2009. augusztus 25., 09:032009. augusztus 25., 09:03
A tervezett törvénymódosítások megterhelik most ugyan a költségvetést, 2009-ben 248 millió lej költséggel kell számolni Videanu szerint, de már középtávon, tehát már 2010-re 398 millió lej többletbevételt eredményeznek.
A liberális párt azonnal jelezte, bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, ha a tervezett törvénymódosításokat felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány. Relu Fenechiu, a liberális párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy olyan nagy horderejű kérdéseket akar a kormány így egyik napról a másikra megoldani, mint az oktatási törvény vagy a néhány hónap alatt a gazdasági élet egészét megmérgező átalányadó, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek az RMDSZ-szel.
„A kormány mindent felelősségvállalással kíván elintézni, ahány tagja csak megszólal, újabb és újabb, a parlamenti vitát és a szavazást megkerülő javaslatról hallunk. Többségük van, megtehetik, de a felelősségvállalás intézményével nem szabadna visszaélni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád képviselő. Véleménye szerint azonban bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha látják már a benyújtott törvényeket. „Amíg a törvénytervezetek szövegét nem ismerjük, nem is lehet azokat véleményezni, egyelőre csak a javaslatok elvi ellentmondásai látszanak. Például minden tiltakozásunk ellenére bevezették a kötelező minimáladót, tehát a cégek nem a nyereségük, hanem a forgalmuk után fizették be az adót. Most mégis a visszafektetett profitot akarják adómentessé tenni, de megtartják a minimáladót is. Ez nem felelősségvállalás, ez nonszensz” – mondta Márton Árpád.
„Ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérgetéssel már elég rég próbálkozik a kormány – nyilatkozta lapunknak a felelősségvállalásról Lakatos Péter képviselő. – Tanügy, átszervezések, adózás, most a gazdasági rész – szóval lesz ebben minden, csak nem látszik a haszna.” Lakatos látszatintézkedésnek tartja a befektetésre fordított nyereség adómentességét: bármilyen gyorsított ütemben fogadja is el a parlament, a végrehajtási utasításokat is figyelembe véve október vége előtt nem lesz belőle törvény. „Melyik cég kockáztatja a profitját, és várja ki, hogy a politikai kötélhúzásnak vége legyen? Elköltik, befektetik – már ha lesz egyáltalán nyereségük. Elkésett a törvény, de legalább jövőre időben alkalmazhatják. Csakhogy ez nem indokolja a parlamenti vita megkerülését, hiszen a cégek szempontjából a felelősségvállalás adta gyorsaság már nem számít” – magyarázta Lakatos. A bizalmatlansági indítvány benyújtása szerinte is majd csak azután válik esedékessé, ha ismerik már a benyújtott törvénycsomagot.
„A kormány eddig béna kacsa volt. Én ugyan kevéssé bízom benne, de akár még meg is táltosodhat, és ha kiderül, a tervezett törvények valóban egyik napról a másikra kihúzzák az országot a kátyúból. Ha így van, akkor hagyjuk dolgozni a kormányt, nem lesz bizalmatlansági indítvány. Véleményem szerint azonban nem indokolt a tervezett törvények egyikénél sem a felelősségvállalás, inkább azért folyamodnak hozzá, mert attól tartanak, saját embereik sem szavazzák meg a megszorításokat” – mondta Lakatos Péter. „Csak takarékoskodva nem lehet kilábalni a válságból, az csak a túlélésre elég, és az eddigi tervezetek csak szigorítanak és elvesznek, megfojtják a gazdaságot. Persze hogy a kormányzó pártok képviselői sem szívesen szavaznának meg ilyen törvényeket – ettől tart a kormány, és ezért akar mindent felelősségvállalással áterőszakolni” – tette hozzá.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.