
Párizs megítélése szerint Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak
Fotó: Kreml
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.
2022. március 01., 07:332022. március 01., 07:33
2022. március 01., 08:452022. március 01., 08:45
„Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy
„Van még tartalék, még nagy a mozgásterünk” – vélekedett a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron, Joe Biden, Olaf Scholz, Mario Draghi, Boris Johnson, Justin Trudeau, Andrzej Duda, Kisida Fumio, Klaus Iohannis, valamint Ursula von der Leyen, Charles Michel és Jens Stoltenberg egyeztetését követően.
– mondta az elnöki forrás.
Párizs megítélése szerint „Oroszországot már aggasztja a tőke menekülése, és Vlagyimir Putyin nem számított arra, hogy a szankciók ekkora károkat okoznak”.
„Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz erők benyomulnak délről Ukrajnába, nagyon erősek a félelmek, hogy a civilek célpontok lesznek, ahogy már ez a helyzet Kijevben” – vélekedett az Elysée-palota.

Azonnali tűzszünetre és az ukrajnai civilek biztonságának szavatolására szólította fel hétfőn Emmanuel Macron francia elnök orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, aki szerint az ukrán nacionalisták élő pajzsként használják a lakosságot.
„Súlyos szankciókat léptettünk életbe Oroszországgal szemben. Nem volt habozás. Az európaiak kollektíven és gyorsan léptek fel, nagyon határozottan” – üdvözölte a francia elnökség. „Európának felül kell vizsgálnia perspektíváit, levonva a tanulságokat egy olyan válságból, amely hosszú időre leválaszthatja Oroszországot az európai kontinens többi részéről” – tette hozzá az Elysée-palota.
„Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani” – fogalmazott az elnöki forrás, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi fog történni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira” – vélekedett a francia elnökség.
A francia gazdasági minisztérium eközben bejelentette, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerda délután videókonferencián vitatják meg az Oroszország elleni szankciókat.

Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el – jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja a Fehéroroszországban folytatott hétfői kétoldalú tárgyalások után.
Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel együtt már számos büntetőintézkedést bevezetett Oroszország ellen amiatt, hogy megtámadta Ukrajnát, valamint jelentős fegyversegélyt nyújtott utóbbinak tavaly ősszel, majd decemberben, most pénteken pedig Joe Biden elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy az amerikai készletekből adjanak át Ukrajnának további 350 millió dollár értékű fegyvert.
Washington viszont visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérését, hogy az Egyesült Államok létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ezzel megvédve Ukrajnát az orosz légitámadásoktól. Washington szerint ez nagyon veszélyes volna, mert ezáltal az Egyesült Államok kerülne nyílt konfrontációba Oroszországgal, hiszen az intézkedést az amerikai erőknek ki is kellene kényszeríteniük. A kérés visszautasításáról Jen Psaki fehér házi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Az elnök nem részletezte, hogy hogyan képzeli el mindezt, a repüléstilalmakat szerinte ki lehet kényszeríteni – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Panaszkodott arra, hogy az orosz hadsereg aközben is folytatta a bombázást Ukrajnában, hogy folytak az ukrán–orosz béketárgyalások az ukrán–-fehérorosz határon.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő azt mondta hétfőn a Reuters szerint, hogy az Egyesült Államok nem lát semmilyen orosz katonai intézkedést azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette vasárnap: különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el a hadsereg elrettentő erőinél.
Több volt amerikai tisztségviselő és szakértő azonban figyelmeztet, hogy hiba volna Putyin bejelentését figyelemelterelésnek vagy nagyotmondásnak tekinteni, mert ha sarokba szorítva érzi magát, akkor ez valódi fenyegetéssé válhat.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
3 hozzászólás