Még mindig divat az arany

„A különböző fejlettségű, különböző pénzügyi kultúrával rendelkező országokban eltérnek a lakosság által használt megtakarítási formák. Kelet-Európában az állampolgárok jelentős többsége a bankbetéteket választja, 80–90 százalékuk pedig egy–négy hónapos lekötés mellett dönt, nagyon kevesen vállalnak fél- vagy egyéves lekötést” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, az utóbbi években lassan, de folyamatosan egyre inkább bővült a befektetési alapokat, helyi piacok részvényeit vásárlók száma az országban, ez többek között annak is köszönhető, hogy a Bukaresti Értéktőzsde kínálata is fokozatosan gyarapodott. „Az arany, ezüst és más nemesfémek vásárlása még mindig divatját éli, ez leginkább arra emlékeztet, amikor évekkel korábban nagyon sokan az ingatlanpiacban látták a lehetőséget. A beruházóknak ezzel kapcsolatban elsősorban azzal kell tisztában lenniük, hogy a jelenlegi árak a válság hatására alakultak így, ha pedig a jövőben a világgazdaság szekere jobban fog haladni, az értékek is jelentősen visszaesnek” – fogalmazott Diósi.

A kevert portfólió is
megoldás lehet

A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a befektetők kevert portfóliót is összeállíthatnak, így a bankbetét mellett a rendelkezésükre álló összeg egy részét például részvényekbe, államkötvényekbe fektethetik. Mint rámutatott, az államkötvények vásárlása továbbra sem jelent túlságosan nagy kockázatot.

Megtudtuk, szinte kivétel nélkül mindegyik bank rendelkezik már befektetési tanácsadással, a szakemberek az ügyfelek teljes portfólióját összeállítják, így Diósi szerint a beruházni vágyóknak első lépésként ajánlott a pénzintézetektől tanácsokat kérni. „Tulajdonképpen nem lehet megállapítani azt az összeghatárt, amely fölött már érdemes beruházásokat eszközölni, úgy gondolom, hogy nem is létezik olyan kevés megtakarítási összeg, amelynél nem merülhet fel a befektetés lehetősége. A legfontosabb azt tudni, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, mekkora mértékű kalandvággyal rendelkezik, mekkora kockázatot hajlandó, illetve tud vállalni” – összegzett a pénzintézet romániai vezetője.

A kezdőknek
a brókerek segíthetnek

Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet felügyelője eközben a Krónika kérdésére arról beszélt, hogy a különböző értékpapírok vásárlását tervező befektetőknek érdemes brókercéghez fordulni, amely kötelezettségei között szerepel, hogy felmérje az illető ügyfél besorolását, hogy az érintett milyen pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, mennyire jártas a pénzpiacon. „A még tapasztalatlan klienseknek a viszonylag biztosnak számító értékpapírokat – az államkötvényeket, illetve az önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket ajánlhatják, illetve a befektetési alapjegyeket.

Ez utóbbi esetben az ügyfél pénzügyi szakemberekre bízza a tevékenységet, ez lényegesen kevesebb kockázattal jár, mintha az illető közvetlenül a tőzsdén fektetne be. A már nagyobb jártassággal rendelkező befektetőknek már ajánlható a nagyobb likviditással rendelkező, úgynevezett blue chip típusú értékpapír, ide tartoznak például a Bukaresti Értéktőzsde BET és BET-FI részvényindexében szereplő értékpapírok” – magyarázta Králik.

Hozzátette: az államkötvények kevésbé vonzóak a kisbefektetők számára, hiszen ezek névértéke mintegy 10 ezer lej, azaz 2500 euró, míg amennyiben az ügyfél a brókercég segítségét kéri, már elég egy 2000 lejes indulótőke is. Ennél kisebb összegek esetében nem érdemes tőkepiaci befektetésben gondolkozni: a magas jutalék miatt sem az ügyfélnek, sem a brókernek nem éri meg az értékpapír-vásárlás. „A görög válság hatására sem ingott meg a nagybefektetők bizalma az állampapírokban.

Az a tény, hogy a romániai kötvények hozama nem változott lényegesen, a befektetők számára a gazdasági stabilitást és a hozamok kiszámíthatóságát igazolja. Az államkötvény-vásárlás kultúrája egyébként Romániában meglehetősen gyenge, inkább intézményi befektetők élnek ezzel a lehetőséggel” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a román részvénypiac az év első hónapjaiban várakozáson felül teljesített, ezt azonban számos nemzetközi tényező befolyásolja, így szinte lehetetlen megjósolni, hogy mi várható a következő időszakban.

Háromezer aktív tőzsdéző

Romániában egyébként 2011 végén mintegy háromezerre volt becsülhető az aktív tőzsdézők, illetve azon személyek száma, akik gyakori részvényeladási, illetve vételi tranzakciót bonyolítanak le, a befektetési alapok piaca ugyanakkor jóval nagyobb, körülbelül 300 ezer befektetőt jelent, akik pénzintézeteken, brókercégeken és más értékesítőkön keresztül tevékenykednek.

Ritkaságokra
nincs még kereslet

A különlegesebb, például nemesborba vagy műalkotásokba való befektetéssel kapcsolatban a szakember elmondta: a hazai piacon az utóbbi időben jelentek meg a hasonló befektetéseket kínáló alapok, itt azonban még nem alakult ki ezen vállalkozások kultúrája. „Az említett termékek piaca egyik napról a másikra jelentősen változhat, így az ilyen jellegű befektetések nagyon kockázatosak. Tulajdonképpen nem is a kisbefektetőknek szólnak, hanem inkább az úgynevezett professzionális befektetői csoportokat célozzák meg, nemcsak Romániában, hanem a nyugati országokban is” – magyarázta Králik Lóránd.