„Az európai előírások alkalmazását követően legfeljebb a jelenlegi szereplők 40 százaléka marad meg a piacon. Ez azt jelenti, hogy a mostani tízezerből, amelyből csak Bukarestben kétezer működik, legtöbb négyezer maradhat talpon” – vélte a szakértő. Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai ingatlanügynökségeinek képviselőivel közösen idén készül kidolgozni és gyakorlatba ültetni azt az előirányzatot, amely az Unió területén lesz hivatott szabályozni az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek tevékenységét. A tervezet, amelyen jelenleg is dolgoznak, leszögezi, milyen feltételek mellett foglalkozhat valaki ingatlanközvetítéssel, emellett azt is szabályozza, milyen szakmai követelményeknek kell megfelelniük az ingatlanügynökségeknek.
A szakértők véleménye szerint az új kritériumok bevezetése nyomán jelentős mértékben csökken az ingatlanközvetítő cégek, illetve a szakképesítés nélküli ingatlanközvetítők száma, ugyanakkor a szakképesített ingatlanügynökök számára előnyökkel is jár. Így például azok, akik megfeleltek a szakképesítést felmérő vizsgákon, az Unió bármely tagállamában gyakorolhatják szakmájukat, a diplomát ugyanis mindenhol elismerik majd.
A jelentősebb ingatlanközvetítő cégek képviselői üdvözlik a tervezetet, úgy vélik ugyanis, hogy az ügynökök magasabb szakmai felkészültsége bizonyos minőségi követelmények megjelenését is eredményezi majd a szektorban. George Dimitriu, a PYF ingatlanügynökség igazgatója szerint az új intézkedés már csak azért is jótékonynak tekinthető, mert eddig gondot jelentett az ügynökségek számára a felkészült munkatársak kiválasztása és megtartása. „Jelenleg Romániában nincs törvényi szabályozás az ingatlanközvetítői piacon, az ingatlanügynökök státusát és szerepét sem rögzíti semmilyen hivatalos dokumentum. Mindenki azt hiszi, hogy alkalmas erre a feladatra, de ez nem igaz” – szögezte le Dimitriu.
B. L.
Az ügynököknek kedvez az aszály
Az aszály nyomán az idei év egyik leggyümölcsözőbb befektetésévé vált a termőföldek felvásárlása. A szárazság által leginkább sújtott déli megyékben élők már a valós érték egyharmadáért, hektáronként 1000 lejért is hajlandók túladni földjeiken. Egyes ügynökségek ezt kihasználva, főleg a lakott területek közelében fekvő földterületeket vásárolják fel, amelyek értéke az előrejelzések szerint jelentős mértékben megugrik az elkövetkező években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok