Fotó: Barabás Ákos
Az olcsó és jól képzett munkaerő volt évekig Románia versenyelőnye a nemzetközi piacokon, azonban mára túlhaladta ezt a korszakot, a vállalkozók csak fejlesztésekkel törhetnek be a külföldi piacra, minőségi termékekre van szükség, a tucatáru már nem nyerő – vallják egybehangzóan a Krónika által megszóltatott szakemberek, akik szerint a versenyképesség növeléséhez ugyanakkor nem ártana egy kis állami hátszél sem.
2018. március 22., 10:212018. március 22., 10:21
2018. március 22., 10:232018. március 22., 10:23
„Az olcsó munkaerő csak rövid ideig jelenthet megoldást, tulajdonképpen a reálgazdaságnak kellett volna ebből kivezetnie az országot, leállítva egyúttal a munkaerő kivándorlását” – fogalmazta meg érdeklődésünkre Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, kereskedelmi ügyekkel megbízott korábbi miniszter. Mint hangsúlyozta,
„3–3,5 millió romániai vándorolt ki, tragikussá vált a helyzet”– mutatott rá a szakpolitikus.
Meglátása szerint a 2000-es évek elején indokolt volt még az olcsó munkaerő kiaknázása, ennek az időszaknak is megvolt a hozadéka, nemcsak a Lohn-rendszerben, bérmunkában dolgoztató vállalatok telepedtek be, hanem több más nagy cég, megvalósult a technológiai transzfer.
Winkler Gyula szerint 2007 után a gazdaság szereplőinek kellett volna változtatniuk a hozzáállásukon, emelniük kellett volna a béreket, hogy megtartsák a munkaerőt.
A cégek csak rövid távra terveztek, az üzleti terv egy-két évre szólt, nem gondoltak arra, hogy tíz év után is meg kell termelni a nyereséget, most pedig csodálkoznak, hogy nem találnak munkaerőt se olcsón, se drágán” – mutatott rá a kialakult visszás helyzet lehetséges okaira a gazdasági szakember.
Hozzátette azonban, hogy Románia sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem működik „normálisan”, így két évvel ezelőtt a szociáldemokrata kormány vette kézbe az ügyet: államigazgatási eszközökkel – az állami szektorban dolgozók béremelésével, a minimálbér növelésével – próbálja kényszeríteni a magánszférát a fizetések növelésére, hogy megállítsa a kivándorlást.
„Ez minden rendes országban úgy működik, hogy a munkavállaló eldönti, a közszférát választja, ahol kisebbek a fizetések, ám nagyobb a stabilitás, van kollektív munkaszerződés, különböző kedvezmények, vagy pedig a magánszférát, ahol jóval magasabbak a bérek, ám benne van a pakliban, hogyha nem teljesít jól, elbocsátják. Ez most Romániában fordítva működik, a magánszféra pedig sopánkodik, hogy nem talál képzett munkaerőt” – részletezte az EP-képviselő. Hangsúlyozta, most már más versenyképességi pontokat kell keresni, korszerűsíteni kell a technológiát, a termelési eszközöket.
Az országnak ugyanis meglátása szerint még mindig vannak jó kitörési lehetőségei, van potenciál az exportra.
Fotó: Barabás Ákos
Az informatikai szektor az egyik ilyen ágazat, jól eladható termék, ám Romániának még ezen a területen is sokat kell fejlődnie, hiszen az IT-cégek jelenleg elsősorban karbantartási munkálatokat végeznek, például egy bécsi bank informatikai rendszerét Kolozsvárról is lehet karbantartani.
Másik lehetőség az iparban és a mezőgazdaságban van, hiszen Románia gazdasága még mindig inkább ezekre épül, és nem a szolgáltatásokra, a régi ipari kapacitás még mindig kiaknázható. Brassó megyében például most próbálják újjáéleszteni a helikoptergyártást, de az országnak a fegyvergyártásban is van hagyománya, ez az ipar is rengeteg beszállítót foglalkoztathat.
Például a Hargita lábánál a bioméztől a biopálinkáig minden megtermelhető, előállítható – fogalmazta meg Winkler Gyula.
Fotó: Gecse Noémi
Romániának már nem versenyelőnye az olcsó munkaerő, ezt felismerve az államnak is segítenie kellene a magánszférát – vallja eközben Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint
Mint Édler kiemelte, hiába fognak össze a vállalkozók, autópályát nem tudnak építeni, ám úgy tűnik, a román kormány nem méri fel az infrastruktúra fontosságát. Másrészt – tette hozzá a szakember – országos stratégiára lenne szükség, el kellene dönteni, hogy melyek azok az ágazatok, amiket fejleszteni szeretnének, és akárcsak az informatikai szektort, ezeket is adókedvezményekkel lehetne ösztönözni, így középtávon átalakítható az ország gazdasága.
Mint Édler rámutatott, például a hagyományokkal rendelkező nehézipar lehetne az egyik ilyen ágazat. A kamara elnöke szerint az ellenőrző politikán is változtatni kellene, „hagyni kell a kis- és közepes vállalkozásokat élni és megerősödni”, hiszen ezek nem tudnak olyan mértékben tévedni, hogy az károsítsa az ország gazdaságát.
Édler ugyanakkor az európai uniós pénzek lehívásának egyszerűsítését várja a kormányzattól, saját tapasztalatai szerint egy brüsszeli kiírás sokkal egyszerűbb, mint egy Bukarestben összeállított, ahol „papírgyártásra” kényszerítik a pályázókat, a hatalmas bürokrácia pedig elbátortalanítja a kedvezményezetteket.
A minőségi termékekkel lehet kijutni a külföldi piacra, hiszen ma már a Romániában előállított tucatáru ára nem versenyképes – vallja Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi ProWood faipari klaszter ügyvezetője is.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Mint rámutatott,
A vállalkozó nehezményezi, hogy az állam a magánszférából behajtott adókból éppen versenyhelyzetet teremtett, elszívja a munkaerőt a cégektől. Ugyanakkor az is hátrányt jelent, hogy az ágazatban vállalkozók technológiájának nagy része mára már elavult, sokan nagy vállalatoknak előretervezett darabokat gyártanak, ám ennek az a veszélye, hogy olyan kis árréssel dolgoznak, hogy bármikor átcsúszhatnak veszteségbe.
Kádár Rezső a fejlesztésben látja a megoldást, erre a kis- és közepes vállalkozók számára elérhető pályázati kiírások vannak, a pénzek lehívásában a klaszter is tud segíteni a tagjainak. Hozzátette a nagyvállalatok egyelőre magukra vannak utalva, számukra kevesebb a pályázati lehetőség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!