2009. március 25., 09:392009. március 25., 09:39
A nemzetközi pénzügyi szervezet küldöttsége Bukarestben tárgyal a Romániának nyújtandó hitelcsomagról, amelyet az Európai Unióval közösen hoznak létre. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Magyarország és Lettország után Románia az Európai Unió harmadik tagországa, amely folyó fizetési mérlegének és államháztartásának tetemes hiánya miatt külső pénzügyi segítségre szorul. A hitelcsomagot hivatalosan ma hagyják majd jóvá Bukarestben, az IMF igazgatótanácsa május 4-én fogadja azt el.
A Mediafax hírügynökség a tárgyaláson részt vevő forrásokra hivatkozva tudni véli: az IMF küldöttsége azzal a feltétellel egyezett bele a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány 4,6 százalékos mértékébe – az idei állami költségvetési törvény 2 százalékosra tervezte azt –, hogy nem növelik a bérezésre szánt alapokat, és az előrelátható bevételeken túl bármilyen további többletbevételt kizárólag beruházásokra fordítanak.
A feltételek között szerepel az is, hogy Románia felelősségteljes pénzügyi törvényeket dolgozzon ki, amelyek több évre szóló költségvetési konstrukciókat is kötelezővé tennének a jövő évtől kezdődően. Az említett források szerint olyan általános politikai lépéseket is elvárnak Romániától, amelyek bizonyítják, hogy az ország a következő három esztendőben képes lesz 3 százalék alá szorítani az államháztartás hiányát a bruttó hazai termékhez viszonyítva.
A főbb lépéseket a stabilitás megteremtésének érdekében elsősorban a strukturális reformok, a fiskális politika, a munkajog, a bér- és nyugdíjpolitika, valamint az állami vállalatokat érintő politika területén kell megtenni.
A román parlament által elfogadott idei költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2 százalékos államháztartási hiánnyal, 5 százalékos inflációs rátával és 579 milliárd lejes (144,7 milliárd eurós) bruttó hazai termékkel számol. Erre az évre a kiadások összegét 205,5 milliárd lejre (51,3 milliárd euróra) becsülik, amely a bruttó hazai össztermék 35,5 százalékát teszi ki.
A hétvégén Radu Berceanu közlekedési miniszter még úgy nyilatkozott, hogy Románia körülbelül 19 milliárd eurós hitelcsomagról folytat tárgyalásokat. Szerinte ebből az összegből csak 4 milliárd eurót használhat majd fel a kormány, a többi tartalékban marad.
Kormányforrások még a múlt héten jelezték: Románia az Európai Bizottságtól 4 milliárd euróhoz jutna, az IMF-től 13 milliárdot kapna, egy-egy milliárd eurót pedig az Európai Beruházási Bank és a Világbank biztosítana. A Ziarul Financiar pénzügyi-üzleti napilap tegnap tudni vélte, hogy az IMF szakértői 4–6 százalékos gazdasági csökkenésre számítanak Romániában.
Nicolaie Chidesciuc, az ING Bank vezető közgazdásza a lapnak úgy vélekedett: 3,5 százalékos visszaesés esetén a román bruttó hazai termék 121 milliárd euró lenne, egy 4,7 százalékos államháztartási hiány ez esetben mintegy 5 milliárd eurónak felelne meg, ami lényegében „el is vinné” az EU által nyújtott kölcsönt.
„Minél nagyobb a hiány, annál nagyobb az esélye annak, hogy a valutaalap belássa, hogy jelentősen leromlott a román gazdaság teljesítménye, s ezáltal csökkentse az adóemelésért és a költségek visszaszorításáért gyakorolt nyomást” – fogalmazott az ING Bank vezető közgazdásza.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.