
Fotó: Gov.ro
Közel 18 százalékkal, 3000 lejre emelkedik a bruttó minimálbér január elsejétől a bukaresti kormány döntése értelmében. A Ciucă-kabinet határozatot fogadott el a rászorulóknak az energiaszámlák kifizetésére nyújtandó segélyről is.
2022. december 08., 21:462022. december 08., 21:46
2022. december 08., 22:402022. december 08., 22:40
A kormány közleménye emlékeztet, hogy 2018 óta a bruttó bér 35 százalékát kitevő társadalombiztosítási járulék teljes egészében az alkalmazottakra hárul. Ennek megfelelően a jelenlegi adószabályok mellett januártól a legalacsonyabb garantált jövedelem nettó összege 1863 lej lesz, ami 22 százalékkal haladja meg az idei nettó minimálbért.
Az Economedia.ro gazdasági portál szerint jelenleg 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kap minimálbért. A jövő évtől bevezetendő 3000 lejes minimálbér a kormány tájékoztatása alapján 2 millió 181 ezer munkavállalót érint.
Csütörtöki ülésén döntött a Nicolae Ciucă vezetet kormány arról is, hogy az energiaszámlák kifizetésére 1400 lejes adómentes segélyt kapnak jövőre a rászorulók. A sürgősségi rendeletet értelmében a 4 milliárd lejes keretösszegű támogatást a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik, abból a pénzből, amely a regionális, illetve a humántőke operatív programban maradt felhasználatlanul.
A két 700 lejes részletben – a jövő év első, illetve második felében – folyósítandó segélyre a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok, a szociális segélyből súlyos fogyatékossággal élők, illetve a szociális segélyben részesülő családok jogosultak. Amennyiben egy háztartásban többen élnek, a segély folyósításának az a feltétele, hogy az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a havi 2000 lejt. A segély ügyintézését a Román Postára bízták, a szabályozást több mint 20 oldalon keresztül részletezi a jogszabály. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható „energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is.
Másfelől az infláció következtében a nehéz anyagi helyzetben lévőknek vagy az elszegényedés fenyegetésével szembesülő családoknak a tavalyinál 50 százalékkal több pénzt kell élelemre költeniük. A román kormány azzal számol, hogy jelenleg (a nyári hónapokat is beleértve) átlagosan 750 lejbe kerül havonta egy lakás fűtése, tehát a jövő évre háztartásonként előirányzott 1400 lejes segély mintegy 15 százalékkal könnyíti a kedvezményezettek energiaszámlák törlesztésével kapcsolatos terheit. A támogatásra jogosult háztartásokban becslések szerint 3,9 millió ember él.
A kormány egy másik, csütörtökön elfogadott sürgősségi rendeletben további egy évre kiterjesztette azoknak a 250 lejes – alapélelmiszerekre, illetve meleg ebédre fordítható – szociális utalványoknak a folyósítását, amelyekkel június óta kéthavonta segítették a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, illetve a legalább kétgyermekes családokat, amennyiben az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 675 lejt. A rászorulók közé sorolja a kormányrendelet a havi 1700 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat és súlyos fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a szociális segélyből (garantált minimális jövedelemből) élő állástalanokat. Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter a kormányülés után elmondta, a kéthavonta folyósított segélyt 2023-ban egész évben megkapják a kedvezményezettek, de 1500 lejről 1700 lejre emelték a jogosultság feltételéül szabott jövedelemhatárt.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!