Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója Rácz Béla Gergely szerint
Fotó: Gazprom/Facebook
A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, aki szerint már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, ezen belül akár Romániáét.
2022. március 01., 07:502022. március 01., 07:50
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal senki nem nyer, de a gazdasági szankciók bevezetése a „véres háború” elkerülésének a legjobb módja – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Leszögezte:
Meglátása szerint azt kell mérlegelni, hogy a szankciók bírnak-e olyan elrettentő erővel, hogy Oroszország felhagyjon a háborús törekvéseivel.
„Ezek a szankciók elkerülhetetlenek, Európának valamilyen választ kell adnia az Oroszország által kezdeményezett háborúra. Európa és a nyugati világ próbál olyan megszorításokat életbe léptetni, melyek Oroszországnak jobban fájnak, különben semmi értelme, ha magunk alatt vágjuk a fát” – mutatott rá a közgazdász, aki szerint az már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, és ezen belül akár Romániáét.
„Az a tény, hogy több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, hatalmas érvágást jelent az orosz gazdaságnak, hiszen megnehezíti minden termék exportját és az importot is” – fogalmazott a gazdasági elemző.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell.
Európára a földgázellátás akadozása hat a leginkább negatívan, hiszen az európai energiafelhasználás több mint negyede a földgáz, aminek a legfontosabb importőre Oroszország – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Hangsúlyozta egyúttal:
Valamelyest enyhítést jelenthet viszont, hogy közeleg a tavasz, ilyenkor a földgázfelhasználás alacsonyabb. Ha mindez ősszel történik, sokkal súlyosabb következményei lettek volna – mondta a kolozsvári önkormányzati képviselő. Hozzátette: jelenleg az sem látható előre, meddig húzódik el a konfliktus, vagy éppen meddig lesznek érvényben a szankciók, és hogy mi lehet majd a megoldás. A földgázellátás akadozása Európa számára jelent nehézséget,
– emelte ki az egyetemi adjunktus.
Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a szankciók globális következményeként a koronavírus-járvány okozta válság miatt töredezett ellátási láncok továbbra is akadozni fognak, ami további inflációs nyomást helyez a világgazdaságra. „Ha a globális tranzakciókba különböző szankciók kerülnek be, az ellátási láncok nem tudnak magukhoz térni, ennek pedig globálisan negatív következménye az inflációs nyomás” – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Példaként említette, hogy
A nemzetközi vizek lezárása az orosz hajók előtt, az orosz repülők kizárása a légtérből mind-mind további nyomást helyeznek az ellátási láncokra.
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal.
„Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója” – szögezte le a közgazdász. Hozzátette: a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatócsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy letöltik és feldolgozzák az Oroszországgal, illetve Ukrajnával működő kereskedelmi adatokat, illetve a tőkeberuházási adatokat. Részletes elemzést a következőkben véglegesítik és teszik közzé a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) oldalon.
„Előzetesen az látszik, nemcsak az Oroszország ellen bevezetett szankciók, hanem az Ukrajnával való kereskedelem is befolyásolja Románia gazdasági helyzetét. A külföldi beáramló tőke a bruttó hazai termék (GDP) és a román gazdaság fontos húzóereje, ám az orosz tőke beáramlása Romániába nem jelentős mértékű, az ország Oroszországgal való kereskedelme sem számottevő, így Romániának ez nem okoz súlyos veszteségeket. Viszont
– összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!