HIRDETÉS

Már nem jelent versenyelőnyt az olcsó romániai munkaerő

Bíró Blanka 2018. március 22., 10:21 utolsó módosítás: 2018. március 22., 10:23

Az olcsó és jól képzett munkaerő volt évekig Románia versenyelőnye a nemzetközi piacokon, azonban mára túlhaladta ezt a korszakot, a vállalkozók csak fejlesztésekkel törhetnek be a külföldi piacra, minőségi termékekre van szükség, a tucatáru már nem nyerő – vallják egybehangzóan a Krónika által megszóltatott szakemberek, akik szerint a versenyképesség növeléséhez ugyanakkor nem ártana egy kis állami hátszél sem.

Fotó: Barabás Ákos

„Az olcsó munkaerő csak rövid ideig jelenthet megoldást, tulajdonképpen a reálgazdaságnak kellett volna ebből kivezetnie az országot, leállítva egyúttal a munkaerő kivándorlását” – fogalmazta meg érdeklődésünkre Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, kereskedelmi ügyekkel megbízott korábbi miniszter. Mint hangsúlyozta,

most hiába csodálkozunk, hogy világszinten Szíria után Románia a második legnagyobb munkaerő-kibocsátó ország, holott szerencsére itt nincs háború.

HIRDETÉS

„3–3,5 millió romániai vándorolt ki, tragikussá vált a helyzet”– mutatott rá a szakpolitikus.

Meglátása szerint a 2000-es évek elején indokolt volt még az olcsó munkaerő kiaknázása, ennek az időszaknak is megvolt a hozadéka, nemcsak a Lohn-rendszerben, bérmunkában dolgoztató vállalatok telepedtek be, hanem több más nagy cég, megvalósult a technológiai transzfer.

Ennek Bukarest és Erdély volt leginkább a kedvezményezettje, húsz év alatt olyan szinten népesültek be például a Kolozsvár körüli ipari parkok, hogy Közép-Kelet-Európa szintjén is versenyképesek, ezek hatással voltak a munkaerőpiacra és az átlagbér alakulására.

Fordított Románia

Winkler Gyula szerint 2007 után a gazdaság szereplőinek kellett volna változtatniuk a hozzáállásukon, emelniük kellett volna a béreket, hogy megtartsák a munkaerőt.

A fizetések alacsony szinten tartása egy idő után már szűklátókörűségnek bizonyult.

A cégek csak rövid távra terveztek, az üzleti terv egy-két évre szólt, nem gondoltak arra, hogy tíz év után is meg kell termelni a nyereséget, most pedig csodálkoznak, hogy nem találnak munkaerőt se olcsón, se drágán” – mutatott rá a kialakult visszás helyzet lehetséges okaira a gazdasági szakember.

Hozzátette azonban, hogy Románia sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem működik „normálisan”, így két évvel ezelőtt a szociáldemokrata kormány vette kézbe az ügyet: államigazgatási eszközökkel – az állami szektorban dolgozók béremelésével, a minimálbér növelésével – próbálja kényszeríteni a magánszférát a fizetések növelésére, hogy megállítsa a kivándorlást.

Winkler szerint viszont nem ez a természetes folyamat, de ha a gazdaság nem lépett, nem maradt más megoldás.

„Ez minden rendes országban úgy működik, hogy a munkavállaló eldönti, a közszférát választja, ahol kisebbek a fizetések, ám nagyobb a stabilitás, van kollektív munkaszerződés, különböző kedvezmények, vagy pedig a magánszférát, ahol jóval magasabbak a bérek, ám benne van a pakliban, hogyha nem teljesít jól, elbocsátják. Ez most Romániában fordítva működik, a magánszféra pedig sopánkodik, hogy nem talál képzett munkaerőt” – részletezte az EP-képviselő. Hangsúlyozta, most már más versenyképességi pontokat kell keresni, korszerűsíteni kell a technológiát, a termelési eszközöket.

Informatika, ipar, mezőgazdaság

Az országnak ugyanis meglátása szerint még mindig vannak jó kitörési lehetőségei, van potenciál az exportra.

Fotó: Barabás Ákos

Az informatikai szektor az egyik ilyen ágazat, jól eladható termék, ám Romániának még ezen a területen is sokat kell fejlődnie, hiszen az IT-cégek jelenleg elsősorban karbantartási munkálatokat végeznek, például egy bécsi bank informatikai rendszerét Kolozsvárról is lehet karbantartani.

Az alacsony hozzáadott értékről a magas hozzáadott érték felé kell ebben az ágazatban elmozdulni új fejlesztésekkel, innovációval, tudásközpontok kialakításával.

Másik lehetőség az iparban és a mezőgazdaságban van, hiszen Románia gazdasága még mindig inkább ezekre épül, és nem a szolgáltatásokra, a régi ipari kapacitás még mindig kiaknázható. Brassó megyében például most próbálják újjáéleszteni a helikoptergyártást, de az országnak a fegyvergyártásban is van hagyománya, ez az ipar is rengeteg beszállítót foglalkoztathat. 

A mezőgazdaság szintén nagy lehetőségeket rejteget, hiszen nagy divat a biotermék, ezt a Székelyföld, Közép-Erdély is kihasználhatja.

Például a Hargita lábánál a bioméztől a biopálinkáig minden megtermelhető, előállítható – fogalmazta meg Winkler Gyula.

Fotó: Gecse Noémi

Az államnak is lépnie kell

Romániának már nem versenyelőnye az olcsó munkaerő, ezt felismerve az államnak is segítenie kellene a magánszférát – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint

elsősorban az infrastruktúra kiépítésével támogathatja az állam a vállalkozókat, hiszen hatalmas veszteséget generál, ha a megtermelt árut csak nehézkesen tudják kijuttatni az országból.

Mint Édler kiemelte, hiába fognak össze a vállalkozók, autópályát nem tudnak építeni, ám úgy tűnik, a román kormány nem méri fel az infrastruktúra fontosságát. Másrészt – tette hozzá a szakember – országos stratégiára lenne szükség, el kellene dönteni, hogy melyek azok az ágazatok, amiket fejleszteni szeretnének, és akárcsak az informatikai szektort, ezeket is adókedvezményekkel lehetne ösztönözni, így középtávon átalakítható az ország gazdasága.

Mint Édler rámutatott, például a hagyományokkal rendelkező nehézipar lehetne az egyik ilyen ágazat. A kamara elnöke szerint az ellenőrző politikán is változtatni kellene, „hagyni kell a kis- és közepes vállalkozásokat élni és megerősödni”, hiszen ezek nem tudnak olyan mértékben tévedni, hogy az károsítsa az ország gazdaságát.

Kiemelte, jelenleg jó az adópolitika, ám még mindig gondot jelent a kiszámíthatatlanság, politikai akarat kérdése, hogy kormányzástól függetlenül betartsák a fontosabb irányvonalakat.

Édler ugyanakkor az európai uniós pénzek lehívásának egyszerűsítését várja a kormányzattól, saját tapasztalatai szerint egy brüsszeli kiírás sokkal egyszerűbb, mint egy Bukarestben összeállított, ahol „papírgyártásra” kényszerítik a pályázókat, a hatalmas bürokrácia pedig elbátortalanítja a kedvezményezetteket.

Kulcsszó a minőség

A minőségi termékekkel lehet kijutni a külföldi piacra, hiszen ma már a Romániában előállított tucatáru ára nem versenyképes – vallja Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi ProWood faipari klaszter ügyvezetője is.

Fotó: Kristó Róbert/archív

Mint rámutatott,

a faiparban már csak korszerű dizájnnal, luxustermékekkel lehetnek ütőképesek a helyi vállalkozók, hiszen az elmúlt öt-tíz évben a nyersanyag és a munkaerő is megdrágult.

A vállalkozó nehezményezi, hogy az állam a magánszférából behajtott adókból éppen versenyhelyzetet teremtett, elszívja a munkaerőt a cégektől. Ugyanakkor az is hátrányt jelent, hogy az ágazatban vállalkozók technológiájának nagy része mára már elavult, sokan nagy vállalatoknak előretervezett darabokat gyártanak, ám ennek az a veszélye, hogy olyan kis árréssel dolgoznak, hogy bármikor átcsúszhatnak veszteségbe.

Kádár Rezső a fejlesztésben látja a megoldást, erre a kis- és közepes vállalkozók számára elérhető pályázati kiírások vannak, a pénzek lehívásában a klaszter is tud segíteni a tagjainak. Hozzátette a nagyvállalatok egyelőre magukra vannak utalva, számukra kevesebb a pályázati lehetőség.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS