
Csak a képzettségi szintet veszi majd tekintetbe a kormány a differenciált minimálbér megállapításakor, a munkaviszony régiségét nem – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök.
2018. december 07., 08:372018. december 07., 08:37
2018. december 07., 12:492018. december 07., 12:49
A kormányfő csütörtökön közölte, a differenciált minimálbér esetében az egyetlen dolog, amit figyelembe vesznek, az a tanulmányi szint; a szakmai tapasztalattól nem teszik függővé a juttatást.
Pénteki ülésén fogadja el a kormány azt a határozattervezetet, amellyel 2019. január 1-jétől a jelenlegi 1900 lejről 2080 lejre, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2350 lejre emeli a minimálbért – közölte Viorica Dăncilă a kormányülés sajtónyilvános részén. A miniszterelnök az Agerpres szerint emlékeztetett, korábban a kabinet elfogadott egy rendeletet a differenciált minimálbér bevezetéséről. A pénteki ülés napirendjén szereplő, ezt kiegészítő határozat 2080 lejben szabja meg a kötelező legkisebb munkabér összegét, illetve 2350 lejes minimálbért irányoz elő a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkatapasztalattal rendelkezők esetében. A 9,47, illetve 23,68 százalékos minimálbér-emelésre vonatkozó intézkedés január elsejétől lép érvénybe – nyomatékosította Dăncilă.
A tervezet nem tartalmazza azt az eredetileg kilátásba helyezett kitételt, hogy a 15 éves munkatapasztalattal rendelkező személyek is hasonló minimálbérre lennének jogosultak, noha eredetileg ez is a hatóságok tervei között szerepelt.
A Dăncilă-kabinet november 9-én sürgősségi rendeletet fogadott el a munkatörvénykönyvet módosító intézkedésekről, ennek nyomán lehetőség nyílt arra, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő állások betöltői számára, vagy a munkaviszony egy bizonyos időtartama felett a kormány magasabb minimálbért szabjon meg. A munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium korábban tárcaközi jóváhagyásra bocsátott egy olyan határozattervezetet, amely szerint december elsejétől az eddigi 1900 lejről 2080 lejre növelik a bruttó minimálbért.
Azóta a kormány e tekintetben is meggondolta magát, és leghamarabb 2019 januárjáról emelkedik a minimálbér.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!