2012. március 02., 09:422012. március 02., 09:42
A kapacitás bővítését a tokiói kormánytól a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) át az Európai Bizottságig (EB) számos meghatározó szereplő szorgalmazza, Németország azonban egyelőre ellenáll, és az ügy Berlin kérésére nem is szerepel a csütörtök este elkezdődött kétnapos uniós csúcs napirendjén.
Lapértesülések szerint azonban a Merkel-kormány várhatóan enged, és még márciusban megállapodás jöhet létre arról, hogy a nyáron működésbe lépő állandó európai válságkezelési mechanizmus (ESM) ne felváltsa, hanem kiegészítse az ideiglenesnek szánt válságkezelő rendszert (EFSF), így 750 milliárd eurós hitelezési és garanciakeret állhat rendelkezésre a bajba került euróövezeti országok támogatására és államkötvény-vásárlásra. A kormány szerint a piaci viszonyok nem indokolják a kapacitásbővítést, hiszen az utóbbi hetekben enyhült a válsággal küszködő országok állampapírjaira nehezedő nyomás, javultak az államadósság finanszírozási feltételei. Ugyanakkor sokan továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy „pszichológiai okokból” szükséges a keret bővítése, „ennek a nyomásnak pedig sokáig nem tudunk ellenállni” – idézett a Süddeutsche Zeitung kormányzati forrásokat.
A Handelsblatt szerint Wolgang Schäuble pénzügyminiszter már régóta egy kompromisszumos megoldásról tárgyal a konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetőivel. Végül abban állapodhatnak meg, hogy a kifutó EFSF „megmaradt forrásait csapják hozzá az ESM-hez”, amely így is elérné a 750 milliárdos kapacitást – idézett az üzleti lap berlini forrásokat.
A német húzódozás legfőbb oka, hogy a lakosság elutasítja a válságkezelésből Németországra háruló terhek növekedését. A második görög mentőcsomagot például a Bundestagban annak ellenére fogadták el a képviselők, hogy a közvélemény csaknem kétharmados arányban ellenezte a döntést. Berlin mostanáig egy közbülső megoldást javasolt, azt indítványozta, hogy a piacok megnyugtatása céljából gyorsabban, öt év helyett két év alatt töltsék fel az ESM-et a működéshez szükséges tőkével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok