ajánlatosabbak az alternatív fûtésmódszerek” – hangsúlyozta Csuszner Ferenc. A gyergyószentmiklósi erdészmérnök azt állítja, hogy például a biomassza elõállításával nemcsak hogy aránylag olcsó fûtéstechnológiát lehetne alkalmazni, de az erdõk is megtisztulnának a fakitermeléseken keletkezett hulladékoktól.

Florea ergianövényekben gondolkodik

Az alternatív fûtésmódszerek Marosvásárhely polgármesterét is foglalkoztatják. Dorin Florea több ízben is kimondottan azért látogatott Bécsbe, hogy megtapasztalja, miként sikerül gazdaságosan és hatékonyan fûteniük az osztrákoknak. „Nem mondom, hogy a biomassza nem jó dolog, de talán ennél is jobb lenne, ha az energianövényeket dolgoznánk fel. Ehhez viszont hatalmas ültetvényekre lenne szükségünk” – vélekedett a Krónikának az elöljáró. Florea, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének az alelnöke, eddig két sikertelen kísérletet tett az olcsóbb gáz beszerzésére. „Kértem, hogy a gázra ne fizessünk áfát. Nem lehetett. Akkor azt mondtam: adják meg az önkormányzatoknak a választási lehetõséget, ne feltétlenül az E.ON Gaz Romániától kelljen vásárolni a gázt. Ezt sem lehetett” – panaszkodott Dorin Florea. A polgármester a biomassza kapcsán úgy véli, túl bonyolult és fõleg költséges lenne a begyûjtése és szállítása. Csuszner Ferenc szerint a kormány úgy tudná ösztönözni azokat a fogyasztókat, akik át kívánnak térni a biomassza használatára, hogy csökkentené a szállításhoz szükséges gázolaj árát. „Az lenne a méltányos, ha a szállítók ugyanolyan áron juthatnának üzemanyaghoz, mint a mezõgazdaságban dolgozók, azaz nem fizetnének luxusadót” – vélekedett Csuszner. 

Náznán Jenõ, a Maros megyei Mezõgazdasági Igazgatóság vezetõje szerint az alapanyag beszerzése nem jelentene gondot. A statisztikai adatok alapján Marosvásárhely negyven kilométeres körzetébõl bõven kerülne biomassza – állítja a mezõgazdasági szakember.