2009. augusztus 25., 09:032009. augusztus 25., 09:03
A tervezett törvénymódosítások megterhelik most ugyan a költségvetést, 2009-ben 248 millió lej költséggel kell számolni Videanu szerint, de már középtávon, tehát már 2010-re 398 millió lej többletbevételt eredményeznek.
A liberális párt azonnal jelezte, bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, ha a tervezett törvénymódosításokat felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány. Relu Fenechiu, a liberális párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy olyan nagy horderejű kérdéseket akar a kormány így egyik napról a másikra megoldani, mint az oktatási törvény vagy a néhány hónap alatt a gazdasági élet egészét megmérgező átalányadó, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek az RMDSZ-szel.
„A kormány mindent felelősségvállalással kíván elintézni, ahány tagja csak megszólal, újabb és újabb, a parlamenti vitát és a szavazást megkerülő javaslatról hallunk. Többségük van, megtehetik, de a felelősségvállalás intézményével nem szabadna visszaélni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád képviselő. Véleménye szerint azonban bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha látják már a benyújtott törvényeket. „Amíg a törvénytervezetek szövegét nem ismerjük, nem is lehet azokat véleményezni, egyelőre csak a javaslatok elvi ellentmondásai látszanak. Például minden tiltakozásunk ellenére bevezették a kötelező minimáladót, tehát a cégek nem a nyereségük, hanem a forgalmuk után fizették be az adót. Most mégis a visszafektetett profitot akarják adómentessé tenni, de megtartják a minimáladót is. Ez nem felelősségvállalás, ez nonszensz” – mondta Márton Árpád.
„Ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérgetéssel már elég rég próbálkozik a kormány – nyilatkozta lapunknak a felelősségvállalásról Lakatos Péter képviselő. – Tanügy, átszervezések, adózás, most a gazdasági rész – szóval lesz ebben minden, csak nem látszik a haszna.” Lakatos látszatintézkedésnek tartja a befektetésre fordított nyereség adómentességét: bármilyen gyorsított ütemben fogadja is el a parlament, a végrehajtási utasításokat is figyelembe véve október vége előtt nem lesz belőle törvény. „Melyik cég kockáztatja a profitját, és várja ki, hogy a politikai kötélhúzásnak vége legyen? Elköltik, befektetik – már ha lesz egyáltalán nyereségük. Elkésett a törvény, de legalább jövőre időben alkalmazhatják. Csakhogy ez nem indokolja a parlamenti vita megkerülését, hiszen a cégek szempontjából a felelősségvállalás adta gyorsaság már nem számít” – magyarázta Lakatos. A bizalmatlansági indítvány benyújtása szerinte is majd csak azután válik esedékessé, ha ismerik már a benyújtott törvénycsomagot.
„A kormány eddig béna kacsa volt. Én ugyan kevéssé bízom benne, de akár még meg is táltosodhat, és ha kiderül, a tervezett törvények valóban egyik napról a másikra kihúzzák az országot a kátyúból. Ha így van, akkor hagyjuk dolgozni a kormányt, nem lesz bizalmatlansági indítvány. Véleményem szerint azonban nem indokolt a tervezett törvények egyikénél sem a felelősségvállalás, inkább azért folyamodnak hozzá, mert attól tartanak, saját embereik sem szavazzák meg a megszorításokat” – mondta Lakatos Péter. „Csak takarékoskodva nem lehet kilábalni a válságból, az csak a túlélésre elég, és az eddigi tervezetek csak szigorítanak és elvesznek, megfojtják a gazdaságot. Persze hogy a kormányzó pártok képviselői sem szívesen szavaznának meg ilyen törvényeket – ettől tart a kormány, és ezért akar mindent felelősségvállalással áterőszakolni” – tette hozzá.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.