Fotó: Gov.ro
Közel 18 százalékkal, 3000 lejre emelkedik a bruttó minimálbér január elsejétől a bukaresti kormány döntése értelmében. A Ciucă-kabinet határozatot fogadott el a rászorulóknak az energiaszámlák kifizetésére nyújtandó segélyről is.
2022. december 08., 21:462022. december 08., 21:46
2022. december 08., 22:402022. december 08., 22:40
A kormány közleménye emlékeztet, hogy 2018 óta a bruttó bér 35 százalékát kitevő társadalombiztosítási járulék teljes egészében az alkalmazottakra hárul. Ennek megfelelően a jelenlegi adószabályok mellett januártól a legalacsonyabb garantált jövedelem nettó összege 1863 lej lesz, ami 22 százalékkal haladja meg az idei nettó minimálbért.
Az Economedia.ro gazdasági portál szerint jelenleg 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kap minimálbért. A jövő évtől bevezetendő 3000 lejes minimálbér a kormány tájékoztatása alapján 2 millió 181 ezer munkavállalót érint.
Csütörtöki ülésén döntött a Nicolae Ciucă vezetet kormány arról is, hogy az energiaszámlák kifizetésére 1400 lejes adómentes segélyt kapnak jövőre a rászorulók. A sürgősségi rendeletet értelmében a 4 milliárd lejes keretösszegű támogatást a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik, abból a pénzből, amely a regionális, illetve a humántőke operatív programban maradt felhasználatlanul.
A két 700 lejes részletben – a jövő év első, illetve második felében – folyósítandó segélyre a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok, a szociális segélyből súlyos fogyatékossággal élők, illetve a szociális segélyben részesülő családok jogosultak. Amennyiben egy háztartásban többen élnek, a segély folyósításának az a feltétele, hogy az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a havi 2000 lejt. A segély ügyintézését a Román Postára bízták, a szabályozást több mint 20 oldalon keresztül részletezi a jogszabály. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható „energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is.
Másfelől az infláció következtében a nehéz anyagi helyzetben lévőknek vagy az elszegényedés fenyegetésével szembesülő családoknak a tavalyinál 50 százalékkal több pénzt kell élelemre költeniük. A román kormány azzal számol, hogy jelenleg (a nyári hónapokat is beleértve) átlagosan 750 lejbe kerül havonta egy lakás fűtése, tehát a jövő évre háztartásonként előirányzott 1400 lejes segély mintegy 15 százalékkal könnyíti a kedvezményezettek energiaszámlák törlesztésével kapcsolatos terheit. A támogatásra jogosult háztartásokban becslések szerint 3,9 millió ember él.
A kormány egy másik, csütörtökön elfogadott sürgősségi rendeletben további egy évre kiterjesztette azoknak a 250 lejes – alapélelmiszerekre, illetve meleg ebédre fordítható – szociális utalványoknak a folyósítását, amelyekkel június óta kéthavonta segítették a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket, illetve a legalább kétgyermekes családokat, amennyiben az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 675 lejt. A rászorulók közé sorolja a kormányrendelet a havi 1700 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat és súlyos fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a szociális segélyből (garantált minimális jövedelemből) élő állástalanokat. Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter a kormányülés után elmondta, a kéthavonta folyósított segélyt 2023-ban egész évben megkapják a kedvezményezettek, de 1500 lejről 1700 lejre emelték a jogosultság feltételéül szabott jövedelemhatárt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!