2008. december 09., 08:112008. december 09., 08:11
Az állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az Unió egyoldalúan legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ra, sőt 2050-re már 60–80 százalékos csökkenést tűztek ki célul, amennyiben ehhez a világ többi nagy kibocsátója is csatlakozik. Arról is döntöttek, hogy uniós szinten a jövő évtized végére 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások – szél, víz, nap, fa, biomassza – arányát az energiatermelésben. Uniós összvállalásról van szó, és ezen belül országonként lebontva kell úgy megállapítani a célokat, hogy azok összességében garantálják az említett szinteket. Ez utóbbit célozza a most tárgyalt jogszabálycsomag, amelyen belül a tagállamok próbálják a számukra legkedvezőbb uniós pozíciót kiharcolni, cél az igazságos és szolidáris teherelosztás a 27 uniós ország között.
A csomag négy alapösszetevőből áll. Az egyikkel az EU módosítja a káros éghajlatváltozást előidéző gázok kibocsátásának csökkentésére kidolgozott kvótarendszert, az úgynevezett szenynyezéskereskedelmet. Egy másik irányelv azon ágazatok kibocsátását szabályozza, amelyek ebben a rendszerben nem szerepelnek, de bizonyos mértékű szennyezésért felelősek. A harmadik irányelv a megújuló energiák részarányának növelésére tett erőfeszítéseket szabályozza, míg a negyedik elem egy határozat arról, hogy milyen technológia révén lehet „tisztává” tenni a létesítmények működtetését a felszabaduló szén-dioxid megkötésével és föld alatti tárolásával.
A tagállamok többször megerősítették azt a szándékukat, hogy legkésőbb a mostani csúcstalálkozón megállapodnak a csomagról, beleértve világos és ellenőrizhető önnön vállalásaikat is. Még röviddel az értekezlet kezdete előtt is azonban számos kérdés nyitott, gyakorlatilag minden tagország talál még olyan elemet a javaslatban, amelyet nem tud elfogadni. A végső megállapodáshoz az Európai Parlament beleegyezésére is szükség van. A tagállamok korábban megegyeztek arról, hogy csak konszenzusos kompromisszumot tekintenek végső megállapodásnak, olyan szöveget, amelyet minden szereplő el tud fogadni, és senki nem vétóz meg.
A csomag fő célja, hogy az energiatermelés kevésbé segítse elő az éghajlatváltozást, illetve a nagy szennyezőket tisztább technológiák alkalmazására ösztönözzék. Kötelezően érvényesítendő, számszerűsített előírásokat tartanak szükségesnek számos területen az egyes tagországok, illetve bizonyos ágazatokban a cégek számára is. Uniós szinten évente több tíz milliárd eurós kiadással járó tervekről van szó. A tagállamok miniszteri szintű tanácskozásain és az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetéseken lényegében sikerült már pontot tenni a megújuló energiaféleségek részarányának növelését célzó jogszabályra. A csúcsszintű vállalások nemzeti elosztására az Európai Bizottság januárban tett javaslatot. Eszerint például Magyarországnak tizenhárom százalékra kellene növelnie a megújítható energiaforrások részesedését a jövő évtized végére. Uniós szinten a 20 százalékos átlagvállalás a bizottság szerint 10-től (Málta) 49 százalékig (Svédország) terjedő tagállami szórással teljesíthető. A kompromisszumosnak tűnő – a csúcson még véglegesítendő – megállapodás nem változtat ezeken a számokon, viszont kiemeli azt, hogy a teljesítésükhöz vezető utat, beleértve a nemzeti támogatási rendszert is, a tagállamok maguk határozhatják meg.
A tagállamok a tárgyalások során olyan – minden érintettnek kedvező – lehetőségeket dolgoztak ki, mint az úgynevezett statisztikai transzfer, amely lehetőséget ad arra, hogy meghatározott körülmények között az egyik országban az önvállaláshoz képest elért zöld energiatöbbletet más tagállam számolhassa el.
A nagy szennyező ágazatok cégeire vonatkozó kvótarendszert (ez csak most több mint 10 ezer vállalatot érint) az új irányelv újraszabályozza és a szén-dioxidon kívül más gázokra is kiterjeszti. A megreformált rendszer az uniós emissziónak több mint 40 százalékát fedi majd le. A kevésbé szennyezőnek minősítette ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) nem határoznak meg kvótát, és több tagállam (köztük az új tagországok) még kibocsátásnövelésre is lehetőséget kap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok