Az előzetes németországi jelentések azonban arra utalnak, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság bruttó kibocsátási értéke az elmúlt negyedévben, szezonális kiigazítással számolva és egész évre kivetítve 4 százalékkal zsugorodhatott az előző negyedévről, a JP Morgan által eddig várt 3 százalékos GDP-visszaesés helyett.
Mindemellett a spanyol ipari termelés második negyedévi meredek esése azt valószínűsíti, hogy a spanyol gazdaság teljesítménye a ház londoni elemzői által eddig várt 1 százaléknál „jóval nagyobb” mértékben csökkent, áll a hétvégi előrejelzésben. A JP Morgan elemzése szerint Spanyolország legutóbb 1992-ben volt recesszióban, amikor a GDP-érték, éves szintre vetítve, négy negyedéves időszakban 2,8 százalékkal esett, és az ipari termelés akkor 8,6 százalékkal csökkent. A spanyol ipar kibocsátási értéke az idei második negyedévben, szezonális kiigazítással, éves szintre számolva 15,8 százalékkal zuhant az előző negyedévről, vagyis a teljes GDP-érték zsugorodása „jó eséllyel nagy mértékű volt”, áll a JP Morgan londoni előrejelzésében.
A cég elemzői összességében azt jósolják, hogy az euróövezeti GDP-érték a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves időszakra átszámolva 1,4 százalékkal csökkent az első három hónapról.
Az előrejelzéseknél is rosszabbra kell számítani?
A második félévről az előrejelzésben az áll, hogy az euróövezeti feldolgozószektor és a szolgáltatási ágazat együtt számolt beszerzőmenedzser-indexe (PMI) alapján „stagnálásánál alig jobb” eredményre kell számítani júliustól, ami jórészt egyezik a JP Morgan által a második félév egészére érvényben tartott jelenlegi euróövezeti növekedési előrejelzéssel. Több tényező miatt azonban a tényleges kilátások még rosszabbak is lehetnek a jelenlegi előrejelzésnél. A júliusi adatsorok meredeken lefelé tartó pályája ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy az euróövezeti gazdaság „a vártnál is drámaibb mértékben” lassul, emellett az összetett PMI-mutató nem tartalmazza a kiskereskedelmet és az építőipart, márpedig mindkét szektor „jelenleg különösen gyenge”, áll a JP Morgan hétvégi londoni elemzésében. Más nagy londoni házak eddig nem mondták ki jelen időben, hogy az euróövezeti gazdaság már recesszióban lenne, de az enyhébb citybeli előrejelzések is meglehetősen komorak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző intézete – augusztusra szóló világgazdasági prognózisában például az eddigi 1,5 százalékról 1,2 százalékra rontotta 2009-re érvényes euróövezeti GDP-növekedési jóslatát, a globális pénzügyi szektorból egy éve kiindult nagybani likviditási válság „megkésett térségbeli hatására” hivatkozva. Az EIU londoni elemzői a romló növekedési kilátások miatt 2009 végére negyed százalékpontos kamatcsökkentést várnak az euróövezeti jegybank (EKB) részéről, viszsza a július eleji emelésig érvényben volt 4 százalékos irányadó refinanszírozási kamatminimumra. Az EIU korábban azzal számolt, hogy 2010 előtt nem valószínű EKB-kamatcsökkentés.
Valószínűsíthető a recesszió Nagy-Britanniában is
Londonban az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságra, a britre is recessziót valószínűsítenek. A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) által csaknem ötezer brit vállalat bevonásával elvégzett múlt havi felmérés azt jelezte, hogy a brit feldolgozó- és szolgáltatási szektor egyes mutatói „történelmi mélységekben” járnak, és a BCC szerint ha a jelenlegi folyamatok fennmaradnak, a brit gazdaságot „már csak egyetlen negyedév választja el” a technikai recessziótól.
A külkereskedelmi feltételek visszahúzzák Japánt is
A JP Morgan hétvégi londoni makroelőrejelzése szerint az euróövezettel együtt Japán is recesszióban van, jóllehet nem az amerikai és nyugat-európai bajokat okozó likviditási és lakóingatlan-válság, hanem a külkereskedelmi feltételek, valamint a globális feldolgozószektor romlása miatt. A japán ipar kibocsátási értéke a második negyedévben, szezonálisan kiigazítva, éves szintre átszámolva 3,3 százalékkal csökkent az első negyedévi, ugyanígy számolt 2,4 százalékos visszaesés után, és úgy tűnik, hogy a csökkenés „egy darabig még folytatódik”. A japán ipari termelési adatok rendszeres közzétételének 53 éves történetében eddig tízszer fordult elő, hogy a kibocsátási érték két egymás utáni negyedévnél hosszabb ideig csökkent, és mindegyik esetben végül hivatalosan deklarált recesszió következett be, áll az elemzésben.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.