Meghozta a borravalóadási kedvet az új szabályozás, de sokan úgy érzik, mintha kéregetnének

•  Fotó: Jakab Mónika

Fotó: Jakab Mónika

Hideget és meleget egyaránt kap a borravalót szabályozó törvény. A Krónikának nyilatkozó érintettek a január elsejétől hatályos jogszabály pozitív és negatív hozadékaira egyaránt rámutattak. A legtöbben azt kifogásolják, hogy sok pincér érzi úgy magát, mintha kéregetne, amikor rákérdez a vendégre, hogy akar-e borravalót hagyni. Abban viszont sokan egyetértenek, hogy megnőtt a jatt értéke. A törvény kidolgozásában szerves részt vállaló Miklós Zoltán parlamenti képviselőhöz is számos visszajelzés befutott, és amennyiben a koalícióban ilyen döntés születik, a jogszabály módosítása sem kizárt.

Makkay József

Bálint Eszter

2023. január 23., 16:522023. január 23., 16:52

„Pozitív és negatív reakciók egyaránt voltak január elseje óta. Minden változás – a jó is – okoz taszítást, de mi igyekszünk pozitívumként tekinteni a borravaló szabályozására, és megpróbálunk jól kijönni belőle” – összegezte az elmúlt három hét tapasztalatait a Krónika megkeresésére Zsupon György, a nagyváradi Spoon bisztrót működtető cég menedzserasszisztense. Mint ismeretes, december 13-án döntéshozó testületként fogadta el a képviselőház a jogszabályjavaslatot, amely szerint 2023-tól a vendéglátó-ipari egységekben kiállított nyugtának tartalmaznia kell a vendég által önkéntesen adott borravaló értékét, a pincérek, pultosok pedig az összeg után adót fognak fizetni.

Vannak árnyoldalak, de több pénz folyik be

Zsupon György kérdésünkre rámutatott: ugyan biztosítottak a vendéglátóhelyeknek tíz napot az átállásra, ők már január elsejétől bevezették az új rendszert, az átállás pedig zökkenőmentesen zajlott. Elmondása szerint a fiatalabb pincérek könnyebben alkalmazkodtak az új előírásokhoz, az idősebbek körében inkább volt jellemző a felháborodás, de aztán rájöttek, hogy

jó kommunikációval a megváltozott helyzet nyertesei lehetnek.

Ez pedig munkáltatóként mindenképp pozitívum a vendéglátós szerint. Amúgy a pincérek nem azért voltak felháborodva, mert ezentúl adót kell fizetniük a borravaló után is, hanem mert

olyan érzésük volt, van, mintha kéregetnének, amikor rákérdeznek a vendégre, hogy kíván-e hagyni jattot, és már nincs az ő belátására bízva, hogy mennyit hagy és hogyan.

„Ez fájdalmas alkalmazott és munkáltató számára egyaránt” – fogalmazott Zsupon György.

Ami a vendégeket illeti, megtudtuk, az elején sokan tanácstalanok voltak, nem tudták, mit írjanak a számlára, inkább csak úgy ott hagyták a borravalóra szánt összeget, de a legtöbben mára megszokták, és jelzik, mekkora összeget hagynak a pincérnek.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Fontos ugyanakkor Zsupon György szerint kiemelni, hogy

a pincérek visszajelzései alapján bátran kijelenthető: megnőtt a jatt összege, és olyanok is hagynak ma már borravalót, akikre korábban nem volt jellemző.

Bár a jogszabály egyik, sokak által várt nagy előnye, hogy bankkártyával is adható borravaló, a váradi vendéglátós szerint ma is az esetek túlnyomó többségében készpénzt hagynak a vendégek.

A törvény amúgy a vendéglátóhelyek üzemeltetőire bízza, hogyan osztja el a befolyt borravalót, a Spoon esetében névre szólóak a nyugták, és hónap végén minden pincér megkapja a vendégektől általa kapott összeget. Zsupon György szerint ez így motiválóbb, mintha egyenlően osztanák el az alkalmazottak között a jattot, mivel akkor azoknak is ugyanannyi jutna, akik kevésbé jól teljesítenek, de az ágazatra jellemző munkaerőhiány miatt nem lehet tőlük megválni.

„A borravaló egyféle fájdalomdíj”

Nem tartja jó megoldásnak eközben borravaló kifehérítése kapcsán bevezetett új törvényt a tordaszentlászlói Tamás Balha István, a kalotaszegi falu Tamás Bisztró nevű éttermének a tulajdonosa, szavai szerint az új rendelkezés megütközést keltett a pincérek között. ,,A pincér a fizetése után adót fizet, így nem látom értelmét, hogy a mellékjövedelmét is megadózzák, amiért akkor dolgozik, amikor mindenki más pihen. A pincérek zöme az év összes hivatalos ünnepnapján, illetve a legtöbb hétvégén felszolgál. A borravaló egyféle fájdalomdíj is ezért a megterhelő munkáért, amit a vendégek önszántukból adnak” – fejtette ki az étteremtulajdonos, aki bő ötven évvel ezelőtt maga is pincérként kezdte. Ám ezzel együtt tudomásul veszi a kormány döntését.

•  Fotó: 123RF Galéria

Fotó: 123RF

Tamás Balha István szerint a kártyás fizetés esetében könnyebb dolguk van,

hiszen amennyiben a vendég borravalót akar adni, megmondja, hogy a fogyasztás ellenértékének az 5, 10 vagy éppen 15 százalékát fizeti pluszba, amit fizetéskor a pincér külön tételként tüntet fel. Nehezebb készpénzfizetéskor ellenőrizni a borravaló kifehérítését. A vendéglátós szerint nem valószínű, hogy a pincérek minden borravalóra adnak majd pénztárblokkot, így az továbbra is adózatlanul vándorol a zsebükbe. „Az étteremfelelősök, tulajdonosok pedig nem fognak pincéreik után kutakodni, hogy ki adott nyugtát a borravalóra és ki nem. Az a pincér felelőssége lesz” – szögezte le a vendéglátós.

Amennyiben viszont egy adóellenőr inkognitóban tér be a vendéglőbe, és a ,,fekete” borravaló lebuktatja a pincért, akkor helyben 4 000 ezer lejes bírsággal sújtható.

Úgyszintén bírság jár a kasszába készpénzzel vagy a bankszámlára kártyával bevételezett, de az alkalmazottaknak ki nem fizetett borravaló után is. Tamás Balha István az étteremtulajdonos részéről erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja, hogy alkalmazottaitól visszatartsa a nekik járó borravaló hivatalos kifizetését. A könyvelésbe bevett összeg után tíz százalék a jövedelemadó.

,,Mi csapatban dolgozunk, számítunk egymásra, nem verjük át a kollégákat. Minden valamire való étteremben így működik a munkakapcsolat” – érvel a kalotaszegi gasztronómiai szakember.

A jatt ma virágkorát éli

Beszélgetésünk során is elhangzott: a borravaló világszerte bevett szokás, a jattal a vendég elégedettségének „ad hangot”. Tamás Balha arról mesélt, hogy a kommunizmusban is sokan adtak borravalót, a külföldiek pedig még inkább, ami akkoriban nem kis fejtörést okozott a pincéreknek, mert valutát elfogadni bűncselekménynek számított. A külföldi vendég a tányér alá csempészte márkában vagy dollárban a borravalóját, és ennek a veszélyes játéknak az 1989-es rendszerváltással lett vége.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

A borravaló ma virágkorát éli a jobb erdélyi éttermekben.

Vendéglátónk szerint tordaszentlászlói éttermükben a vendégek 95 százaléka ad borravalót a pincérnek.

Ha például 93 lejre fogyaszt, ott hagyja a százast, de az is gyakran így tesz, akinek 85 lej a számlája. ,,Mi nem a borravalóért dolgozunk, egy étteremnek nem ez a célja. Ezt a vendég saját elhatározásából adja elégedettsége jeléül. Amivel az ételt, a környezetet, a pincér kedvességét és szakmaiságát, illetve a vendéglő egész miliőjét jutalmazza” – fogalmazott a Krónikának Tamás Balha István vendéglős, akinek az éttermében olyan személyiségek is megfordultak az évek során, mint Medgyessy Péter és Orbán Viktor volt és jelenlegi magyar miniszterelnök, Sólyom László volt magyar államfő és Călin Popescu-Tăriceanu egykori román miniszterelnök, de járt ott Günter Verheugen, az Európai Bizottság leköszönt elnöke, vagy a néhai Habsburg Ottó EP-képviselő is.

Érvek a szabályozás mellett

Hasonlóképpen pozitív és negatív visszajelzések is érkeztek az elmúlt három hét leforgása alatt Miklós Zoltán parlamenti képviselőhöz, akinek több módosítójavaslatát is tartalmazza a borravalóról szóló jogszabály.

Mérleget vonva, úgy látja, többségében pozitív visszajelzéseket kapott.

Felidézte, maga az intézkedés a vendéglátóipari munkáltatók javaslatára született, ugyanis úgy ítélték meg, hogy a borravaló csökkenő tendenciát mutat olyan körülmények között, hogy egyre több a bankkártyás fizetés, és kártyával nem lehet borravalót adni. Másfelől sokak számára okozott gondot, hogy a céges rendezvények vagy akár egyszerű ebédek esetében a borravalót nem lehetett elszámolni a könyvelésben.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A háromszéki honatya elmondása szerint további problémát jelentett, hogy a pincérek jellemzően minimálbérrel vannak alkalmazva, így sokan közülük elestek bankhitelektől – hiába mondták, hogy ők igazából nem annyit visznek haza, mint amennyi a papíron szerepel, ezt a pénzintézet nem tudta érvként elfogadni. Ez most rendeződik, és a borravaló révén kapnak egy alacsony adójú törvényes jövedelmet – vallja a képviselő.

A borravaló szabályozása mellett szóló negyedik érvként pedig azt említette, hogy mindig gond volt a pénztárgéppel. Ha egy pénzügyi ellenőr betért, gyakran talált a beütöttnél nagyobb összeget a kasszában, ugyanis a pincérek a számlák ellenértéke mellett gyakran tartották ott a borravalót is. A munkáltatókat viszont emiatt „feketézéssel” vádolták, azt rótták fel nekik, hogy nem ütik be a pénztárgépbe a teljes fogyasztást.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, a törvény kidolgozásakor azt tartották szem előtt, hogy

a jatt adásának továbbra is opcionálisnak kell maradnia, mint ahogy annak is, hogy a mennyi legyen a borravaló.

Ha szükséges, jöhet módosítás

Ami a visszajelzéseket illeti, elmondása szerint nagyon sokan úgy vélik, jó, hogy ez a probléma megoldódott, a törvény rendet teremtett, és lehet is alkalmazni. „Mások nyilván jelezték azt is, hogy elég problémás az alkalmazás, főleg kisebb bárok, cukrászdák esetében.

Idézet
Hiszen egy falusi bárban, ahol a vendég odalép a pulthoz, rendel, fizet, majd leül, eléggé problémás a gyakorlatban alkalmazni, hogy a vendég írja rá, mennyi borravalót akar hagyni”

– tette hozzá. Rámutatott: volt, aki azt mondta, végig kellene gondolni, hogyan lehetne úgy módosítani a gyakorlatba ültetést, hogy egy cukrászdának vagy egy falusi kocsmának ne kelljen ezt a procedúrát végig csinálnia. Ötlet is merült fel: dönthesse el az illető vendéglátóipari egység, hogy hány százalékos borravalót alkalmaz, azt függessze ki a falra, ahogyan azt az árréssel megteszi; választhassa azt is, hogy 0 százalék, és akkor nem vonatkozik rá az előírás.

Ha meg mondjuk 5 százalékos borravalót számol fel, akkor a vendég már belépéskor látja, hogy ez rajta lesz a számláján, és a pincérnek sem kell rákérdeznie, hogy ad-e, és ha igen, mennyit.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Kérdésünkre, hogy ezekből a visszajelzésekből lehetnek-e, lesznek-e módosító indítványok, a háromszéki képviselő elmondta, február elején, amikor elkezdődik a parlamenti ülésszak, a pénzügyi bizottságban valószínűleg mindenki elmondja majd, hogy milyen visszajelzések érkeztek hozzá, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy a jogszabály módosítására van szükség, akkor meglátása szerint nincs akadálya az esetleges módosításoknak, mindössze politikai akarat szükséges hozzá.

Miklós Zoltánt arról is megkérdeztük, véleménye szerint hogyan lehetne úgy jobbá tenni a törvényt, hogy a pincérek ne érezzék úgy magukat, mintha kéregetnének. Válaszában kitért arra, hogy a jogszabály révén gyakorlatilag megnőtt a borravaló értéke, a vendéglátósok azt mondják, hogy több borravaló gyűl be, és ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy rákérdeznek. „Lehet, hogy kellemetlen, de eredményes” – jegyezte meg a politikus, aki szerint

áthidaló megoldás lehetne, ha megengednénk a vendéglátóipari egységeknek, döntsék el ők maguk, mekkora az a szervízdíj, amit ők alkalmaznak, s jól látható helyen függesszék ki.

A képviselő azt mondja, az elkövetkező időszakban fut még néhány kört vendéglátósokkal, hogy kiderítse, annyira problémás-e a rendszer, hogy egy ilyen viszonylag nagy módosítást eszközöljenek ki, ami gyakorlatilag felülírná az egész mostani elképzelést. Hiszen nagy valószínűséggel mindenki kiírná, hogy például 10 százalékos szervízdíjat alkalmaz, és nem bízná a vendégre, hogy a kiszolgálás függvényében ad-e borravalót, s ha igen, mennyit.

„Holott az intézkedésnek a szolgáltatás minőségének a javulását kellene eredményeznie. A borravaló összegének, vagy annak, hogy egyáltalán adok-e, a szolgáltatás minőségét kellene növelnie.

Idézet
És abban, ha kifüggesztik a 10 százalékos szintet, az is benne van, hogy gyalázatos lesz a kiszolgálás, a vendégnek mégis ki kell fizetnie a borravalót”

– adott hangot aggályainak Miklós Zoltán, aki szerint éppen ezért meggondolandó, ez járható út-e, mert ha ebbe az irányba mennek el, akkor a borravaló szabályozásának éppen a lényege vész el, és egyáltalán nem fog nőni a szolgáltatások minősége.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 01., hétfő

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre

A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre
2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét