2008. december 09., 08:112008. december 09., 08:11
Az állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az Unió egyoldalúan legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ra, sőt 2050-re már 60–80 százalékos csökkenést tűztek ki célul, amennyiben ehhez a világ többi nagy kibocsátója is csatlakozik. Arról is döntöttek, hogy uniós szinten a jövő évtized végére 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások – szél, víz, nap, fa, biomassza – arányát az energiatermelésben. Uniós összvállalásról van szó, és ezen belül országonként lebontva kell úgy megállapítani a célokat, hogy azok összességében garantálják az említett szinteket. Ez utóbbit célozza a most tárgyalt jogszabálycsomag, amelyen belül a tagállamok próbálják a számukra legkedvezőbb uniós pozíciót kiharcolni, cél az igazságos és szolidáris teherelosztás a 27 uniós ország között.
A csomag négy alapösszetevőből áll. Az egyikkel az EU módosítja a káros éghajlatváltozást előidéző gázok kibocsátásának csökkentésére kidolgozott kvótarendszert, az úgynevezett szenynyezéskereskedelmet. Egy másik irányelv azon ágazatok kibocsátását szabályozza, amelyek ebben a rendszerben nem szerepelnek, de bizonyos mértékű szennyezésért felelősek. A harmadik irányelv a megújuló energiák részarányának növelésére tett erőfeszítéseket szabályozza, míg a negyedik elem egy határozat arról, hogy milyen technológia révén lehet „tisztává” tenni a létesítmények működtetését a felszabaduló szén-dioxid megkötésével és föld alatti tárolásával.
A tagállamok többször megerősítették azt a szándékukat, hogy legkésőbb a mostani csúcstalálkozón megállapodnak a csomagról, beleértve világos és ellenőrizhető önnön vállalásaikat is. Még röviddel az értekezlet kezdete előtt is azonban számos kérdés nyitott, gyakorlatilag minden tagország talál még olyan elemet a javaslatban, amelyet nem tud elfogadni. A végső megállapodáshoz az Európai Parlament beleegyezésére is szükség van. A tagállamok korábban megegyeztek arról, hogy csak konszenzusos kompromisszumot tekintenek végső megállapodásnak, olyan szöveget, amelyet minden szereplő el tud fogadni, és senki nem vétóz meg.
A csomag fő célja, hogy az energiatermelés kevésbé segítse elő az éghajlatváltozást, illetve a nagy szennyezőket tisztább technológiák alkalmazására ösztönözzék. Kötelezően érvényesítendő, számszerűsített előírásokat tartanak szükségesnek számos területen az egyes tagországok, illetve bizonyos ágazatokban a cégek számára is. Uniós szinten évente több tíz milliárd eurós kiadással járó tervekről van szó. A tagállamok miniszteri szintű tanácskozásain és az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetéseken lényegében sikerült már pontot tenni a megújuló energiaféleségek részarányának növelését célzó jogszabályra. A csúcsszintű vállalások nemzeti elosztására az Európai Bizottság januárban tett javaslatot. Eszerint például Magyarországnak tizenhárom százalékra kellene növelnie a megújítható energiaforrások részesedését a jövő évtized végére. Uniós szinten a 20 százalékos átlagvállalás a bizottság szerint 10-től (Málta) 49 százalékig (Svédország) terjedő tagállami szórással teljesíthető. A kompromisszumosnak tűnő – a csúcson még véglegesítendő – megállapodás nem változtat ezeken a számokon, viszont kiemeli azt, hogy a teljesítésükhöz vezető utat, beleértve a nemzeti támogatási rendszert is, a tagállamok maguk határozhatják meg.
A tagállamok a tárgyalások során olyan – minden érintettnek kedvező – lehetőségeket dolgoztak ki, mint az úgynevezett statisztikai transzfer, amely lehetőséget ad arra, hogy meghatározott körülmények között az egyik országban az önvállaláshoz képest elért zöld energiatöbbletet más tagállam számolhassa el.
A nagy szennyező ágazatok cégeire vonatkozó kvótarendszert (ez csak most több mint 10 ezer vállalatot érint) az új irányelv újraszabályozza és a szén-dioxidon kívül más gázokra is kiterjeszti. A megreformált rendszer az uniós emissziónak több mint 40 százalékát fedi majd le. A kevésbé szennyezőnek minősítette ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) nem határoznak meg kvótát, és több tagállam (köztük az új tagországok) még kibocsátásnövelésre is lehetőséget kap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok