2009. augusztus 25., 09:032009. augusztus 25., 09:03
A tervezett törvénymódosítások megterhelik most ugyan a költségvetést, 2009-ben 248 millió lej költséggel kell számolni Videanu szerint, de már középtávon, tehát már 2010-re 398 millió lej többletbevételt eredményeznek.
A liberális párt azonnal jelezte, bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, ha a tervezett törvénymódosításokat felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány. Relu Fenechiu, a liberális párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy olyan nagy horderejű kérdéseket akar a kormány így egyik napról a másikra megoldani, mint az oktatási törvény vagy a néhány hónap alatt a gazdasági élet egészét megmérgező átalányadó, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek az RMDSZ-szel.
„A kormány mindent felelősségvállalással kíván elintézni, ahány tagja csak megszólal, újabb és újabb, a parlamenti vitát és a szavazást megkerülő javaslatról hallunk. Többségük van, megtehetik, de a felelősségvállalás intézményével nem szabadna visszaélni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád képviselő. Véleménye szerint azonban bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha látják már a benyújtott törvényeket. „Amíg a törvénytervezetek szövegét nem ismerjük, nem is lehet azokat véleményezni, egyelőre csak a javaslatok elvi ellentmondásai látszanak. Például minden tiltakozásunk ellenére bevezették a kötelező minimáladót, tehát a cégek nem a nyereségük, hanem a forgalmuk után fizették be az adót. Most mégis a visszafektetett profitot akarják adómentessé tenni, de megtartják a minimáladót is. Ez nem felelősségvállalás, ez nonszensz” – mondta Márton Árpád.
„Ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérgetéssel már elég rég próbálkozik a kormány – nyilatkozta lapunknak a felelősségvállalásról Lakatos Péter képviselő. – Tanügy, átszervezések, adózás, most a gazdasági rész – szóval lesz ebben minden, csak nem látszik a haszna.” Lakatos látszatintézkedésnek tartja a befektetésre fordított nyereség adómentességét: bármilyen gyorsított ütemben fogadja is el a parlament, a végrehajtási utasításokat is figyelembe véve október vége előtt nem lesz belőle törvény. „Melyik cég kockáztatja a profitját, és várja ki, hogy a politikai kötélhúzásnak vége legyen? Elköltik, befektetik – már ha lesz egyáltalán nyereségük. Elkésett a törvény, de legalább jövőre időben alkalmazhatják. Csakhogy ez nem indokolja a parlamenti vita megkerülését, hiszen a cégek szempontjából a felelősségvállalás adta gyorsaság már nem számít” – magyarázta Lakatos. A bizalmatlansági indítvány benyújtása szerinte is majd csak azután válik esedékessé, ha ismerik már a benyújtott törvénycsomagot.
„A kormány eddig béna kacsa volt. Én ugyan kevéssé bízom benne, de akár még meg is táltosodhat, és ha kiderül, a tervezett törvények valóban egyik napról a másikra kihúzzák az országot a kátyúból. Ha így van, akkor hagyjuk dolgozni a kormányt, nem lesz bizalmatlansági indítvány. Véleményem szerint azonban nem indokolt a tervezett törvények egyikénél sem a felelősségvállalás, inkább azért folyamodnak hozzá, mert attól tartanak, saját embereik sem szavazzák meg a megszorításokat” – mondta Lakatos Péter. „Csak takarékoskodva nem lehet kilábalni a válságból, az csak a túlélésre elég, és az eddigi tervezetek csak szigorítanak és elvesznek, megfojtják a gazdaságot. Persze hogy a kormányzó pártok képviselői sem szívesen szavaznának meg ilyen törvényeket – ettől tart a kormány, és ezért akar mindent felelősségvállalással áterőszakolni” – tette hozzá.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.