2009. április 30., 09:332009. április 30., 09:33
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Emil Boc miniszterelnök leszögezte, csakis akkor lehet szó a fizetések emeléséről, ha a kormánynak rendelkezésére áll az ehhez szükséges pénzösszeg, amit egyebek mellett a kormányügynökségek átszervezéséből kívánnak megszerezni. Jóval több derűlátásra ad azonban okot a keddi kormányüléséről a Mediafax hírügynökségnek kiszivárogtatott információ, ami szerint a kabinet ülésén már sokkal árnyaltabban fogalmazott a kormányfő és Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Ennek értelmében ugyanis az első félévi pénzügyi mérleg tükrében a kormány még átgondolja a béremelések kérdését, s amennyiben pozitívak az eredmények, akár béremelésről is szó lehet.
| A kormány által tervezett elbocsátások ellen tiltakoztak szerdán Bukarestben a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottai, akik, miután két órán keresztül tüntettek a közlekedési minisztérium székháza előtt, felvonulást szerveztek a főváros utcáin. Felháborodásukat a szaktárca március 20-án kiadott átszervezési programja váltotta ki, amelynek keretében a CFR-től 12 139 alkalmazottat kellene elbocsátani. Közülük 5949-et az áruszállítással foglalkozó CFR Marfától, 2545-öt a személyszállító CFR Călători-tól, 3536-ot a CFR Rt.-től, további 109-et pedig más, a CFR-hez tartozó társaságoktól kellene elküldeni. Jelen pillanatban a CFR Călători-nak 16 986, a CFR Infrastructurának 28 045, míg a CFR Marfának 17 863 alkalmazottja van. A tervezett elbocsátások bejelentése óta a vasutasokat tömörítő szakszervezeti vezetők már több ízben tárgyaltak a közlekedési minisztérium képviselőivel, ám azóta sem sikerült közös megoldásra jutniuk. Várhatóan egy héten belül ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, ám ha akkor sem találnak megoldást, akkor a vasutasok készek újabb tiltakozó akciókat szervezni. A közlekedési tárca képviselőinek átnyújtott petíciójuk szerint a vasutasok azt szeretnék elérni, hogy egyáltalán ne kerüljön sor elbocsátásokra, illetve hogy a kormány törölje el a vasúttársaság által felhalmozott adósságokat. |
Igaz, a béreket a legoptimálisabb esetben is csak az inflációs ráta értékével indexálnák, s erre is csupán a kis összegű fizetések esetében kerülne sor. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kormány egy héttel ezelőtt döntött a közalkalmazottak egységes bérezéséről, aminek bevezetésével a jelenlegi 1 a 72-höz arányról 1 a 15-re csökkenne a különbség a különböző szférákban tevékenykedő közalkalmazottak bérei között, illetve nem részesülnének 2015-ig fizetésemelésben mindazok, akiknek jelenlegi havi járandósága meghaladja az államelnök fizetését.
Elsősorban a tanügyi szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki a kabinet közalkalmazotti béreket érintő két döntése. Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezet alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a bérek befagyasztását célzó kormányrendelet „disznóság”, Traian Băsescu államfőnek és Emil Boc miniszterelnöknek pedig meg fog gyűlni a baja az oktatással. „Mit fagyasszanak be? Egy előadótanár 10 millió lejét és az igazságszolgáltatásban dolgozók 100 millió lejes fizetését?” – adott hangot felháborodásának a szakszervezeti vezető.
Petru Dandea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke azt nehezményezi, hogy a kormánynak egy ilyen döntés meghozatala előtt tárgyalnia kellett volna a társadalmi partnerekkel, így a szakszervezetekkel is. Dandea úgy látja, a kis fizetéseket a gazdasági válság kontextusában is növelni kell.
Az Alfa Kartell alelnöke arról is beszámolt, hogy hétfőn 9-kor ül össze az érdekvédelmi tömörülés vezetősége, és kidolgozzák a tervezett tiltakozó akciók ütemtervét. Korábban több szakszervezeti tömb is jelezte, hogy még csütörtökön tárgyalóasztalhoz ülnek, és ekkor döntik el, hogy miként kívánnak hangot adni elégedetlenségüknek, s annak a lehetőségét sem zárták ki, hogy bojkottálni fogják az egységes dolgozatírást, illetve az érettségit.
A tanügyi dolgozók azonban nem csak a bérek befagyasztása miatt elégedetlenek. A képviselők és szenátorok keddig együttes ülésükön fogadták el 2009-es költségvetés kiigazítását, 18 797 millió lejjel csökkentve a befolyó összegeket, s 12 576,6 millió lejjel növelve a költségvetési hiányt. Emiatt a kiadásokból is kénytelenek voltak lefaragni, összesen 6220 millió lejjel kevesebb áll most már a rendelkezésre. A megszorítások pedig többek között az oktatási tárcát sújtják, a minisztérium a kiigazítást követően 676 millió lejjel kevesebből lesz kénytelen gazdálkodni. Eredetileg a 2009-es büdzsé a tanügyminisztériumnak 11,9 milliárd lejt irányzott elő.
A rendelkezésre álló összegek csökkentése nyomán csökken a bérekre fordítható összeg is, az általános iskolai és gimnáziumi dolgozók számára eredetileg előirányzotthoz képest 811,89 millió lejjel kevesebből kell gazdálkodni.
A lépést a szakszervezetek úgy értelmezik, hogy a megszorítást csakis a bérek csökkentésével vagy tömeges elbocsátásokkal tudja véghez vinni a szaktárca. Szerintük a fizetések akár 20 százalékkal is csökkenhetnek ennek nyomán, ami szerintük – akárcsak az elbocsátás gondolata – elfogadhatatlan, és az intézkedés ellen mindenképp tiltakozni fognak. Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, a rendelkezésre álló összegből mindössze szeptemberig lehet fedezni a béreket, utána már nulla lejből kell gazdálkodniuk. Ezért az általa vezetett érdekvédelmi tömörülés is a záróvizsgák bojkottját és általános sztrájkot javasol.
Emil Boc azonban szerdán cáfolni sietett a rémhíreket, hangsúlyozva, egyetlen közalkalmazott, így az oktatók bére sem csökken a költségvetési kiigazítás miatt. „Már a külföldi hiteligénylésről szóló tárgyalások kezdetén megmondtam, hogy az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött megállapodás nem hat ki sem a fizetésekre, sem a nyugdíjakra.
Továbbra is kifizetjük ezeket, még ha a válság miatt nehéz időket is élünk. Semmiképp nem fognak csökkenni, s amint pénzügyi lehetőségünk nyílik, támogatni fogjuk az alacsony jövedelműeket” – szögezte le a miniszterelnök. Hasonlóképpen nyilatkozott Traian Băsescu is. Mint az államelnök hangsúlyozta, jelen pillanatban az a fő célkitűzés, hogy időben ki lehessen fizetni a béreket, jelenlegi összegükben. „Ez pedig sikerülni fog, anélkül, hogy gondot jelentene” – szögezte le Băsescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok