2009. április 30., 09:332009. április 30., 09:33
A kormányülést követő sajtótájékoztatón Emil Boc miniszterelnök leszögezte, csakis akkor lehet szó a fizetések emeléséről, ha a kormánynak rendelkezésére áll az ehhez szükséges pénzösszeg, amit egyebek mellett a kormányügynökségek átszervezéséből kívánnak megszerezni. Jóval több derűlátásra ad azonban okot a keddi kormányüléséről a Mediafax hírügynökségnek kiszivárogtatott információ, ami szerint a kabinet ülésén már sokkal árnyaltabban fogalmazott a kormányfő és Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Ennek értelmében ugyanis az első félévi pénzügyi mérleg tükrében a kormány még átgondolja a béremelések kérdését, s amennyiben pozitívak az eredmények, akár béremelésről is szó lehet.
| A kormány által tervezett elbocsátások ellen tiltakoztak szerdán Bukarestben a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottai, akik, miután két órán keresztül tüntettek a közlekedési minisztérium székháza előtt, felvonulást szerveztek a főváros utcáin. Felháborodásukat a szaktárca március 20-án kiadott átszervezési programja váltotta ki, amelynek keretében a CFR-től 12 139 alkalmazottat kellene elbocsátani. Közülük 5949-et az áruszállítással foglalkozó CFR Marfától, 2545-öt a személyszállító CFR Călători-tól, 3536-ot a CFR Rt.-től, további 109-et pedig más, a CFR-hez tartozó társaságoktól kellene elküldeni. Jelen pillanatban a CFR Călători-nak 16 986, a CFR Infrastructurának 28 045, míg a CFR Marfának 17 863 alkalmazottja van. A tervezett elbocsátások bejelentése óta a vasutasokat tömörítő szakszervezeti vezetők már több ízben tárgyaltak a közlekedési minisztérium képviselőivel, ám azóta sem sikerült közös megoldásra jutniuk. Várhatóan egy héten belül ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, ám ha akkor sem találnak megoldást, akkor a vasutasok készek újabb tiltakozó akciókat szervezni. A közlekedési tárca képviselőinek átnyújtott petíciójuk szerint a vasutasok azt szeretnék elérni, hogy egyáltalán ne kerüljön sor elbocsátásokra, illetve hogy a kormány törölje el a vasúttársaság által felhalmozott adósságokat. |
Igaz, a béreket a legoptimálisabb esetben is csak az inflációs ráta értékével indexálnák, s erre is csupán a kis összegű fizetések esetében kerülne sor. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kormány egy héttel ezelőtt döntött a közalkalmazottak egységes bérezéséről, aminek bevezetésével a jelenlegi 1 a 72-höz arányról 1 a 15-re csökkenne a különbség a különböző szférákban tevékenykedő közalkalmazottak bérei között, illetve nem részesülnének 2015-ig fizetésemelésben mindazok, akiknek jelenlegi havi járandósága meghaladja az államelnök fizetését.
Elsősorban a tanügyi szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki a kabinet közalkalmazotti béreket érintő két döntése. Anton Hadăr, az Alma Mater szakszervezet alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a bérek befagyasztását célzó kormányrendelet „disznóság”, Traian Băsescu államfőnek és Emil Boc miniszterelnöknek pedig meg fog gyűlni a baja az oktatással. „Mit fagyasszanak be? Egy előadótanár 10 millió lejét és az igazságszolgáltatásban dolgozók 100 millió lejes fizetését?” – adott hangot felháborodásának a szakszervezeti vezető.
Petru Dandea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés alelnöke azt nehezményezi, hogy a kormánynak egy ilyen döntés meghozatala előtt tárgyalnia kellett volna a társadalmi partnerekkel, így a szakszervezetekkel is. Dandea úgy látja, a kis fizetéseket a gazdasági válság kontextusában is növelni kell.
Az Alfa Kartell alelnöke arról is beszámolt, hogy hétfőn 9-kor ül össze az érdekvédelmi tömörülés vezetősége, és kidolgozzák a tervezett tiltakozó akciók ütemtervét. Korábban több szakszervezeti tömb is jelezte, hogy még csütörtökön tárgyalóasztalhoz ülnek, és ekkor döntik el, hogy miként kívánnak hangot adni elégedetlenségüknek, s annak a lehetőségét sem zárták ki, hogy bojkottálni fogják az egységes dolgozatírást, illetve az érettségit.
A tanügyi dolgozók azonban nem csak a bérek befagyasztása miatt elégedetlenek. A képviselők és szenátorok keddig együttes ülésükön fogadták el 2009-es költségvetés kiigazítását, 18 797 millió lejjel csökkentve a befolyó összegeket, s 12 576,6 millió lejjel növelve a költségvetési hiányt. Emiatt a kiadásokból is kénytelenek voltak lefaragni, összesen 6220 millió lejjel kevesebb áll most már a rendelkezésre. A megszorítások pedig többek között az oktatási tárcát sújtják, a minisztérium a kiigazítást követően 676 millió lejjel kevesebből lesz kénytelen gazdálkodni. Eredetileg a 2009-es büdzsé a tanügyminisztériumnak 11,9 milliárd lejt irányzott elő.
A rendelkezésre álló összegek csökkentése nyomán csökken a bérekre fordítható összeg is, az általános iskolai és gimnáziumi dolgozók számára eredetileg előirányzotthoz képest 811,89 millió lejjel kevesebből kell gazdálkodni.
A lépést a szakszervezetek úgy értelmezik, hogy a megszorítást csakis a bérek csökkentésével vagy tömeges elbocsátásokkal tudja véghez vinni a szaktárca. Szerintük a fizetések akár 20 százalékkal is csökkenhetnek ennek nyomán, ami szerintük – akárcsak az elbocsátás gondolata – elfogadhatatlan, és az intézkedés ellen mindenképp tiltakozni fognak. Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti tömörülés ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, a rendelkezésre álló összegből mindössze szeptemberig lehet fedezni a béreket, utána már nulla lejből kell gazdálkodniuk. Ezért az általa vezetett érdekvédelmi tömörülés is a záróvizsgák bojkottját és általános sztrájkot javasol.
Emil Boc azonban szerdán cáfolni sietett a rémhíreket, hangsúlyozva, egyetlen közalkalmazott, így az oktatók bére sem csökken a költségvetési kiigazítás miatt. „Már a külföldi hiteligénylésről szóló tárgyalások kezdetén megmondtam, hogy az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött megállapodás nem hat ki sem a fizetésekre, sem a nyugdíjakra.
Továbbra is kifizetjük ezeket, még ha a válság miatt nehéz időket is élünk. Semmiképp nem fognak csökkenni, s amint pénzügyi lehetőségünk nyílik, támogatni fogjuk az alacsony jövedelműeket” – szögezte le a miniszterelnök. Hasonlóképpen nyilatkozott Traian Băsescu is. Mint az államelnök hangsúlyozta, jelen pillanatban az a fő célkitűzés, hogy időben ki lehessen fizetni a béreket, jelenlegi összegükben. „Ez pedig sikerülni fog, anélkül, hogy gondot jelentene” – szögezte le Băsescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok