Fotó: Jakab Mónika
Hideget és meleget egyaránt kap a borravalót szabályozó törvény. A Krónikának nyilatkozó érintettek a január elsejétől hatályos jogszabály pozitív és negatív hozadékaira egyaránt rámutattak. A legtöbben azt kifogásolják, hogy sok pincér érzi úgy magát, mintha kéregetne, amikor rákérdez a vendégre, hogy akar-e borravalót hagyni. Abban viszont sokan egyetértenek, hogy megnőtt a jatt értéke. A törvény kidolgozásában szerves részt vállaló Miklós Zoltán parlamenti képviselőhöz is számos visszajelzés befutott, és amennyiben a koalícióban ilyen döntés születik, a jogszabály módosítása sem kizárt.
„Pozitív és negatív reakciók egyaránt voltak január elseje óta. Minden változás – a jó is – okoz taszítást, de mi igyekszünk pozitívumként tekinteni a borravaló szabályozására, és megpróbálunk jól kijönni belőle” – összegezte az elmúlt három hét tapasztalatait a Krónika megkeresésére Zsupon György, a nagyváradi Spoon bisztrót működtető cég menedzserasszisztense. Mint ismeretes, december 13-án döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház a jogszabályjavaslatot, amely szerint 2023-tól a vendéglátó-ipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincérek, pultosok pedig az összeg után adót fognak fizetni.
Zsupon György kérdésünkre rámutatott: ugyan biztosítottak a vendéglátóhelyeknek tíz napot az átállásra, ők már január elsejétől bevezették az új rendszert, az átállás pedig zökkenőmentesen zajlott. Elmondása szerint a fiatalabb pincérek könnyebben alkalmazkodtak az új előírásokhoz, az idősebbek körében inkább volt jellemző a felháborodás, de aztán rájöttek, hogy
Ez pedig munkáltatóként mindenképp pozitívum a vendéglátós szerint. Amúgy a pincérek nem azért voltak felháborodva, mert ezentúl adót kell fizetniük a borravaló után is, hanem mert
„Ez fájdalmas alkalmazott és munkáltató számára egyaránt” – fogalmazott Zsupon György.
Ami a vendégeket illeti, megtudtuk, az elején sokan tanácstalanok voltak, nem tudták, mit írjanak a számlára, inkább csak úgy ott hagyták a borravalóra szánt összeget, de a legtöbben mára megszokták, és jelzik, mekkora összeget hagynak a pincérnek.
Fotó: Pixabay.com
Fontos ugyanakkor Zsupon György szerint kiemelni, hogy
Bár a jogszabály egyik, sokak által várt nagy előnye, hogy bankkártyával is adható borravaló, a váradi vendéglátós szerint ma is az esetek túlnyomó többségében készpénzt hagynak a vendégek.
A törvény amúgy a vendéglátóhelyek üzemeltetőire bízza, hogyan osztja el a befolyt borravalót, a Spoon esetében névre szólóak a nyugták, és hónap végén minden pincér megkapja a vendégektől általa kapott összeget. Zsupon György szerint ez így motiválóbb, mintha egyenlően osztanák el az alkalmazottak között a jattot, mivel akkor azoknak is ugyanannyi jutna, akik kevésbé jól teljesítenek, de az ágazatra jellemző munkaerőhiány miatt nem lehet tőlük megválni.
Nem tartja jó megoldásnak eközben borravaló kifehérítése kapcsán bevezetett új törvényt a tordaszentlászlói Tamás Balha István, a kalotaszegi falu Tamás Bisztró nevű éttermének a tulajdonosa, szavai szerint az új rendelkezés megütközést keltett a pincérek között. ,,A pincér a fizetése után adót fizet, így nem látom értelmét, hogy a mellékjövedelmét is megadózzák, amiért akkor dolgozik, amikor mindenki más pihen. A pincérek zöme az év összes hivatalos ünnepnapján, illetve a legtöbb hétvégén felszolgál. A borravaló egyféle fájdalomdíj is ezért a megterhelő munkáért, amit a vendégek önszántukból adnak” – fejtette ki az étteremtulajdonos, aki bő ötven évvel ezelőtt maga is pincérként kezdte. Ám ezzel együtt tudomásul veszi a kormány döntését.
Fotó: 123RF
hiszen amennyiben a vendég borravalót akar adni, megmondja, hogy a fogyasztás ellenértékének az 5, 10 vagy éppen 15 százalékát fizeti pluszba, amit fizetéskor a pincér külön tételként tüntet fel. Nehezebb készpénzfizetéskor ellenőrizni a borravaló kifehérítését. A vendéglátós szerint nem valószínű, hogy a pincérek minden borravalóra adnak majd pénztárblokkot, így az továbbra is adózatlanul vándorol a zsebükbe. „Az étteremfelelősök, tulajdonosok pedig nem fognak pincéreik után kutakodni, hogy ki adott nyugtát a borravalóra és ki nem. Az a pincér felelőssége lesz” – szögezte le a vendéglátós.
Úgyszintén bírság jár a kasszába készpénzzel vagy a bankszámlára kártyával bevételezett, de az alkalmazottaknak ki nem fizetett borravaló után is. Tamás Balha István az étteremtulajdonos részéről erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, hogy alkalmazottaitól visszatartsa a nekik járó borravaló hivatalos kifizetését. A könyvelésbe bevett összeg után tíz százalék a jövedelemadó.
,,Mi csapatban dolgozunk, számítunk egymásra, nem verjük át a kollégákat. Minden valamire való étteremben így működik a munkakapcsolat” – érvel a kalotaszegi gasztronómiai szakember.
Beszélgetésünk során is elhangzott: a borravaló világszerte bevett szokás, a jattal a vendég elégedettségének „ad hangot”. Tamás Balha arról mesélt, hogy a kommunizmusban is sokan adtak borravalót, a külföldiek pedig még inkább, ami akkoriban nem kis fejtörést okozott a pincéreknek, mert valutát elfogadni bűncselekménynek számított. A külföldi vendég a tányér alá csempészte márkában vagy dollárban a borravalóját, és ennek a veszélyes játéknak az 1989-es rendszerváltással lett vége.
Fotó: Pál Árpád
A borravaló ma virágkorát éli a jobb erdélyi éttermekben.
Ha például 93 lejre fogyaszt, ott hagyja a százast, de az is gyakran így tesz, akinek 85 lej a számlája. ,,Mi nem a borravalóért dolgozunk, egy étteremnek nem ez a célja. Ezt a vendég saját elhatározásából adja elégedettsége jeléül. Amivel az ételt, a környezetet, a pincér kedvességét és szakmaiságát, illetve a vendéglő egész miliőjét jutalmazza” – fogalmazott a Krónikának Tamás Balha István vendéglős, akinek az éttermében olyan személyiségek is megfordultak az évek során, mint Medgyessy Péter és Orbán Viktor volt és jelenlegi magyar miniszterelnök, Sólyom László volt magyar államfő és Călin Popescu-Tăriceanu egykori román miniszterelnök, de járt ott Günter Verheugen, az Európai Bizottság leköszönt elnöke, vagy a néhai Habsburg Ottó EP-képviselő is.
Hasonlóképpen pozitív és negatív visszajelzések is érkeztek az elmúlt három hét leforgása alatt Miklós Zoltán parlamenti képviselőhöz, akinek több módosítójavaslatát is tartalmazza a borravalóról szóló jogszabály.
Felidézte, maga az intézkedés a vendéglátóipari munkáltatók javaslatára született, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a borravaló csökkenő tendenciát mutat olyan körülmények között, hogy egyre több a bankkártyás fizetés, és kártyával nem lehet borravalót adni. Másfelől sokak számára okozott gondot, hogy a céges rendezvények vagy akár egyszerű ebédek esetében a borravalót nem lehetett elszámolni a könyvelésben.
