2012. március 02., 09:422012. március 02., 09:42
A kapacitás bővítését a tokiói kormánytól a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) át az Európai Bizottságig (EB) számos meghatározó szereplő szorgalmazza, Németország azonban egyelőre ellenáll, és az ügy Berlin kérésére nem is szerepel a csütörtök este elkezdődött kétnapos uniós csúcs napirendjén.
Lapértesülések szerint azonban a Merkel-kormány várhatóan enged, és még márciusban megállapodás jöhet létre arról, hogy a nyáron működésbe lépő állandó európai válságkezelési mechanizmus (ESM) ne felváltsa, hanem kiegészítse az ideiglenesnek szánt válságkezelő rendszert (EFSF), így 750 milliárd eurós hitelezési és garanciakeret állhat rendelkezésre a bajba került euróövezeti országok támogatására és államkötvény-vásárlásra. A kormány szerint a piaci viszonyok nem indokolják a kapacitásbővítést, hiszen az utóbbi hetekben enyhült a válsággal küszködő országok állampapírjaira nehezedő nyomás, javultak az államadósság finanszírozási feltételei. Ugyanakkor sokan továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy „pszichológiai okokból” szükséges a keret bővítése, „ennek a nyomásnak pedig sokáig nem tudunk ellenállni” – idézett a Süddeutsche Zeitung kormányzati forrásokat.
A Handelsblatt szerint Wolgang Schäuble pénzügyminiszter már régóta egy kompromisszumos megoldásról tárgyal a konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetőivel. Végül abban állapodhatnak meg, hogy a kifutó EFSF „megmaradt forrásait csapják hozzá az ESM-hez”, amely így is elérné a 750 milliárdos kapacitást – idézett az üzleti lap berlini forrásokat.
A német húzódozás legfőbb oka, hogy a lakosság elutasítja a válságkezelésből Németországra háruló terhek növekedését. A második görög mentőcsomagot például a Bundestagban annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy a közvélemény csaknem kétharmados arányban ellenezte a döntést. Berlin mostanáig egy közbülső megoldást javasolt, azt indítványozta, hogy a piacok megnyugtatása céljából gyorsabban, öt év helyett két év alatt töltsék fel az ESM-et a működéshez szükséges tőkével.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.