2008. december 09., 08:112008. december 09., 08:11
Az állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az Unió egyoldalúan legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ra, sőt 2050-re már 60–80 százalékos csökkenést tűztek ki célul, amennyiben ehhez a világ többi nagy kibocsátója is csatlakozik. Arról is döntöttek, hogy uniós szinten a jövő évtized végére 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások – szél, víz, nap, fa, biomassza – arányát az energiatermelésben. Uniós összvállalásról van szó, és ezen belül országonként lebontva kell úgy megállapítani a célokat, hogy azok összességében garantálják az említett szinteket. Ez utóbbit célozza a most tárgyalt jogszabálycsomag, amelyen belül a tagállamok próbálják a számukra legkedvezőbb uniós pozíciót kiharcolni, cél az igazságos és szolidáris teherelosztás a 27 uniós ország között.
A csomag négy alapösszetevőből áll. Az egyikkel az EU módosítja a káros éghajlatváltozást előidéző gázok kibocsátásának csökkentésére kidolgozott kvótarendszert, az úgynevezett szenynyezéskereskedelmet. Egy másik irányelv azon ágazatok kibocsátását szabályozza, amelyek ebben a rendszerben nem szerepelnek, de bizonyos mértékű szennyezésért felelősek. A harmadik irányelv a megújuló energiák részarányának növelésére tett erőfeszítéseket szabályozza, míg a negyedik elem egy határozat arról, hogy milyen technológia révén lehet „tisztává” tenni a létesítmények működtetését a felszabaduló szén-dioxid megkötésével és föld alatti tárolásával.
A tagállamok többször megerősítették azt a szándékukat, hogy legkésőbb a mostani csúcstalálkozón megállapodnak a csomagról, beleértve világos és ellenőrizhető önnön vállalásaikat is. Még röviddel az értekezlet kezdete előtt is azonban számos kérdés nyitott, gyakorlatilag minden tagország talál még olyan elemet a javaslatban, amelyet nem tud elfogadni. A végső megállapodáshoz az Európai Parlament beleegyezésére is szükség van. A tagállamok korábban megegyeztek arról, hogy csak konszenzusos kompromisszumot tekintenek végső megállapodásnak, olyan szöveget, amelyet minden szereplő el tud fogadni, és senki nem vétóz meg.
A csomag fő célja, hogy az energiatermelés kevésbé segítse elő az éghajlatváltozást, illetve a nagy szennyezőket tisztább technológiák alkalmazására ösztönözzék. Kötelezően érvényesítendő, számszerűsített előírásokat tartanak szükségesnek számos területen az egyes tagországok, illetve bizonyos ágazatokban a cégek számára is. Uniós szinten évente több tíz milliárd eurós kiadással járó tervekről van szó. A tagállamok miniszteri szintű tanácskozásain és az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetéseken lényegében sikerült már pontot tenni a megújuló energiaféleségek részarányának növelését célzó jogszabályra. A csúcsszintű vállalások nemzeti elosztására az Európai Bizottság januárban tett javaslatot. Eszerint például Magyarországnak tizenhárom százalékra kellene növelnie a megújítható energiaforrások részesedését a jövő évtized végére. Uniós szinten a 20 százalékos átlagvállalás a bizottság szerint 10-től (Málta) 49 százalékig (Svédország) terjedő tagállami szórással teljesíthető. A kompromisszumosnak tűnő – a csúcson még véglegesítendő – megállapodás nem változtat ezeken a számokon, viszont kiemeli azt, hogy a teljesítésükhöz vezető utat, beleértve a nemzeti támogatási rendszert is, a tagállamok maguk határozhatják meg.
A tagállamok a tárgyalások során olyan – minden érintettnek kedvező – lehetőségeket dolgoztak ki, mint az úgynevezett statisztikai transzfer, amely lehetőséget ad arra, hogy meghatározott körülmények között az egyik országban az önvállaláshoz képest elért zöld energiatöbbletet más tagállam számolhassa el.
A nagy szennyező ágazatok cégeire vonatkozó kvótarendszert (ez csak most több mint 10 ezer vállalatot érint) az új irányelv újraszabályozza és a szén-dioxidon kívül más gázokra is kiterjeszti. A megreformált rendszer az uniós emissziónak több mint 40 százalékát fedi majd le. A kevésbé szennyezőnek minősítette ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) nem határoznak meg kvótát, és több tagállam (köztük az új tagországok) még kibocsátásnövelésre is lehetőséget kap.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.