Fotó: Veres Nándor
A háromszéki honatya elmondása szerint további problémát jelentett, hogy a pincérek jellemzően minimálbérrel vannak alkalmazva, így sokan közülük elestek bankhitelektől – hiába mondták, hogy ők igazából nem annyit visznek haza, mint amennyi a papíron szerepel, ezt a pénzintézet nem tudta érvként elfogadni. Ez most rendeződik, és a borravaló révén kapnak egy alacsony adójú törvényes jövedelmet – vallja a képviselő.
A borravaló szabályozása mellett szóló negyedik érvként pedig azt említette, hogy mindig gond volt a pénztárgéppel. Ha egy pénzügyi ellenőr betért, gyakran talált a beütöttnél nagyobb összeget a kasszában, ugyanis a pincérek a számlák ellenértéke mellett gyakran tartották ott a borravalót is. A munkáltatókat viszont emiatt „feketézéssel” vádolták, azt rótták fel nekik, hogy nem ütik be a pénztárgépbe a teljes fogyasztást.
Miklós Zoltán hangsúlyozta, a törvény kidolgozásakor azt tartották szem előtt, hogy
Ami a visszajelzéseket illeti, elmondása szerint nagyon sokan úgy vélik, jó, hogy ez a probléma megoldódott, a törvény rendet teremtett, és lehet is alkalmazni. „Mások nyilván jelezték azt is, hogy elég problémás az alkalmazás, főleg kisebb bárok, cukrászdák esetében.
– tette hozzá. Rámutatott: volt, aki azt mondta, végig kellene gondolni, hogyan lehetne úgy módosítani a gyakorlatba ültetést, hogy egy cukrászdának vagy egy falusi kocsmának ne kelljen ezt a procedúrát végig csinálnia. Ötlet is merült fel: dönthesse el az illető vendéglátóipari egység, hogy hány százalékos borravalót alkalmaz, azt függessze ki a falra, ahogyan azt az árréssel megteszi; választhassa azt is, hogy 0 százalék, és akkor nem vonatkozik rá az előírás.
Fotó: Pál Árpád
Kérdésünkre, hogy ezekből a visszajelzésekből lehetnek-e, lesznek-e módosító indítványok, a háromszéki képviselő elmondta, február elején, amikor elkezdődik a parlamenti ülésszak, a pénzügyi bizottságban valószínűleg mindenki elmondja majd, hogy milyen visszajelzések érkeztek hozzá, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy a jogszabály módosítására van szükség, akkor meglátása szerint nincs akadálya az esetleges módosításoknak, mindössze politikai akarat szükséges hozzá.
Miklós Zoltánt arról is megkérdeztük, véleménye szerint hogyan lehetne úgy jobbá tenni a törvényt, hogy a pincérek ne érezzék úgy magukat, mintha kéregetnének. Válaszában kitért arra, hogy a jogszabály révén gyakorlatilag megnőtt a borravaló értéke, a vendéglátósok azt mondják, hogy több borravaló gyűl be, és ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy rákérdeznek. „Lehet, hogy kellemetlen, de eredményes” – jegyezte meg a politikus, aki szerint
A képviselő azt mondja, az elkövetkező időszakban fut még néhány kört vendéglátósokkal, hogy kiderítse, annyira problémás-e a rendszer, hogy egy ilyen viszonylag nagy módosítást eszközöljenek ki, ami gyakorlatilag felülírná az egész mostani elképzelést. Hiszen nagy valószínűséggel mindenki kiírná, hogy például 10 százalékos szervízdíjat alkalmaz, és nem bízná a vendégre, hogy a kiszolgálás függvényében ad-e borravalót, s ha igen, mennyit.
„Holott az intézkedésnek a szolgáltatás minőségének a javulását kellene eredményeznie. A borravaló összegének, vagy annak, hogy egyáltalán adok-e, a szolgáltatás minőségét kellene növelnie.
– adott hangot aggályainak Miklós Zoltán, aki szerint éppen ezért meggondolandó, ez járható út-e, mert ha ebbe az irányba mennek el, akkor a borravaló szabályozásának éppen a lényege vész el, és egyáltalán nem fog nőni a szolgáltatások minősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás