Mégis növelheti Berlin a válságalap-hozzájárulását

A kapacitás bővítését a tokiói kormánytól a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) át az Európai Bizottságig (EB) számos meghatározó szereplő szorgalmazza, Németország azonban egyelőre ellenáll, és az ügy Berlin kérésére nem is szerepel a csütörtök este elkezdődött kétnapos uniós csúcs napirendjén.

Lapértesülések szerint azonban a Merkel-kormány várhatóan enged, és még márciusban megállapodás jöhet létre arról, hogy a nyáron működésbe lépő állandó európai válságkezelési mechanizmus (ESM) ne felváltsa, hanem kiegészítse az ideiglenesnek szánt válságkezelő rendszert (EFSF), így 750 milliárd eurós hitelezési és garanciakeret állhat rendelkezésre a bajba került euróövezeti országok támogatására és államkötvény-vásárlásra. A kormány szerint a piaci viszonyok nem indokolják a kapacitásbővítést, hiszen az utóbbi hetekben enyhült a válsággal küszködő országok állampapírjaira nehezedő nyomás, javultak az államadósság finanszírozási feltételei. Ugyanakkor sokan továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy „pszichológiai okokból” szükséges a keret bővítése, „ennek a nyomásnak pedig sokáig nem tudunk ellenállni” – idézett a Süddeutsche Zeitung kormányzati forrásokat.

A Handelsblatt szerint Wolgang Schäuble pénzügyminiszter már régóta egy kompromisszumos megoldásról tárgyal a konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetőivel. Végül abban állapodhatnak meg, hogy a kifutó EFSF „megmaradt forrásait csapják hozzá az ESM-hez”, amely így is elérné a 750 milliárdos kapacitást – idézett az üzleti lap berlini forrásokat.

A német húzódozás legfőbb oka, hogy a lakosság elutasítja a válságkezelésből Németországra háruló terhek növekedését. A második görög mentőcsomagot például a Bundestagban annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy a közvélemény csaknem kétharmados arányban ellenezte a döntést. Berlin mostanáig egy közbülső megoldást javasolt, azt indítványozta, hogy a piacok megnyugtatása céljából gyorsabban, öt év helyett két év alatt töltsék fel az ESM-et a működéshez szükséges tőkével.