Az előzetes németországi jelentések azonban arra utalnak, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság bruttó kibocsátási értéke az elmúlt negyedévben, szezonális kiigazítással számolva és egész évre kivetítve 4 százalékkal zsugorodhatott az előző negyedévről, a JP Morgan által eddig várt 3 százalékos GDP-visszaesés helyett.
Mindemellett a spanyol ipari termelés második negyedévi meredek esése azt valószínűsíti, hogy a spanyol gazdaság teljesítménye a ház londoni elemzői által eddig várt 1 százaléknál „jóval nagyobb” mértékben csökkent, áll a hétvégi előrejelzésben. A JP Morgan elemzése szerint Spanyolország legutóbb 1992-ben volt recesszióban, amikor a GDP-érték, éves szintre vetítve, négy negyedéves időszakban 2,8 százalékkal esett, és az ipari termelés akkor 8,6 százalékkal csökkent. A spanyol ipar kibocsátási értéke az idei második negyedévben, szezonális kiigazítással, éves szintre számolva 15,8 százalékkal zuhant az előző negyedévről, vagyis a teljes GDP-érték zsugorodása „jó eséllyel nagy mértékű volt”, áll a JP Morgan londoni előrejelzésében.
A cég elemzői összességében azt jósolják, hogy az euróövezeti GDP-érték a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves időszakra átszámolva 1,4 százalékkal csökkent az első három hónapról.
Az előrejelzéseknél is rosszabbra kell számítani?
A második félévről az előrejelzésben az áll, hogy az euróövezeti feldolgozószektor és a szolgáltatási ágazat együtt számolt beszerzőmenedzser-indexe (PMI) alapján „stagnálásánál alig jobb” eredményre kell számítani júliustól, ami jórészt egyezik a JP Morgan által a második félév egészére érvényben tartott jelenlegi euróövezeti növekedési előrejelzéssel. Több tényező miatt azonban a tényleges kilátások még rosszabbak is lehetnek a jelenlegi előrejelzésnél. A júliusi adatsorok meredeken lefelé tartó pályája ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy az euróövezeti gazdaság „a vártnál is drámaibb mértékben” lassul, emellett az összetett PMI-mutató nem tartalmazza a kiskereskedelmet és az építőipart, márpedig mindkét szektor „jelenleg különösen gyenge”, áll a JP Morgan hétvégi londoni elemzésében. Más nagy londoni házak eddig nem mondták ki jelen időben, hogy az euróövezeti gazdaság már recesszióban lenne, de az enyhébb citybeli előrejelzések is meglehetősen komorak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző intézete – augusztusra szóló világgazdasági prognózisában például az eddigi 1,5 százalékról 1,2 százalékra rontotta 2009-re érvényes euróövezeti GDP-növekedési jóslatát, a globális pénzügyi szektorból egy éve kiindult nagybani likviditási válság „megkésett térségbeli hatására” hivatkozva. Az EIU londoni elemzői a romló növekedési kilátások miatt 2009 végére negyed százalékpontos kamatcsökkentést várnak az euróövezeti jegybank (EKB) részéről, viszsza a július eleji emelésig érvényben volt 4 százalékos irányadó refinanszírozási kamatminimumra. Az EIU korábban azzal számolt, hogy 2010 előtt nem valószínű EKB-kamatcsökkentés.
Valószínűsíthető a recesszió Nagy-Britanniában is
Londonban az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságra, a britre is recessziót valószínűsítenek. A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) által csaknem ötezer brit vállalat bevonásával elvégzett múlt havi felmérés azt jelezte, hogy a brit feldolgozó- és szolgáltatási szektor egyes mutatói „történelmi mélységekben” járnak, és a BCC szerint ha a jelenlegi folyamatok fennmaradnak, a brit gazdaságot „már csak egyetlen negyedév választja el” a technikai recessziótól.
A külkereskedelmi feltételek visszahúzzák Japánt is
A JP Morgan hétvégi londoni makroelőrejelzése szerint az euróövezettel együtt Japán is recesszióban van, jóllehet nem az amerikai és nyugat-európai bajokat okozó likviditási és lakóingatlan-válság, hanem a külkereskedelmi feltételek, valamint a globális feldolgozószektor romlása miatt. A japán ipar kibocsátási értéke a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves szintre átszámolva 3,3 százalékkal csökkent az első negyedévi, ugyanígy számolt 2,4 százalékos visszaesés után, és úgy tűnik, hogy a csökkenés „egy darabig még folytatódik”. A japán ipari termelési adatok rendszeres közzétételének 53 éves történetében eddig tízszer fordult elő, hogy a kibocsátási érték két egymás utáni negyedévnél hosszabb ideig csökkent, és mindegyik esetben végül hivatalosan deklarált recesszió következett be, áll az elemzésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok